A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a közelgő magyar EU-elnökség programjáról tartott panelbeszélgetésen három prioritást határozott meg a hathónapos periódusra, amelyek közül az első a nyugat-balkáni bővítés előmozdítása.

Hirdetés

Ennek kapcsán rámutatott, hogy kézzelfogható különbség van a térség békéje és nyugtalansága között, ezért is fontos lenne előrevinni a folyamatot, különös tekintettel arra, hogy az érintett öt tagjelölt állam átlagosan immár 14 éve és 11 hónapja várakozik, ami erősen aláássa a bővítéspolitika hitelességét.

Aláhúzta, hogy nagy szükség lenne a régió országainak mielőbbi felvételére, miután az EU jelenleg rossz formában van, és friss lendület, új energia kellene a hanyatlás megállításához.

A második prioritásnak az illegális bevándorlás elleni fellépést nevezte, és felidézte, hogy Magyarország tavaly több mint 200 ezer törvénytelen határátlépési kísérletet akadályozott meg.

Korábban írtuk

Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jog világosan fogalmaz, a háború vagy üldöztetés elől menekülők az első biztonságos országban maradhatnak, nem a másodikban, a harmadikban vagy a negyedikben.

Ennek kapcsán tudatta, hogy hazánk több mint egymillió menekültet engedett be Ukrajnából az invázió két évvel ezelőtti megindítását követően, a dél felől érkezők viszont biztonságos országok során vágtak keresztül.

Szavai szerint a harmadik prioritás az EU versenyképességének javítása, ugyanis Kína mostanra átvette a második helyet a világ legnagyobb gazdaságainak sorában, és Peking és Washington is protekcionista politikát folytat.

Szijjártó Péter szerint a brüsszeli vezetők sok kárt okoztak az EU-ban

Kérdésre válaszolva pedig úgy vélekedett, hogy az Európai Unió biztonsága és versenyképessége sokat romlott az utóbbi öt évben, a helyzet rosszabb, mint a ciklus elején, ezért Magyarország nem támogatja a jelenlegi brüsszeli vezetők újraválasztását.

Szijjártó Péter a magyar vezetést érő bírálatokra reagálva azt mondta, hogy ezek igazi mozgatórugója az, hogy „Brüsszel és a nemzetközi liberális mainstream nem tudja megemészteni, hogy van egy olyan, karakteresen jobboldali, hazafias kormány, amely szembemegy a fősodorral, és mégis sikeres, mégis maga mögött tudhatja az emberek támogatását”.

Leszögezte, hogy ez a liberális mainstream a fejlődés egyetlen sikeres útjaként tekint magára, és ennek már a magyar kormány puszta létezése is ellentmond.

Majd közölte, hogy a magyarországi helyzettel kapcsolatos kritikákat elfogult beszámolókra hivatkozva fogalmazzák meg, ugyanis a valóságban például sem a sajtó szabadsága, sem a bíróságok függetlensége nincs semmiféle veszélyben.

Valamint sajnálatát fejezte ki az Egyesült Királyság európai uniós kilépése miatt, már csak azért is, mert szavai szerint ezzel a józan ész egyik képviselője távozott, így a vita meglehetősen kiegyensúlyozatlanná vált a szuverenisták és a föderalisták között.

Ezzel kapcsolatban megerősítette, hogy Magyarország ellenzi a föderalista elképzeléseket, és úgy látja, hogy erős Európához erős tagállamokra van szükség.

A minisztert kérdezték a magyar-orosz kapcsolatokról is, és ennek kapcsán rámutatott, hogy a kormány továbbra is együtt kíván működni Oroszországgal a szankciók által nem érintett területeken.

A téma kapcsán a transzatlanti világ álszentségét sérelmezte, példaként hozva fel, hogy a paksi bővítést az orosz fővállalkozó mellett amerikai, német és francia cégek végzik, illetve hogy folyamatos a nyomás azért, hogy hazánk ne vásároljon orosz nukleáris fűtőanyagot, miközben Oroszország volt tavaly az első számú uránbeszállítója az Egyesült Államoknak.

„Rendkívül könnyű azt mondani, hogy Szijjártó Lavrov barátja, Orbán Putyinnal találkozik, ti, magyarok árulók vagytok, a Kreml propagandistái vagytok, de ha a színfalak mögé nézünk, akkor látható az, hogy akik minket vádolnak, nálunk jóval nagyobb üzleteket kötnek az oroszokkal”

– fogalmazott.

Megerősítette, hogy Magyarország a lehető leghatározottabban elítéli az ukrajnai háborút, teljességgel elfogadhatatlannak tartja egy szuverén ország megtámadását. De hozzátette, hogy ezt nagyon könnyű elmondani Londonban, Berlinben, Varsóban vagy Washingtonban, ehhez nem kell nagy bátorság.

„A kérdésem, hogy miért én voltam eddig az egyetlen az európai politikusok között, aki ezt egyenesen, nyíltan és őszintén az oroszok szemébe mondta Oroszországban?”

– tette fel a kérdést.

Végül azon álláspontjának adott hangot, hogy a háborúnak nincs megoldása a csatatéren, a fegyverek szállítása pedig csak meghosszabbítja a harcokat, ezért diplomáciai rendezésre van szükség.