Agrárküzdelmeket is hoz a soros elnökség
Elsősorban nemzetközi egyezményekkel és jogalkotási témákkal kapcsolatos feladatokat lát majd el és tematikus munkacsoportokat vezet a maga területén az Agrárminisztérium Biodiverzitási és Génmegőrzési Főosztálya hazánk júliustól esedékes európai uniós soros elnöksége idején – mondta Kőrösi Levente főosztályvezető a Fenntarthatóság Felé Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége által A magyar EU-elnökség kihívásai: új GMO-k és biodiverzitás címmel az Agrárminisztériumban szervezett műhelybeszélgetésen, amelyen a szaktárca több képviselőjének részvételével kerekasztalra is sor került.
A főosztályvezető felhívta a figyelmet, hogy a magyar soros elnökség idején a fő feladat az EU-tagállamok közös álláspontjainak képviselete nemzetközi fórumokon. Ilyen például az ENSZ Biodiverzitási Csúcsa, amire ősszel kerül sor Kolumbiában. Kőrösi Levente az esemény és a feladat súlyát érzékeltetve elmondta, hogy ez egy 196 részes féllel és összesen mintegy 10 ezer résztvevővel megrendezett globális szakmai esemény, amelyen a genderideológia aktivistái is jelen lesznek, ahogy más hasonló, a genderügytől egyébként független nemzetközi eszmecserén is intenzíven lobbiznak a maguk ügye mellett.
A kihívások sokrétűségét jelzi, hogy Magyarországnak az EU képviseletében a szintén ősszel Limában, Peru fővárosában ülésező Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság előtt is helyt kell állnia.
Kőrösi Levente a biodiverzitást és a génmegőrzést érintő feladatokról szólva hozzátette, hogy napirenden lesz majd az úgynevezett NGT-k (new genetic techniques, új genetikai technikák) témája.
A hivatalos meghatározás szerint NGT-nek minősülnek az olyan technológiák, amelyek képesek egy szervezet genetikai anyagának megváltoztatására, és amelyeket a GMO-kra (genetically modified organisms, genetikailag módosított élőlények) vonatkozó 2001-es szabályozás után fejlesztettek ki. Bár az Európai Bíróság 2018-as ítélete szerint jogi tekintetben minden génszerkesztési módszert GMO-nak kell tekinteni, amint arról a Demokrata korábban beszámolt (GMO-puccskísérlet, 2024. február 21.) az új módszereket az Európai Bizottság hatásvizsgálatok nélkül szabadjára engedné, ráadásul abban az esetben, ha az ily módon termesztésbe engedett génmanipulált növények kárt okoznak, azért sem a termesztő, sem a kereskedő nem tartozna semmilyen felelősséggel.
Az NGT-ket újbeszélül új génszerkesztési technikáknak, precíziós nemesítésnek nevezik, és az éhezésre, a klímaváltozásra, az élelmiszerválságra hivatkozva erőltetik – derült ki a Magyar Természetvédők Szövetség programvezetője előadásából. Fidrich Róbert arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a francia élelmiszerbiztonsági hatóság és a német környezetvédelmi hatóság egyaránt aggodalmát fejezte ki az NGT-kkel kapcsolatban, ezeket ki akarják vonni az Európai Unió joghatósága alól, és ezzel precedenst teremtenének az óriáscégek által irányított jogalkotásra. Ezért arra kérte a magyar kormányt, hogy továbbra is határozottan szálljon szembe a GMO-törekvésekkel.
Erre van lehetőség, hiszen Magyarország képes hatással lenni globális folyamatokra – mondta a Magyar Madártani Egyesület ügyvezető igazgatója. Halmos Gergő ugyanakkor nehezményezte, hogy Magyarország, korábbi álláspontját megváltoztatva, elállt az uniós természet-helyreállítási rendelet támogatásától.
A beszélgetés során elhangzott, hogy ez viszont nem jelenti azt, hogy a téma lekerült a magyar kormány napirendjéről.
Tény, hogy hazánk számos lépést tett a maga nemzeti hatáskörében a tájhasználattal megvalósítható vízmegtartás érdekében – ezt a nemzetközi környezetvédelmi szervezet, a WWF Magyarország igazgatója ismerte el. Sipos Katalin szerint ezt a témát a magyar soros uniós elnökség alatt is napirendre kellene tenni.