Beindult a harc az Egyesült Államok és a TikTok között: a platform pert indított

A TikTok pert indított annak érdekében, hogy megakadályozza annak az amerikai törvénynek a hatályba lépését, amellyel betilthatják a népszerű alkalmazást az országban.

Ahogy arról a naphire.hu is beszámolt, Joe Biden elnök nemzetbiztonsági okokra hivatkozva aláírta azt a törvényt, amely arra kényszerítené a kínai tulajdonosokat, hogy eladják az alkalmazást, máskülönben betiltják azt az Egyesült Államokban. A TikTok azonban most lépett az ügyben, és pert indított, hogy blokkolja az amerikai törvényt. A beadványban a TikTok a törvényt a vállalat és 170 millió amerikai felhasználója "szólásszabadsághoz való jogába történő rendkívüli beavatkozásnak” nevezte a jogszabályt. A vállalat azt állítja, az Egyesült Államok csak "spekulatív aggályokat" hozott fel az intézkedés indoklására. 

A törvény aláírását egyébként többéves washingtoni vita előzte meg, amely szerint a TikTok kínai tulajdonlása miatt fennáll annak a veszélye, hogy az amerikai felhasználók adatai a kínai kormány kezébe kerülhetnek, vagy propagandára használhatják fel őket. A TikTok azt állította, hogy független a kormánytól, míg az anyavállalata, a ByteDance világosan kijelentette, hogy nem tervezi eladni a platformot - írja a BBC.

A kínai kormány a törvényt egy külföldi cég amerikai "megfélemlítéseként” bírálta, és jelezte, hogy ellenezné az eladást. Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház sajtótitkára egy keddi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a törvény nem tiltás, "ez egy elidegenítés."

Az új törvény szerint az alkalmazásboltok 2025 januárjától nem kínálhatják a TikTokot az Egyesült Államokban, hacsak az anyavállalat nem talál rá vevőt. Joe Biden elnök ugyanakkor 90 nappal meghosszabbíthatja ezt a határidőt, ha a tárgyalások előrehaladnak. 

A TikTok a beadványban azt is közölte, hogy az eladási követelmény "egyszerűen nem lehetséges, sem jogilag, sem kereskedelmi vagy technológiai szempontokból. És különösen nem a törvény által előírt 270 napos határidőn belül." Azt is kijelentették, hogy az intézkedés tisztességtelenül kiemelte a TikTokot, és egy "kettős mércét hozott létre, amelyben egy szabályrendszer vonatkozik egy megnevezett platformra, és egy másik szabályrendszer mindenki másra”.

Megjegyezte, hogy hasonló tiltási kísérletek - többek között Donald Trump korábbi elnök által - az amerikai bíróságok előtt is nehézségekbe ütköztek. A vállalat hozzátette, hogy számos politikus - köztük Biden - döntése, miszerint fenntartják fiókjaikat az alkalmazáson, aláássa a biztonsági fenyegetésre vonatkozó állításokat. Az Egyesült Államok korábban korlátozta a külföldi tulajdonrészt a földi sugárzású televíziós és rádiós állomásoknál, amelyeknek a frekvenciához való hozzáféréshez kormányzati engedélyre van szükségük.

A TikTok azt mondta, hogy a kormány nem szólhat bele a "magánjellegű beszédfórumok” tulajdonjogába. Beszámolt arról is, hogy több mint 2 milliárd dollárt költött az amerikai aggályok kezelésére, és hogy biztonsági intézkedéseket hozzon az amerikai adatok védelmére. Jacob Helberg, aki az amerikai-kínai kereskedelem nemzetbiztonsági vonatkozásainak monitorozásával foglalkozó bízottságot vezeti, úgy fogalmazott: a TikTok befektetéseit Washingtonban "megtévesztő marketingfolyamatnak" tekintik. Továbbá közölte azt is, hogy a per "komolytalan”, és "nem foglalkozik a nemzetbiztonsági kérdéssel”.

Ashley Gorski, az American Civil Liberties Union vezető jogásza szerint azonban a TikTok keresete meggyőzően bizonyította, hogy az intézkedés valójában tiltás, ami aggályokat vet fel a szólásszabadsággal kapcsolatban. "A kormány nem rendelhet el ilyen típusú teljes tilalmat, hacsak nem ez az egyetlen módja annak, hogy megakadályozza a nemzetbiztonságot fenyegető rendkívül súlyos és közvetlen károkat. Azonban nincs olyan egyértelmű bizonyíték a károkozásra, amely megfelelne az első módosítás által megszabott rendkívül magas mércének" - fogalmazott. Szerinte a törvényhozók - például Mitt Romney amerikai szenátor, aki nemrégiben az intézkedés széles körű támogatását az izraeli-gázai konfliktus amerikai megítélésének alakítására irányuló törekvéssel hozta összefüggésbe - megjegyzései megnehezítik a törvény alkotmányosságának megvédését. (Az Egyesült Államokban aggodalmat váltott ki a TikTokon elharapózó Izrael-ellenes propaganda - erről itt írtunk.)

John Moolenaar kongresszusi képviselő, a törvény kidolgozásában közreműködő bizottság jelenlegi vezetője azonban kijelentette, hogy bízik abban, hogy a törvény érvényben marad. "A kongresszus és a végrehajtó hatalom a nyilvánosan elérhető és titkosított információk alapján arra a következtetésre jutott, hogy a TikTok komoly kockázatot jelent a nemzetbiztonságra és az amerikai népre nézve. Beszédes, hogy a TikTok inkább a bírósági harcra fordítja az idejét, pénzét és erőfeszítéseit, minthogy a problémát a Kínai Kommunista Párttal való szakítással oldaná meg" - tette hozzá. 

Az Egyesült Államok egyébként az elmúlt években számos intézkedést hozott a kínai technológiai cégek ellen, miközben a világ két legnagyobb gazdasága között egyre nő a feszültség. Kedden a kereskedelmi minisztérium külön megerősítette, hogy visszavonta azokat az engedélyeket, amelyek lehetővé tették, hogy amerikai vállalatok bizonyos termékeket exportáljanak a Huawei kínai technológiai óriáscégnek. Az Egyesült Államok a kínai hadsereghez fűződő kapcsolatokra hivatkozva 2019-től kezdve korlátozta a Huawei-nek szánt termékek, például chipek exportját. Az intézkedések komolyan érintették a vállalatot, de mostanában úgy tűnt, hogy a Huawei túl van a nehézségeken.

Elindult a Naphire.hu YouTube-csatornája, iratkozzon fel a legfrissebb videóinkért!