"Megvizsgáltam, milyen invenciók voltak az emberi történelemben, és milyen hatással bírtak az emberi populációra. Most az a mondás, hogy a robotok elveszik a kenyerünket. Ezzel szemben kijelenthetjük: a bányászok sem tették munkanélkülivé a lovászokat, a telefon megjelenése sem nyírta ki a távírókezelői szakmát, de még a programozók sem fosztották meg a mérnököket a munkájuktól” - kezdte Bánki Attila.

A történelem tehát azt bizonyítja, kevés szakmát lehetetlenít el az innováció. Még akkor is, ha a generatív AI megnehezítheti a tartalomgyártók dolgát, és ezért tömegek lesznek kénytelenek magukat továbbképezni.

Nem minket gazdagít a ChatGPT

“Az innováció általában véve profitot termel, tehát egy ember a találmányok segítségével kevesebb idő alatt több értéket állít elő. Ezért a produktivitásunk folyamatosan nő, mint az állat. Csakhogy van itt egy elég nagy baj: 1970-ig a produktivitás párhuzamosan futott a családok nettó jövedelmével. Onnantól viszont ez a két görbe szétválik, és a családok nem részesülnek az extra haszonból. Vagyis hiába termelünk több értéket, nincs több bevételünk. Attól, mert van Chat GPT, nem fogunk többet keresni.”

A Vermis ügyvezetője ezek után arról beszélt, hogy az első amerikai telepesek kapával törték fel az Egyesük Államok földjét kelettől nyugatig. Hírből sem ismerték az énidőt, és fogalmuk sem volt róla, mi az a négynapos munkahét. Ehhez képest ma már ott tartunk, hogy lassan elegendő egy hónapban 16 napot dolgoznunk. Hogy miért? Mert nincs ránk akkora szükség. Az új találmányok mellett csökken az igény az emberi munkavégzésre.

“Nem kellünk annyira, hogy profitot termeljünk, mert a profitot az invenció termeli. Nem számítunk, nem is kapunk majd több pénzt. Ez a pénz máshova vándorol: a nagyvállalatokhoz, a részvényesekhez, de nem hozzánk” - foglalta össze.

Az embereket tízezrével cserélhetik le robotokra

Bánki elmondta, az ember feladata gazdasági szempontból roppant egyszerű: fogyasztanunk kell, hogy működtessük a fogyasztói társadalmat, és adókat kell fizetnünk, hogy eltartsuk az államot. És íme, ezen a ponton érdemes megismernünk a Boston Dynamics által piacra dobott antropomorf robotot!

Ez a robot majdnem mindenre alkalmas, amit mi csinálunk. Sokat fog dolgozni, miért is ne kereshetne és vásárolhatna? Így kifizetheti azokat a szolgáltatásokat, amik a működéséhez kellenek: az internetet, supportot, frissítést, esetleg az új alkatrészeket is. Márpedig ha fizetést kap, akkor adózni is fog. Ez az úgynevezett machine economy, vagy gépi gazdaság modellje, ahol a robotok autonóm gazdasági szereplők.

“És hogy mi ebben a szörnyű? Az, hogy ránk egyszerűen nem lesz tovább szükség. Mindig kell, hogy legyen a bolygón valamennyi ember, de 8 milliárd - 20 év múlva már 10 milliárd - biztosan nem. Tehát nem az lesz, hogy kipusztul az emberiség, hanem, hogy ez a fajta antropomorf robot átveszi a helyünket.”

Persze, mindig kell egy masszőr vagy egy pszichológus. Mindig lesz emberi igény arra, hogy valakivel beszélgessünk, valakit megöleljünk. Kell a szeretet, gondoskodás, visszajelzés, szellemi kihívás - de vajon 10 milliárdból hány embernek ad mindez munkát?

Vegyük ehhez még azokat a faktorokat, amik a rabszolgaság eltörléséhez vezettek (és ez történelmi léptékben nem is volt olyan régen): állítólag azért szabadok ma az emberek, mert a szabad embernek nagyobb a termelékenysége. Kérdés, ha ez többé már nem szempont, akkor vajon mi lesz velünk.

Bánki szerint “csak az a kérdés, a gazdasági hatalomban ülő döntéshozók mikor kezdik el tízezrével lecserélni az embereket robotokra. Senki nem fogja korlátozni a robottechnológiát csak azért, mert etikátlan."

Már elindultak azok a cégek, akik a robotok igényeire szállítanak megoldást. Egy befektetőnek tök mindegy, hogy egy kórházba fektet, ahol az embereket gyógyítják, vagy egy robotikai cégbe, ahol a robotokat javítják. Amelyik nagyobb profittal kecsegtet, abba teszi a pénzét.

"Hogy ez az egész túlságosan lesújtó? Egy ponton el kell dönteni, hogy az igazságot akarjuk hallani, vagy a reményt. És akik reményt árulnak, sosem fogják elmondani az igazat.”

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!