Új dimenzióba lép a kínai–magyar együttműködés
Konnektivitás és béke
Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök közös meghívására Budapestre látogat Hszi Csin-ping kínai államfő. A kínai–magyar kapcsolatok fejlődése most nagyobb lendületet kaphat, és alapjaiban határozhatja meg a térség és egész Európa gazdasági fejlődését.
A kínai és a magyar kormányfő munkakapcsolata hosszú időre tekint vissza. Hszi Csin-ping 2009 fogadta Orbán Viktort Pekingben, aki akkor a Fidesz elnökeként utazott Kínába. 2014 februárjában Orbán Viktor már miniszterelnökként, Hszi Csin-ping pedig Kína elnökeként találkozott újra. A kapcsolatok egyre intenzívebbé váltak a két ország között, ennek köszönhetően a két vezető 2015 novemberében a szucsoui Kína-KKE csúcstalálkozón, 2017 májusában, 2019 áprilisában és 2023 októberében pedig az Egy Övezet, Egy Út Nemzetközi Együttműködési Fórumok alkalmával is egyeztethetett. A kétoldalú kapcsolatok máig tartó fejlődéséhez nagyban hozzájárult a magyar kormány 2010-ben meghirdetett keleti nyitás politikája.
„A világpolitikában keleti szél fúj, és ugyan Magyarország nyugati zászló alatt hajózik, muszáj alkalmazkodnia”, fogalmazta meg a magyar álláspontot akkoriban Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök bölcs politikai előrelátásról tett tanúbizonyságot, a magyar nyitás ugyanis három évvel megelőzte a Kína által 2013-ben útjára indított Egy Övezet, Egy Út kezdeményezést. Figyelemre méltó az is, hogy 2015 júniusában Magyarország az első európai országként csatlakozott a kínai kezdeményezéshez, 2017 májusában pedig Kína és Magyarország stratégiai partnerség szintjére emelte a kétoldalú kapcsolatokat.
Mára Magyarország lett Kína első számú befektetési célpontja Közép- és Kelet-Európában, illetve legfontosabb kereskedelmi partnere a régióban. Tavaly a két ország közötti kereskedelmi forgalom meghaladta a 13 milliárd dollárt, Kína magyarországi közvetlen befektetése pedig elérte a 7,6 milliárd eurót, ami a teljes magyarországi közvetlen külföldi befektetés 58 százalékát tette ki. Jelen pillanatban Kína Magyarország kilencedik, az EU-n kívüli országok tekintetében pedig legnagyobb kereskedelmi partnere. Mindezzel párhuzamosan a magyar termékek is egyre nagyobb számban jelennek meg az ázsiai országban, Magyarország rendelkezik ugyanis a közép-európai országok közül a legtöbb élelmiszeripari exportengedéllyel Kínába. Jó eséllyel hamarosan megállapodás születhet arról is, hogy az európai madárinfluenza-járvány miatti tiltások alól a Dunántúlról származó magyar baromfitermékek felmentést kapjanak Kína irányába. Magyarország pedig díszvendégként vesz részt az idén szeptemberben Hsziamenben megrendezendő 24. Kínai Nemzetközi Befektetési és Kereskedelmi Kiállításon.
Az autógyártás a magyar gazdaság egyik alappillérévé vált az utóbbi évtizedekben. Ehhez idomultak a kínai befektetések is, amikor 2017-ben üzembe helyezték a BYD elektromosbusz-gyárát Komáromban, illetve a kínai cég hamarosan Szegeden is gyártóüzemet létesít. A tervek szerint a Great Wall Motors kínai vállalat is Magyarországon nyitja meg európai gyárát. Az új energetikai járművek mellett a lítiumakkumulátorok és a fotovoltaikus termékek előállítása területén is jelentős kínai befektetések történtek. Ezek együtt jelentős előnyt jelentenek majd Magyarországnak az e-mobilitáshoz köthető ipar területén.
A kínai–magyar kapcsolatok fontosságát illetően Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter szavait szeretném idézni, aki úgy fogalmazott, hogy a gazdasági kapcsolatok elé nem érdemes ideológiai korlátokat állítani. A kínai elnök látogatásával kapcsolatban egyértelművé tette, Magyarországnak az az érdeke, hogy jó viszonyt ápoljon Kínával, mivel Kína a világ egyik vezető hatalmaként gazdaságilag nagyobb erőt képvisel, mint az Európai Unió. A Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának igazgatója, Horváth Levente szintén a kétoldalú kapcsolatok fontossága mellett érvelt, kiemelve, hogy Magyarország és Kína hasonlóan értékeli a kialakuló új világrendet. Mindkét fél a konnektivitásban, a békés együttműködésben hisz, a háborút pedig határozottan elutasítja. A béke hangsúlyozásával kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy Magyarország támogatja az orosz–ukrán háború megoldására megalkotott kínai béketervet is.
