Április 27-én a Tajvan közepén található Hsüeh-Pa Nemzeti Park látogatói és parkőrei szokatlan jelenség szemtanúi voltak. Yang Xiaozhong természetvédelmi őr épp egy turistacsoportot kísért, amikor észrevette, hogy az utat lehullott levelek fedik; aztán észrevette, hogy "a levelek" mozognak – írja a termeszeti.hu.

Amikor közelebbről megvizsgálta azt, amit addig avarnak hitt, akkor látta, hogy nem levelekről, hanem ízeltlábúakról van szó: több ezren menetelnek egy hatalmasra duzzadt folyamban.

Yang kb. 4 méter szélesre becsülte a menetet, a hosszát pedig kb. 50 méteresnek. A turisták megrémültek és sikoltozni kezdtek, Yang pedig úgy érezte, hogy a bizarr jelenség egyfajta rossz ómen lehet egy természeti katasztrófa előtt.

Miután a felvétel, melyet a telefonjával készített, napvilágot látott, rengetegen hívták a parkot azt kérdezve, hogy ez a jelenség normális-e vagy egy nagy földrengés előjele lehet. Az emberek rettegése odáig fajult, hogy a park igazgatósága kénytelen volt kiadni egy közleményt, melyben elnézést kértek, és elmondták, hogy nem akartak pánikot kelteni, a jelenség teljesen természetes, amit általában a környezeti hatások vagy az időjárási elemek változása okoz.

A rovarok, férgek, lárvák együttes mozgása nem ismeretlen. Már a 17. században is megfigyeltek ilyen folyamot, ritka és megmagyarázhatatlan dolognak tartották, senki sem tudta, hogy miért vonul együtt néhány száz vagy akár több tízezer rovar. Az sem volt világos, hogy milyen cél felé igyekeznek. Egyes helyeken a jelenséget a balszerencsével, máshol pedig a jóléttel és a boldogsággal hozták összefüggésbe.

Azóta már a világ több pontján megfigyeltek ilyen jelenséget, például Oroszországban, Litvániában, Svédországban, Norvégiában, Svájcban, Észak-Amerikában, sőt Magyarországon is.


A tudomány már több magyarázattal próbált szolgálni, de a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint az ezernyi apró lárva, féreg, ízeltlábú együttmozgása valójában csak a gyorsabb sebesség elérése érdekében történik. A lárvák ugyanis úgy kúsznak át egymás fölött, mintha futószalagon lennének, de közben az alsó réteg is mozog, így a felül lévők kétszer gyorsabban haladnak, mint ha maguk kúsznának. Amikor azonban előrébb jutottak, ők kerülnek alulra, hogy a többiek is haladhassanak.

A tömeges vándorlás végső célja egyelőre nem tisztázott, de a kutatók a napfény szárító hatását és az élelem hiányát vizsgálják ezzel összefüggésben.

Indexkép: Youtube-videó