Habár az elmúlt évek során az adóbevallással kapcsolatos tájékoztatás széleskörűbb lett, valamint a kapcsolódó folyamatok egyszerűsödtek, hasznos lehet a bevalláskészítés során a bevallási tervezettel, az igénybevehető adókedvezményekkel vagy épp a nem munkaviszonyból származó jövedelmek adózásával kapcsolatban tájékozódni.
A NAV minden évben március 15-től elérhetővé teszi a munkáltató, kifizető által megadott adatok alapján a szja-bevallási tervezetet elektronikus felületén a magánszemélyeknek, mezőgazdasági őstermelőknek, áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak.
A magánszemélyeknek, akiknek volt munkahelyük és kaptak munkabért, valamint a főállású katás egyéni vállalkozóknak, akik más jövedelmet nem szereztek 2023-ban, a tervezet 2024. május 21-én automatikusan bevallássá válik külön jóváhagyás nélkül, amennyiben azt nem írják felül, vagy nem nyújtanak be külön szja-bevallást. Az egyéni vállalkozóknak, a mezőgazdasági őstermelőknek, és az áfafizetésre kötelezetteknek nem válik automatikusan bevallássá a tervezetük, nekik továbbra is önállóan kell bevallaniuk a tevékenységből származó jövedelmüket, az adóhivatal nyilvántartásában nem szereplő adatokkal kiegészítve.
Igénybe vehető kedvezmények
A 2023-as adóévre vonatkozóan továbbra is igénybe vehetők adóalap-kedvezmények, amelyeket meghatározott sorrendben kell érvényesíteni:
- a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
- 25 év alatti fiatalok kedvezménye
- 30 év alatti anyák kedvezménye
- személyi kedvezmény,
- első házasok kedvezménye,
- családi kedvezmény.
A 2022-es adóévben bevezetett 25 év alatti fiatalok kedvezménye után, 2023. január 1-től új adóalap-kedvezmény érvényesíthető, melyben a 25. évüket betöltött 30 év alatti anyák részesülhetnek. A kedvezményre jogosult anyának nem kell személyi jövedelemadót fizetnie a kedvezmény havi összegéig a jogosultságának időszakában, a törvényben meghatározott, összevont adóalapba tartozó jövedelmei után. A 2023-as év vonatkozásában ez minden jogosultsági hónapban maximum 499.952 forint adóalap-csökkentést jelent, mely havonta 74.993 forint megtakarítást eredményez. Így, egész évben fennálló jogosultság esetén akár 899.914 forint összegű adóvisszatérítésben részesülhetnek az érintett magánszemélyek. Amennyiben valaki év közben nem tett adóelőleg-nyilatkozatot a kedvezményre való jogosultságáról, az adóvisszatérítést az adóbevallásában igényelheti.
Tekintettel arra, hogy a személyi kedvezményre jogosító betegségek listája folyamatosan bővül, érdemes minden évben ellenőrizni a jogszabályi változásokat, hiszen a 2023-as adóévre vonatkozóan 139.140 forint megtakarítást is jelenthet azoknak, akik olyan betegségben szenvednek, amely az szja kötelezettség szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősül. A kedvezményre jogosíthat többek között a glutén- és a laktózérzékenység is. Amennyiben az adóév elteltével utólag kerül megállapításra a kedvezményre való jogosultság, az orvosi igazoláson szereplő kezdő naptól az adókedvezmény visszamenőleg, az adóbevallás önellenőrzésével érvényesíthető elévülési időn, azaz 5 éven belül. Továbbá, az elévülési időn belül az önkéntes pénztári (pl. egészségpénztár) befizetések utáni kedvezmények is érvényesíthetők utólag, amennyiben a magánszemély elmulasztotta adóbevallásában jelölni jogosultságát a kedvezményre.
Egyéb bevételek adózása
Munkaviszonyuk mellett sokan jutnak bevételhez egyéb forrásokból, mint például ingatlan bérbeadásából. Egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély szálláshely kiadása esetén választhatja a szobánként 38.400 Ft tételes átalányadózás lehetőségét, vagy hasonlóan az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem esetén az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerinti tételes költségelszámolást vagy 10%-os költségelszámolást is. Ebben az esetben a magánszemély a költségek elszámolását követően fennmaradó bevételre számított 15% személyi jövedelemadót minden negyedévet követő hónap 12. napjáig köteles megfizeti, valamint az éves szja-bevallásban is feltüntetni.
Fontos, hogy a választott elszámolási módot az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételre azonosan kell alkalmazni. Amennyiben a magánszemély a tételes átalányadózást választja, úgy egyéb felmerülő költséget nem tud elszámolni.
