Döbbenet: ez a halálos betegség gyakrabban támad a gazdagokra, mint a többi emberre
Egy kutatás szerint azok, akik kiváltságos helyzetben vannak, fokozott kockázatnak vannak kitéve.
A gazdag emberek nagyobb kockázatnak vannak kitéve a rák szempontjából, mint a szegények - derült ki egy új kutatásból.
Az új tanulmány - amelyet a finnországi Helsinki Egyetemen végeztek - a társadalmi-gazdasági státusz és egy sor betegség közötti kapcsolatot vizsgált.
Az eredmények szerint azok, akik kiváltságos helyzetben vannak, a mell-, prosztata- és más típusú rákos megbetegedések fokozott kockázatának is ki vannak téve.
Ezzel szemben a kevésbé tehetősek hajlamosabbak a cukorbetegségre és az ízületi gyulladásra, valamint a depresszióra, az alkoholizmusra és a tüdőrákra - mondták a szakértők.
A tanulmányt vezető Dr. Fiona Hagenbeek, a finnországi Molekuláris Orvostudományi Intézet (FIMM) munkatársa szerint a kezdeti eredmények ahhoz vezethetnek, hogy a több gén hatását összegző kockázati pontszámokat - amelyeket a betegségek kockázatának genetikai alapú mérésére használnak - egyes betegségek szűrési protokolljaiba is beilleszthetik.
„Annak megértése, hogy a több gén hatását összegző értékek hogyan befolyásolják a betegség kockázatát a különböző körülmények függvényében, lehetőséget ad arra, hogy a szűréseket és vizsgálatokat még pontosabban és célzottabban végezzük el.
Ezáltal olyan protokollokat dolgozhatunk ki, amelyek figyelembe veszik az egyéni genetikai adottságokat és a környezeti tényezőket, így hatékonyabbá téve a megelőzést és a korai felismerést”
- mondta Dr. Hagenbeek a New York Post szerint.
„A jövőben például az emlőrák szűrési protokolljait úgy lehet módosítani, hogy a magas genetikai kockázatú és magas státuszú nők korábban vagy gyakrabban részesüljenek szűrővizsgálatokban, mint az alacsonyabb genetikai kockázatú vagy kevésbé magas státuszú nők” - mondta.
A vizsgálat elvégzéséhez Dr. Hagenbeek csoportja mintegy 280 000, 35 és 80 év közötti finn genomikai, szociális- és egészségügyi adatait vonta össze.
Korábbi tanulmányok a beszámolók szerint kimutatták bizonyos különbségek jelenlétét a kockázatban, hasonlóan ahhoz, amit a kutatók most is találtak.
Ezt a tanulmányt azonban úgy emlegették, mint az elsőt, amely a magas jövedelmű országokban gyakori 19 betegségben kereste a kapcsolatot.
„A legtöbb klinikai kockázat-előrejelzési modell tartalmaz olyan alapvető információkat, mint a biológiai nem és az életkor, mivel a betegségek előfordulása eltér a férfiak és a nők között, és az életkor függvényében változik - mondta Dr. Hagenbeek. - Fontos első lépés annak felismerése, hogy ez a kontextus is számít, amikor a genetikai információkat beépítjük az egészségügyi ellátásba. Most már azt is meg tudjuk mutatni, hogy a betegségkockázat genetikai előrejelzése az egyén társadalmi-gazdasági hátterétől is függ.
Tehát bár a genetikai információink nem változnak életünk során, a genetika hatása a betegségek kockázatára változik az életkorunkkal és a körülményeink változásával”
- mondta az orvos.
A kutatók rámutattak, hogy további munkára van szükség az egyes szakmák és a betegségek kockázata közötti összefüggések teljes megértéséhez. A vizsgálatokat alacsonyabb jövedelmű országokban is el kellene végezni, mondták.
„Vizsgálatunk kizárólag európai felmenőkkel rendelkező emberekre összpontosított, és a jövőben fontos lesz azt is megvizsgálni, hogy a megfigyeléseink megismétlődnek-e a magasabb és alacsonyabb jövedelmű országokban élő, többféle felmenőkkel rendelkező emberek esetében - mondta Dr. Hagenbeek. - Mivel
a genetikai információk egészségügyi felhasználásának célja a személyre szabott orvoslás elősegítése,
fontos, hogy ne kezeljük ezeket az információkat minden esetben ugyanúgy. Inkább meg kell vizsgálnunk, és a betegség-előrejelzés során figyelembe kell vennünk azokat a körülményeket, amelyek módosíthatják a genetikai kockázatot.”
- mondta.
A tanulmány eredményeit ma mutatják be az Európai Humángenetikai Társaság éves konferenciáján Berlinben.
A konferencia elnöke, Alexandre Reymond professzor a svájci Lausanne-i Egyetemről üdvözölte az eredményeket.
„Ahhoz, hogy valóban a személyre szabott egészség felé haladjunk, elengedhetetlen lesz a genetikai és a környezeti kockázatok felmérése”
- mondta.
