Kiütéssel, lázzal indul a trópusi betegség: újabb három magyar kapta el

GettyImages-1383469580

A dengue-láz hétről hétre szerepel a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ fertőző betegségeket rögzítő beszámolójában: most három magyart ért utol a trópusi betegség.

Egy Pest vármegyei 29 éves férfi a Maldív-szigeteken, egy 52 éves Veszprém vármegyei férfi Indonéziában, egy, a fővárosban élő brazil állampolgárságú nő pedig Brazíliában dengue-lázzal érintett területen járt a lappangási időben, mindhárman külföldön kapták el a fertőzést. A laborvizsgálatok mindnyájuknál igazolták a betegség gyanúját.

Nappal csípő, szárazságtűrő szúnyogok terjesztik a kórt

Az Országos Epidemológiai Központ leírása alapján a dengue-láz kórokozója egy olyan vírus, amely szúnyogcsípéssel terjed emberről emberre. Maláriát terjesztő társaikkal ellentétben ezek a szúnyogok főleg nap közben csípnek.

Ezek a fajok nagyszerűen alkalmazkodnak a hazai viszonyokhoz, nagy számban szaporodnak a házak körüli vízgyűjtőkben is, jól bírják továbbá a meleget és a szárazságot.

A trópusi láz megelőzésében is segít a szúnyogcsípés elleni védekezés, bárhol is járjunk épp
A trópusi láz megelőzésében is segít a szúnyogcsípés elleni védekezés, bárhol is járjunk éppEkaterina Vasileva-Bagler / Getty Images Hungary

A trópusi lázat nem egyszerű felismerni

A megbetegedés hirtelen fellépő magas lázzal, kiütésekkel, ízületi és csontfájdalmakkal, illetve hányással kezdődik. Lefolyása 3–10 nap, de a lábadozás utána akár hetekbe is telhet. Kezeléséhez lázcsillapítás és ágynyugalom szükséges. Korai diagnózisa nehéz, mivel az első tünetek sokféle betegségre utalhatnak, bár az, ha a páciens járt valamilyen egzotikus országban, egyértelműbbé teszi, hogy fennáll a dengue-láz gyanúja is.

Az elmúlt két évtizedben nyolcszorosára nőtt az esetszám ennek a betegségnek kapcsán, az azt terjesztő szúnyogok már nem csak a mediterrán vidéken fertőznek, a korábban is érintett területek, illetve Svájc, Németország és Ausztria – összesen 13 európai ország – mellett hazánk területén is megjelentek már. A szakértők szerint a betegség leginkább a fertőzés szempontjából új területeken élő ember felkészületlen immunrendszere miatt veszélyes, emiatt akár járványok is kitörhetnek. Az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó aszályok és árvizek tovább súlyosbíthatják a helyzetet Európa-szerte, ugyanis ezek további tenyészterületeket biztosítanak a szúnyogok számára. Ha nem történik változás, az évszázad végére megduplázódhat azok száma, akik szúnyogok által terjesztett betegségekkel fertőződhetnek meg.

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek