A mesterséges intelligencia (MI) berobbanása alapvető változásokat hozhat az élet minden területén, ezért is volt örömteli hallani az AI mint a versenyképesség eszköze címmel megrendezett szakmai konferencia előadóit a Metroplitan Egyetemen (METU). Ugyanis, mint arra nyitóbeszédében a konferencia elnöke, Horváth Bianka is rámutatott, a technológiai váltás nemcsak innovatív, hanem romboló vagy felforgató is lehet, éppen ezért kulcskérdés, hogy a gazdasági szereplők – beleértve az államot is – hogyan reagálnak minderre.
A konferencia előadóit hallgatva elmondható, hogy Magyarország jó úton jár a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségek kihasználásában, és itt nemcsak arról van szó, hogy a hype-ra felülve a gazdasági és állami szereplők az MI nagyszerűségét szajkózzák, hanem arról is, hogy konkrét lépések is történtek a technológia megismerésére és az aktív, fejlesztő hozzáállásra egyaránt.
A konferenciának otthont METU tudományos és innovációs rektorhelyettese, Bereckzy Áron például jelezte, hogy az egyetemen is indul hamarosan MI-képzés, mint világszerte sok másik intézményben is.
Így használja a mesterséges intelligenciát a magyar állam
A mesterséges intelligencia felhasználását, az adatkormányzás vagy épp a digitális állam iránti elkötelezettséget jelzi az is, hogy a kormány már 2022 februárjában létrehozta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Mesterséges Intelligencia Munkacsoportját , melynek vezetője, Magyar Gábor azt is elmondta, hogy a szervezet korántsem csak a tevékenységét segíti, abba több minisztériumból és felsőoktatási intézményből is érkeztek kutatók.
A munkacsoport a NAV-nál keletkező valós idejű adatok – gondoljunk csak az online pénztárgépekre – mennyisége miatt került az adóhivatal alá, ám a célja nemcsak a NAV, hanem a teljes állami adatvagyon hasznosítása. Ugyanakkor a digitális transzformáció terén az adóhivatal egyébként is az elsők között van a kormányzati szervek közül.
Magyar Gábor volt az is, aki a legszemléletesebben mutatta be a klasszikus programozás és az adatelemzés és az MI-rendszerek közötti különbséget, hiszen a fő eltérés nem a felhasznált adatok mennyiségében, hanem a rendszerek működésében van.
Míg a programozásnál az adatokat és a szabályokat adjuk meg a rendszernek, amely ezek alapján megadja a választ, addig az MI-modelleknél az adatok és a válaszok jelentik az inputot, aminek eredményei a gépi tanulás segítségével létrejövő szabályok.
Ez óriási különbség, amit nehéz megérteni. Később arra is utalt, hogy ezért nem igazán kompatibilisek egymással a szabályalapú algoritmusok és az MI-modellek.
A NAV-nál működő munkacsoport tudományos módon végzi tevékenységét, de a cél nem a publikáció – bár publikálnak is –, hanem az, hogy a kidolgozott eljárások a kormányzat napi tevékenységébe is beépüljenek. Mielőtt elfogna minket a túlzott aggodalom, Magyar Gábor azt is elárulta, hogy erős adatvédelemmel dolgoznak, olyannyira, hogy
a k+f-környezet fizikailag és digitálisan is el van zárva a külvilágtól, tehát például nem kapcsolódik az internethez, és a kutatók sem vihetnek be magukkal adathordozót.
Ez persze az adatok bevitelét is megnehezíti.
A munkacsoport vezetője beszélt arról is, hogy a privát szférában például a bankoknál is elismerték korábban, hogy a pénzintézetek csetrobotjai még elég kezdetlegesek, igaz, azok már kezdenek használhatóvá válni. Elmondta azt is – utalva az MI-modellek hallucinációira –, hogy a NAV azért nem enged ügyfélkapcsolati relációba mesterséges intelligenciát, mert ott egyetlen hiba sem engedhető meg.
A mesterséges intelligencia a munkaerőpiacot is átalakíthatja
Baksay Gergely, aki a Magyar Nemzeti Banktól érkezett a konferenciára, előadásában nem az MI technológiai hátterét boncolgatta, hanem annak lehetséges gazdasági, társadalmi hatásait vizsgálta meg, jelezve, hogy a korábbi technológiai váltások tapasztalatai alapján óvatos optimizmussal tekint a mesterséges intelligenciára.
Természetesen nem lehet teljes értében megjósolni, hogy az MI pontosan milyen hatással lesz a társadalomra, amit az is jelez, hogy a különböző jóslatok között is óriási a szórás. Azonban a korábbi technológia váltások a gazdaság növekedését hozták magukkal, kérdés, hogy ennek milyen társadalmi költsége lesz.
Míg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint az MI a munkahelyek 40 százalékát érintheti globálisan, főként a fejlett országokban, addig az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének becslése szerint csak a munkahelyek 24 százalékát befolyásolja majd ez a technológia. Ráadásul ezek többségét sem kiváltja, hanem inkább kiegészíti az MI.
A szakirodalomban nincs feltétlen egyetértés abban, hogy társadalmilag milyen változásokat indíthat el az MI. Azt tudjuk, hogy az automatizáció vesztesei a közepes képzettségű munkások voltak, míg most vannak, akik pont a középosztály újbóli felemelkedését várják az MI által kiterjesztett képességektől. Az mindenképpen nagy különbség, hogy szemben a korábbi technológiai váltásokkal, az MI nem a fizikai, hanem főként a szellemi munkát érinti.
Baksay Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy
Magyarországnak szüksége is van a termelékenység MI-től várt növekedésére,
ugyanis az elmúlt évtized növekedését segítő három tényezőből – foglalkoztatottak számának növekedése, beruházási ráta növekedése és a termelékenység javulása – egyedül a termelékenység javulása az, ami elérhető a következő évtizedben is.
A mesterséges intelligencia magyarországi hasznosítása terén a legnagyobb fejlődést a humán tőke és a szabályozás javításával lehet elérni, ugyanakkor az IMF szerint például a digitális infrastruktúra meglehetősen fejlett. Az MNB szakértője arra is rámutatott, hogy a magyar vállalatok kevésbé használják az MI adta lehetőségeket, mint az uniós átlag. Ennek részben a digitális készségek hiánya az oka a munkavállalók körében, ugyanakkor a legtöbb dolgozó szívesen sajátítaná el a technológia használatát.
Noha egy kutatás szerint Magyarországon mintegy 900 ezer munkahelyet is érinthet hosszú távon a mesterséges intelligencia, egy másik felmérés szerint a magyarországi dolgozók csupán csekély része érzi úgy, hogy az MI veszélyezteti az állását.
A bankok évek óta használják a mesterséges intelligenciát
Sajtos Péter, az MNB digitalizációs politika és szabályozás főosztályának vezetője pedig azt is felvetette, hogy bár a mesterséges intelligencia fogalma nincs egyértelműen definiálva, a jegybank szabályozóként a lehető legtágabb értelmezést igyekszik alapul venni. Az MI szabályozása ugyanakkor azért is érdekes, mert egy beskatulyázhatatlan fogalomról beszélünk.
Sajtos Péter arra is emlékeztetett, hogy az MI nem feltétlenül új dolog,
az első csetbot, az Eliza például a múlt század hatvanas éveiben született,
de a bankok is évek óta használják a mesterséges intelligenciát, mely egyaránt hatással lehet a belső folyamatokra a pénzintézeteken belül és az ügyfélkapcsolatokra is. Nem meglepő, hogy elmondása szerint Magyarországon minden bank foglalkozik mesterséges intelligenciával, ugyanakkor a beszállítók koncentrációja azt a kockázatot hordozza magában, hogy az MI-szolgáltatók is rendszerszintű kockázatokká válnak.
A hazai szabályozás terén az MNB igyekszik inkább ajánlásokat, elvárásokat és jó gyakorlatokat megfogalmazni, és a bankokra bízza azok megvalósítását, de meg kell találnia az egyensúlyt a túlzott szigor és a laissez faire hozzáállás között. Az MI a bankokat segítheti a csalások megelőzésében, ám ez óhatatlanul is okozhat hibás riasztásokat. Példaként mondta, hogy ha évekig gyűjtünk egy drága nyaralásra, miközben tipikusan sosem költünk nagyobb összeget, a csalásmegelőzési rendszer okkal fogja gyanúsnak találni a korábban nem jellemző tranzakciót.
Miért fontos a jó szabályozás?
A mesterséges intelligencia szabályozásáról beszélt Pokó Diána is, aki technológiai szakjogászként jelezte azt is, hogy a jog természetéből fakadóan a szabályozás mindig csak lekövetni tudja a változásokat. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a megfelelő jogi szabályozás a versenyképességre is jó hatással lehet, ugyanis a jogbiztonság növeli az új technológiák használatát.
A márciusban elfogadott uniós MI-rendeletről szólva pedig jelezte, hogy bár az közvetlen hatályú, ez nem jelenti azt, hogy a magyar jogalkotónak nem lesz ezzel dolguk.
Az uniós rendelet kockázatalapú szabályozás, amely megtiltja a technológia egyes alkalmazásait, például a valós idejű biometrikus nyomkövetést vagy a szubliminális befolyásolást,
de a bűnüldöző szervek számára is szigorú szabályokat ír elő, amikor ezekkel az eszközökkel élnek. Visszautalva Sajtos Péter előadására és arra, hogy az MI-rendszerek működése azért jórészt egy fekete doboz, Pokó Diána jelezte, hogy az EU-rendelet előírja a magas kockázatú rendszerek folyamatos nyomon követését is.
Erre azért van szükség, hogy azonnal észlelhetők legyenek a hibák, és közbe lehessen lépni, tehát kulcsfontosságú a naplózás és a nyomon követés is, amire idővel minőségbiztosítás is fog épülni, hozzá kapcsolódó keretrendszerrel.
Elmondása szerint az EU azért akart az első lenni az MI szabályozása terén, mert az versenyelőnyt is teremthet az MI-fejlesztésekben és azok társadalmi elfogadásában egyaránt. Az uniós jogszabály meghatározta azt a keretrendszert is, amelyet nem lehet feláldozni a fejlődés érdekében, ilyenek az emberi jogok vagy épp a demokrácia.
Az emberi jogok persze óriási változáson mentek keresztül, egyes európai országokban már a megfelelő életminőséghez való jogot is levezették az emberi méltósághoz való jogból, de hasonló elvek alapján levezethető a digitális ellátáshoz való jog is. Ez nem csak az internet elérését jelenti, de az ahhoz szükséges tudás átadását is, különös tekintettel a kiberbiztonságra.
