Nagy erőkkel készül Magyarország Hszi Csin-ping kínai elnök fogadására, aki párizsi és belgrádi vizitje után szerdán érkezik Budapestre. A látogatás dátuma jelképes, ugyanis idén van 75 éve, hogy Magyarország és Kína diplomáciai kapcsolatot létesített. Az elmúlt években a távol-keleti nagyhatalom hazánk legnagyobb EU-n kívüli kereskedelmi partnerévé, és meghatározó befektetőjévé vált. A Magyar Külügyi Intézet (MKI) három szakértője, Buzna Viktor, Goreczky Péter és Salát Gergely szerdán megjelent tanulmányukban foglalták össze a magyar–kínai kapcsolatok alakulását.
Magyarország hídszerepet tölt be Kína és az Európai Unió között
Ma érkezik Budapestre Hszi Csin-ping kínai elnök, aki öt év után látogatott ismét Európába. A Magyar Külügyi Intézet szakértői elemzésében aláhúzták, a magyar–kínai kapcsolatok jelentős változáson mentek keresztül az elmúlt közel másfél évtizedben. A felek közötti együttműködés ugyanis már nemcsak a gazdaságra korlátozódik, hanem többdimenziós kapcsolatról beszélhetünk, mely a két ország hasonló álláspontját is tükrözi a nemzetközi kapcsolatépítés és konnektivitás jelentőségét illetően.
Virágzó gazdasági kapcsolatok
„Magyarország és Kína kapcsolatának rohamos fejlődését a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok bővülése szemlélteti a legjobban” – írták. A Központi Statisztikai Hivatal adatai ugyanis arra mutatnak rá, a két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt évtizedben több mint háromszorosára emelkedett: a 2014-ben mért, 3,024 milliárd eurós kereskedelem 2023-ban már 9,370 milliárd euró volt.
A Magyar Exportfejlesztési Ügynökség összeállítása szerint hazánk kiemelkedő exportcikkei a minőségi élelmiszeripari termékek, ezen belül is borexportunk jelentős. Kivitelünket továbbá orvostechnikai eszközök, gyógyszeripari termékek, különböző életmódjavító és készségfejlesztő szolgáltatások, víz- és talajjavítási technológiák, valamint iparfejlesztési területekben használt, high-tech szolgáltatások adják.
Kiemelték, a kormány által meghirdetett „keleti nyitás” politikájával összhangban a potenciális kínai beruházók a korábbiaknál nagyobb figyelmet kaptak, a két ország közti politikai kapcsolatok látványos javulása pedig jó alapot teremtett arra, hogy a korábbiaknál több kínai cég válassza Magyarországot beruházási helyszínül.
További Külföld híreink
„Az ország hagyományosan egyfajta hídszerepet tölt be Nyugat és Kelet között, ezért Magyarország célja, hogy a keleti vállalatok hídfő állása legyen az Európai Unióban” – tették hozzá. Rámutattak azonban arra is, hogy napjainkban egyre inkább nő a nemzetgazdaságok egymásrautaltsága, amit nyugati országok biztonsági kockázatként értékelnek.
Egymásra talált a magyar és a kínai stratégia
Az MKI szakértői tanulmányukban arra is kitértek, a 2010-es évek elején a „keleti nyitás”, majd a „déli nyitás” politikák értelmében Kína fontos fókuszponttá vált, nem sokkal később (2013-ban) pedig Hszi Csin-ping hirdette meg az Övezet és Út kezdeményezést (BRI). Utóbbi kapcsán hazánk egyből felismerte a két politika egybeeséseit, és az EU tagállamai közül elsőként jelentette be, hogy csatlakozni kíván.
A magyar miniszterelnök azóta személyesen vett részt mind a három pekingi Belt and Road fórumon, az ország csatlakozott az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bankhoz, és nyíltan támogat minden olyan kezdeményezést, amely Kína és az Európai Unió kapcsolatainak a szorosabbá válásához vezet, miközben ellenzi azokat a törekvéseket, amelyek a „szétválasztás” (decoupling) vagy „kockázatmentesítés” (derisking) jelszavával az elszigetelődés, a blokkosodás, az új hidegháborús szembenállás felé vinnék a feleket
– hangsúlyozták.
Évtizedes magyar–kínai barátság
Hangsúlyozták, hogy a magyar–kínai diplomáciai kapcsolatok 75 évre tekintenek vissza, ám az államközi kapcsolatok már az 1800-as évek második felében is léteztek. Utóbbi eredményeként Sanghajban osztrák–magyar főkonzulátus, majd 1897-ben Pekingben követség nyílt, 1902-ben pedig Kína is követet küldött Bécsbe. A diplomáciai kapcsolatok az I. világháború alatt megszakadtak, és utána évtizedekig nem álltak helyre. A fordulat 1949. október elsején következett,
amikor megalakult a Kínai Népköztársaság, s ennek híre megérkezett Magyarországra, a magyar kormány azonnal – október 4-én – az új Kína elismerése mellett döntött.
További Külföld híreink
A döntésnek nagy jelentősége volt, ugyanis az első hónapban mindössze kilenc állam ismerte el Kínát. A kínai–szovjet viszony megromlásával a szovjet befolyás alatt álló Magyarország kínai kapcsolatai is visszaestek, ám az 1970-es évek végétől újra virágzásnak indultak a magyar–kínai kapcsolatok: új szerződéseket kötöttek és legmagasabb szintű személyes látogatásokra is sor került. A rendszerváltás után kevesebb figyelem jutott Kínára, a 2000-es évektől viszont újra fókuszba került. 2017-ben a két ország kapcsolata az átfogó stratégiai partnerség szintjére emelkedett.
Borítókép: A szerb elnöki hivatal sajtószolgálatának felvételén Hszi Csin-ping kínai elnök és felesége, Peng Li-jüan érkezik a belgrádi repülőtérre 2024. május 7-én (Fotó: MTI/AP/Szerb elnöki hivatal sajtószolgálata)
Hszi Csin-ping Budapesten
Ennyibe kerül a borkülönlegesség, amit Orbán Viktor a kínai elnöknek adott
Ennyibe kerül a borkülönlegesség, amit Orbán Viktor a kínai elnöknek adott
Szijjártó Péter: Magyarország fejlődését támogatják a Kínával kötött megállapodások
Így búcsúzott Budapesttől Hszi Csin-ping kínai elnök + fotók
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezIránban Mohamad Mokbert nevezték ki ideiglenes elnökké
Ötnapos országos gyászt rendeltek el a helikopterszerencsétlenségben elhunyt Ebrahim Raiszi államfő halála miatt.
A normális, európai emberek békét akarnak, a globalista brüsszeli elit háborút
Az európaiak többsége békepárti, és az egyes tagállamok vezetőivel ellentétben nem akarnak katonákat küldeni az ukrán frontra.
Ebrahim Raiszitól búcsúznak a világ vezető politikusai
Kína, Oroszország, Törökország és Azerbajdzsán elnöke is részvétet nyilvánított Iránnak.
Közeli felvételek a brutális orosz gyilkológépről + videó
Az orosz vadászrepülők újabb bevetésre indultak Ukrajnába.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Egyre jobban tombol és őrjöng az agresszív háborúpárti Magyar Péter
Megszületett az első ítélet a Fico-merénylettel kapcsolatban
Marics Peti már a múlté: ehhez a férfihoz ment feleségül Stana Alexandra
Dimitrij Medvegyev: Ha ez így megy tovább, a garantált biztonsági övezet valahol a lengyel határon lesz.
Szerelem a láthatáron: három csillagjegyre júniusban boldogság vár
Iráni elnök: beazonosították a lezuhant helikopter pontos helyszínét – minden egységet odarendeltek
Hernádi Judit odaszúrt Orbánnak, de balul sült el a támadása
Szenzációs hangulatban ünnepelte a 35. bajnoki címét a Fradi
Verőcei hajóbaleset: nagy erőkkel keresik az eltűnteket
Már a csíksomlyói búcsú is zavarja a Facebookot
Megnevezik az atomerőmű elleni támadás elkövetőit
Durva baleset történt az egyik forgalmas magyar határátkelő előtt, lezárták az autópályát
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezIránban Mohamad Mokbert nevezték ki ideiglenes elnökké
Ötnapos országos gyászt rendeltek el a helikopterszerencsétlenségben elhunyt Ebrahim Raiszi államfő halála miatt.
A normális, európai emberek békét akarnak, a globalista brüsszeli elit háborút
Az európaiak többsége békepárti, és az egyes tagállamok vezetőivel ellentétben nem akarnak katonákat küldeni az ukrán frontra.
Ebrahim Raiszitól búcsúznak a világ vezető politikusai
Kína, Oroszország, Törökország és Azerbajdzsán elnöke is részvétet nyilvánított Iránnak.
Közeli felvételek a brutális orosz gyilkológépről + videó
Az orosz vadászrepülők újabb bevetésre indultak Ukrajnába.