Az előző adóévhez képest változás, hogy 2023. június 1-jét követően a kamatjövedelmek után, az eddigi 15% személyi jövedelemadó mellett, 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) is kell fizetni. Amennyiben a kamatjövedelem kifizetőtől származik, a magánszemélyt terhelő adókötelezettséget a kifizető állapítja meg, vonja le és vallja be a NAV-nak. Abban az esetben, ha kamatjövedelem nem kifizetőtől származik, a kamatjövedelmet terhelő szja és szocho kötelezettséget a magánszemélynek kell megállapítania, befizetnie és bevallania az éves adóbevallásban. Ilyen eset lehet a külföldről származó kamatjövedelem.
Ha az adózó bármilyen külföldi befektetésekből származó 2023-ban megszerzett jövedelemmel rendelkezik, fontos, hogy ezen jövedelmek bevallásának és adózásának vonatkozásában is körültekintően járjon el, figyelve az aktuális szabályozásokat. Hiszen a NAV automatikus információcsere keretében a magyar magánszemélyek külföldi jövedelmeiről most már rendszeresen kap adatot.
„Az adóhatóság kiemelt figyelmet fordít annak ellenőrzésére, hogy a külföldről származó bevételek megfelelően szerepelnek-e a magánszemélyek adóbevallásában. Abban az esetben, ha a bevallásban egyáltalán nem, vagy csak részben szerepelnek a külföldről származó jövedelmek, úgy a NAV jogkövetési vizsgálatot, de akár adóellenőrzést is indíthat a magánszemélyekkel szemben" – hívta fel a figyelmet Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.
Kriptoeszközök a bevallásban
Azoknak a magánszemélyeknek, akiknek 2023-ban keletkezett jövedelme kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből, a 2022. január 1-től hatályos szabályok szerint kell a kriptoeszközök átruházásából, átengedéséből származó jövedelmeket megállapítani és az adót megfizetni. Ha az adóévben vesztesége vagy ráfordítása volt a magánszemélynek, akkor is érdemes ezeket a bevallásban feltüntetni, mivel a szabályozás értelmében, a tárgyévi igazolt költségeket el lehet számolni és alkalmazható adókiegyenlítés is. A jövedelem után pedig 15% szja-t kell fizetni. Adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a "kriptovilágból", ameddig a kriptoeszköz kriptoeszközre kerül átváltásra, az ügylet adómentes.
Könnyítések is kérhetők
Továbbra is lehetőségük van a már korábban elfogadott és hatályban lévő jogszabályok által kínált könnyítési lehetőségek igénybevételéhez azoknak a magánszemélyeknek, akik adóbevallásuk elkészítésével, az adókötelezettség megfizetésével nehézségbe ütköznek. Bizonyos esetekben az szja-bevallás benyújtásának késedelmével, valamint az esetleges bírságok, pótlékok megfizetésével kapcsolatban a magánszemélyeknek lehetőségük van kimentési lehetőséggel élni.
Az szja törvény és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény lehetőséget biztosít igazolási kérelem benyújtására, amennyiben a (nem ÁFA köteles) magánszemélynek az szja-bevallás elkészítéséhez, az adóbevallási tervezet adatainak felülvizsgálatához szükséges iratok, igazolások önhibáján kívül nem állnak a rendelkezésére és emiatt előreláthatólag nem tudja bevallását határidőben benyújtani, a tervezetet felülvizsgálni. Fontos, hogy a bevallás benyújtásának késedelméről a benyújtásra előírt határidőn belül szükséges a bejelentést megtenni a NAV felé, azaz május 21. előtt. Az igazolási kérelemről az adóhivatal egyedileg dönt, azonban a kérelem nem utasítható el, ha a magánszemély külföldről származó jövedelemmel is rendelkezik és a mulasztást azzal menti ki, hogy az adókötelezettség megállapításához nemzetközi egyezmény, viszonosság, vagy külföldi adójog vizsgálata szükséges. Amennyiben a magánszemély az szja-bevallás késedelmes benyújtására vonatkozó bejelentést tesz, a bevallási késedelem miatt mulasztási bírság a bevallás naptári évének november 20. napjáig nem szabható ki, kivéve, ha az adózó bevallását november 20-a előtt nyújtja be és késedelmét igazoltan nem menti ki.
Abban az esetben, ha a magánszemélynek az szja-bevallás benyújtásával egyidejűleg adófizetési kötelezettsége is keletkezik, késedelmes fizetés esetén nem kell késedelmi pótlékot fizetnie arra az időszakra, amelyre a késedelmét igazolta. Az igazolásnak csak abban az esetben van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok (vis maior) idézte elő.
A fizetési kedvezménnyel kapcsolatos kérelem benyújtható elektronikusan vagy papír alapon postai úton az adóhivatal felé. Fontos, hogy a mérséklés vagy elengedés csak lejárt esedékességű, ki nem egyenlített tartozásra engedélyezhető és magánszemélyek esetén feltétel a megélhetés veszélyeztetettsége. Amennyiben a magánszemély fizetési könnyítést, azaz részletfizetést vagy halasztást kérvényez, feltétel az átmeneti fizetési nehézség fennállása.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
