Gyurcsány Ferenc forradalmasította a tizenkét pontot

2024.05.08. 15:31
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke 12 pontban írta le közösségi oldalán, hogy szerinte hogyan kell felvenni a küzdelmet a diktatúrával szemben.

Gyurcsány Ferenc a poszt elején leszögezte, hogy „a diktatúra lebontásához annak erősítésén keresztül nem vezet út”. Ezt követően felsorolta meglátásait Orbán Viktor rendszeréről, melyet elképzelése szerint a következő választásokon az ellenzék képes lesz megdönteni.

  1. Az Orbán-rendszer korlátozott diktatúra. Szándéka és természete szerint az, kiteljesülni csak azért nem tud, mert az orbáni szándékkal szemben álló világ erősebb Orbánnál. Bár szeretné, de a kormányfő nem tudja végletesen meghajlítani a valóságot.
  2. Az államnak az az ura, aki önmaga dönt sorsa felett. Azaz szuverén. A jogrenden kívüli jog, azaz a kivételes állapot, a mi esetünkben a háborús veszélyhelyzet folyamatos fenntartása, a népszuverenitással szembeni hatalomgyakorlás. A diktátorok koronajogásza, Carl Schmitt híres alapkönyvének (A Diktátor) jól ismert első mondata: „Szuverén az, aki a kivételes állapotról dönt.”
  3. Aki tartósan, valóságos indok nélkül kivételes állapotot tart fenn, és ezzel korlátozza, elveszi a nép szuverenitását, az diktatórikus hatalmat gyakorol. Ez igaz a jelenlegi kormányra és vezetőjére is.
  4. Sokadik választásra készülünk rendeleti kormányzás, a népszuverenitást felülíró „háborús veszélyhelyzet” körülményei között. A diktatúra időszakában minden választás a diktatúra gyengítésének, megrepesztésének, megbuktatásának kísérlete.
  5. Ennél fogva a most következő választás se a sokszor hivatkozott „demokrácia ünnepe” lesz, hanem harc. Ebben a harcban két szerep létezik. A diktatúra támogatóié és ellenfeleié. Nincs középút. Nem azért, mert nem szeretnénk, hogy legyen, mert elvakultak, finnyásak vagyunk, hanem mert bináris a rendszer. Diktatúra, vagy nem.
  6. Így tehát minden szereplő, függetlenül attól, hogy mit mond magáról, szándékairól, céljairól, hovatovább az univerzum és a globalitás bármely problémájáról, vagy a diktatúra, vagy a diktatúra ellenzéke oldalán áll. És ha igaz minden diktatúrára, márpedig igaz, hogy aki nincs ellene, az vele van, akkor az is igaz, hogy aki nincs a diktatúra ellenzékével, az ellene van.
  7. Ebben a küzdelemben érdektelen a kinyilatkoztatott szándék, csak az számít, hogy mi a politikai cselekvés eredménye és következménye.
  8. A diktatúra tud kétfrontos harcot folytatni (lásd még centrális erőtér), a diktatúra ellenfelei nem. A diktatúra célja ellenfeleinek megosztása, ez utóbbiaké az ellenzéki koalíció megteremtésére és fenntartása a diktatúra megbuktatásáig. Bármilyen tagolt demokratikus versenynek csak a diktatúra megbuktatását követően van helye.
  9. Mindenkinek joga van elindulni a választásokon. Az ellenzékiek kötelessége, hogy maguk között eldöntsék, ki az egyetlen jelölt, akit indítanak. Aki elutasítja az ellenzék rajta kívül álló részével az ilyen célú együttműködést, rosszabb esetben, aki ráindul az ellenzék tárgyalásokon vagy előválasztáson közösen megnevezett jelöltjére, az bármit mond magáról, a diktatúrát segíti.
  10. Nem lehet a diktatúrával szemben harcolni úgy, hogy az végeredményben a diktatúra pozícióit javítsa, a diktatúra ellenzékének pozícióját pedig rontsa. Aki ráindul az ellenzék hivatalban lévő, elfogadott, sikeres polgármesterére, az a diktatúrának nyit utat. Aki ráindul a diktatúra hivatalban lévő emberét kihívó közös ellenzéki jelöltre, az az ellenzék elől zárja el az utat, hogy még egy darabot lehasítson a diktatúrából.
  11. A diktatúrával szembeni küzdelem iszonyatos nehézségei sem szolgáltatnak ésszerű indokot arra, hogy annak, akár akaratunktól független további megerősítéséhez járuljunk hozzá.
  12. A diktatúrával szembeni fellépés alternatív forgatókönyveit a választás végeredménye fogja minősíteni. Az, hogy az ellenzék többek által épített tudatos megosztása javította vagy rontotta a diktatúra illetve az ellenzék pozícióját.

Végül Gyurcsány Ferenc kinyilatkoztatta, hogy az ellenzék „feltétlen együttműködést” tanúsít bárkivel, aki „nem hajlandó együttműködni a Fidesszel”.

A DK elnöke korábban Magyar Péterről szólva elmondta, hogy amit képvisel, azt a kormánypárthoz közeli gondolatoknak és nézeteknek ítéli, így őt nem sorolja az ellenzék tagjai közé.