A kínai vállalatok is értékelik a hazánkban uralkodó politikai és gazdasági stabilitást, ez az oka annak, hogy egyre élénkebb az érdeklődés a magyarországi befektetési lehetőségek iránt. Magyarország Kínával szemben mutatott pragmatizmusa, amely üdítő kivétel Európában, szintén elnyerte Kína elismerését. A nyugati országok kockázatmentesítés ürügyén blokkolnák a kooperáció lehetőségeit Kínával, jelentős hátrányt okozva az európai gazdaságnak. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég Pekingben egyértelművé tette, hogy Magyarország visszautasít minden olyan megközelítést, amely Kínát veszélyként állítja be, illetve ellenez minden olyan EU-s eljárást, amely megnehezítené a gazdasági együttműködést az ázsiai országgal.
Magyarország és Kína kapcsolatai azonban nem merülnek ki a gazdasági és politikai kérdésekben. Kulturális, turisztikai, oktatási és tudományos területen legalább olyan áttöréseket ért el a két nemzet, mint a gazdaságban. Pekingben jelenleg két magyar kulturális intézmény működik nagy sikerrel, a Kodály Pontok munkájának köszönhetően pedig egyre többen ismerkednek meg Kínában a magyar zenepedagógiai módszerekkel. Ezzel párhuzamosan Budapesten, Szegeden, Miskolcon, Debrecenben és Pécsett a Konfuciusz Intézetek jelenítik meg az autentikus kínai kultúrát. A 2004 óta működő budapesti Magyar–Kínai Két Tanítás Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium pedig Európa egyetlen olyan oktatási intézménye, amelyben párhuzamosan kínaiul és a fogadó ország nyelvén zajlik a tanítás. Emlékezetes, hogy elismeréseként 2023 januárjában Hszi Csin-ping elnök üdvözlő levelet küldött a budapesti iskolának.
A kapcsolatok és a bizalom erősödésének jeleként nemrég Kína vízummentességet adott hat országnak, köztük Magyarországnak is. Viszonzásképpen Magyarország jelentősen könnyítette a vízumigénylést a kínai polgárok számára. Budapest régiós szerepét jelentősen növeli, hogy heti 13 polgári repülőjárat közlekedik Budapest és négy kínai város, Peking, Sanghaj, Csungking és Ningbo között. Júniustól pedig várhatóan további három kínai metropolisszal létesül légi összeköttetés (Kanton, Hszian, Sencsen), a járatok száma így 19-re emelkedik.
Mindezek mellett jelenleg tíz kínai városból érkeznek tehervonatok Budapestre, kapacitás tekintetében az Európai Unión belül Lengyelország és Németország után a harmadik helyen áll Magyarország. Túlzás nélkül elmondható, hogy Magyarország már az Európába be- és kilépő kínai áruk csomópontjává és elosztó központjává vált.
A most esedékes magas szintű találkozó alkalmával várhatóan több megállapodás születik újabb magyar vasútvonalak kínai beruházással történő korszerűsítéséről, a magyar–szerb kőolajvezeték kiépítéséről, ami nagymértékben hozzájárul majd a regionális energiabiztonság fejlődéséhez. A FiberHome kínai infokommunikáció cég nyolcmilliárd forintos beruházással Magyarországon hozza létre európai bázisát. Ezenkívül Kína és a világ egyik legnagyobb bankja, a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) is hamarosan fióktelepet létesít Magyarországon. Jelen látogatás alkalmával a China Media Group (CMG) együttműködési megállapodást készül aláírni az MTVA-val, a Magyar Turisztikai Ügynökséggel és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel.
Hszi Csin-ping látogatása új szintre emeli a kétoldalú kapcsolatokat, és új fejezetet nyit Kína és Magyarország barátságában. A látogatásnak különös jelentőséget ad, hogy Kína és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatfelvétel 75. évfordulóját is idén ünnepeljük. A Kína és Magyarország között létrejött kölcsönösen előnyös kapcsolat és az egyre erősödő barátság várhatóan nemcsak régiónk, hanem az egész világ békéjéhez és jólétéhez képes hozzájárulni.
A nyitott Kína tele van új lehetőségekkel
Bálint kínai feleségével gyakran utazik Kínába. Legutóbb, amikor a hölgy rokonait látogatták meg ismét, a magyar férfit kellemes meglepetés érte. Magyar Visa kártyáját a WeChat és az AlyPay applikációkkal ezúttal gond nélkül össze tudta kapcsolni, és kényelmesen fizethetett Kínában, pluszköltségek nélkül. Az összekapcsolás hihetetlenül egyszerű volt, kevesebb mint egy percbe telt, és útlevelével sem kellett igazolnia magát. A múltban Bálint csak felesége kártyájával vagy telefonjával tudott fizetni, ezentúl azonban már saját eszközeit is könnyedén használhatja az ázsiai országban.
A különböző vízumtípusok online ügyintézésétől az elektronikus fizetésig Kína számos intézkedést hozott az elmúlt években annak érdekében, hogy megkönnyítse a külföldiek számára a munkavállalást, tanulást és utazást. A könnyítéseknek hála egyre több olyan élménybeszámoló születik, mint Bálinté, amelyeken keresztül egyre többen ismerkednek egy új, nyitott Kínával. Az év eleje óta számos, a külföldi befektetőket érintő pragmatikus változtatást is bevezettek, amelyek új lehetőségeket nyitnak meg számukra. Március 22-én az illetékes kínai hatóságok rendeletet adtak ki a határokon átnyúló adatforgalom előmozdításáról és szabványosításáról a jogszerű és szabad adatáramlás érdekében. Ezzel összhangban a kínai Ipari és Informatikai Minisztérium pedig kísérleti programokat indított négy régióban a távközlési szektor megnyitására is.
Az intézmények elérhetősége, a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi szabályokhoz való alkalmazkodás, a piacorientált, prémium minőségű nemzetközi üzleti környezet megteremtése áll a nyitási politika középpontjában. A közelmúltban Kína Államtanácsa cselekvési tervet adott ki a magas szintű nyitás előmozdítására, a külföldi befektetések vonzására és hasznosítására, egyenlő bánásmódot írva elő a hazai és külföldi befektetői hátterű vállalatok számára a kormányzati projektek területén. A Kínai Kereskedelmi Minisztérium egy negatív listát is közzétett nemrég: a listán nem szereplő ágazatokban a szolgáltatásokat és azok nyújtóit egyenlő bánásmódban részesítik akár belföldön, akár külföldön. A reformok elmélyítése a hatékony, nyitott és tisztességes versenyt lehetővé tévő nemzeti piac kiépítését célozza, amely termékeny talajt nyújt minden piaci szereplő fejlődéséhez, beleértve a külföldi befektetőket is.
A kibontakozó lehetőségeket a külföldi befektetők is elismeréssel fogadták. A globális közvetlen külföldi befektetéseknek a neves Kearney üzletvezetési tanácsadó cég által nemrégiben közzétett 2024-es bizalmi indexében Kína a tavalyi 7. helyről a 3.-ra lépett előre, ezzel a feltörekvő piacok listájának első helyére került. Számos külföldi üzleti szövetség és intézmény optimizmusának adott hangot az ország gazdasági kilátásait illetően. A Kínában létrejövő befektetés a jövőbe való befektetés, ez az oka annak, hogy egyre több külföldi vállalat növeli invesztícióinak értékét az országban.
A teljes egészében külföldi tulajdonú értékpapírcég, a Standard Chartered Securities nemrég megkezdte Pekingben a működését. A Novo Nordisk mintegy 4 milliárd jüan (körülbelül 552 millió dollár) újabb beruházást jelentett be, amellyel kibővítik gyártási kapacitásukat Tiencsinben. A délkelet-kínai Fucsien tartományban, Csangcsouban megkezdődött egy kínai–szaúd-arábiai etilénprojekt kiépítése, összesen mintegy 44,8 milliárd jüan értékben. Az idei első negyedévben az újonnan alapított, külföldi befektetésekkel működő vállalkozások száma Kínában elérte a 12 ezret, ami 20,7 százalékos növekedést jelent, a külföldi tőke tényleges felhasználása pedig 301,67 milliárd jüan, ez történelmi szintet mutat. A világra nyitott Kína továbbra is a külföldi vállalkozások első számú befektetési célpontja.
Kína soha nem hagyja abba a reform és a nyitás politikáját. Mint a világ második legnagyobb gazdasága, évtizedeken át tartó fejlődés után szilárd alapokat hozott létre, és nyitott szemléletmódot alakított ki, amely alkalmassá teszi arra, hogy a lehetőségeket az egész világgal megossza. Az egyre nyitottabb és fejlődő Kína egyre újabb és nagyobb lehetőségeket teremt a globális fejlődés számára.
Luo Shanshan
A szerző a People’Daily újságírója
