Becker György az előadását Dan Ariely könyvében olvasható pszichológiai kísérlettel kezdte: A kísérlet során, melyet a Chicagói Egyetem diákjaival végeztek, laptopokat osztottak ki, megnézettek velük egy szoftpornó filmet, majd kitöltettek egy kérdőívet. A diákoknak olyan kérdésekre kellett választ adniuk, hogy tovább próbálkoznának-e egy lánynál, ha az nemet mond nekik, szeretkeznének-e egy 50 év feletti nővel stb. A válaszok természetesen visszafogottak és illemtudóak voltak. Ezután megismételték a kísérletet lefóliázott laptoppal, intimebb környezetben. Az eredmény teljesen más lett, a fiatal férfiak gyakorlatilag egy guruló krumplival is képesek lettek volna szexuális aktust kezdeményezni. Kiderült tehát, hogy az érzelmek hatására a döntéseink megváltozhatnak. Ez az úgynevezett affective forecasting error. „Nem tudunk higgadt állapotban azzal kapcsolatban jóslásokba bocsátkozni, hogy hogy fogunk viselkedni, amikor nem vagyunk higgadt állapotban. Ez a döntés pszichológiájának alapvető és kulcskérdése” – magyarázta a szakember.

A pszichológus rávilágított, hogy a döntéseinkre három fő tényező van hatással: a bizonytalanság csökkentése, az érzelmek és a keretek.

A bizonytalanság csökkentésénél az emberek hajlamosak túlbecsülni a kívánatos kimenetel valószínűségét. Az érzelmek erősebben hatnak a kívánatos kimenetelre, azonban nem tudjuk előre megjósolni, hogy miként reagálunk érzelmileg a döntés következményeire. A kereteknél, ha van esély pozitív kimenetelre, akkor inkább a biztosat választjuk, és kockázatkerülőek vagyunk, míg fordított esetben kockázatvállalóbbak. Ezt hívjuk veszteségkerülésnek a döntéseinkben.

Az érzelmek szerepe a tudatos és tudattalan döntésekben

„Képzeljük el, hogy meglátunk egy sütit, és úgy érezzük, hogy meg kellene enni. Olyan gyorsan jelennek meg az érzelmek, hogy nem is tudjuk követni. Ezek az érzések lehet, hogy ambivalensek, mert ugye szeretünk sütit enni, de tudjuk, hogy a sütitől elhízunk, cukorbetegek leszünk stb. Ugyanakkor megjelennek a különböző hormonok, mint a kortizol, a stresszhormon, a dopamin, az örömhormon. Végül elszánjuk magunkat valamilyen cselekvésre. Tudattalanul döntöttünk, de a döntés már megszületett anélkül, hogy ezen gondolkoztunk volna. Mindez a hormonok, a kívánságaink, az érzelmeink hatására. Végül meg is magyarázzuk magunknak, hogy jogunk van boldognak lenni, és amellett dönteni, hogy megesszük a süteményt” – fogalmazott Becker György.

Tehát a tudattalan döntés az érzelmek és hormonok hatására születik meg, az úgynevezett hüllőagyban, ami egy mélyebb régió az agyunkban, az érzelmek központja. Ezzel szemben a tudatos gondolkodás, vagyis a lassú rendszer, erőfeszítést igényel és kontrollált módon történik. Ez az a rendszer, aminek a segítségével képesek vagyunk tanulni, adatokat elemezni egy Excel táblázatban. Ugyanakkor nem minden esetben praktikus, például egy teniszmeccs esetében. „Ha kapnék egy szervát a teniszpályán, és én elgondolkoznék azon, hogy azt tanította nekem az edzőm, hogy jobb lábbal lépjek hátra, írjam le az ívet a teniszütővel, hajoljak rá, és térdből rogyva üssem vissza a labdát, akkor azon kapnám magam, hogy már vissza is dobta nekem a labdát mögülem a labdaszedő gyerek” – szemléltette Becker György, majd hozzátette, hogy természetesen a hatékony döntéshozatalban a gyors és lassú gondolkodásnak egyaránt fontos szerepe van.

Hogyan győzhetjük le a hüllőagyat, ha tudatos döntést szeretnénk hozni?

Az előadó egy történelmi példával élt: „A Szent György által legyőzött sárkány egy metaforikus történet. Azt jelenti, hogy uralkodj a vágyaidon, ne hagyd, hogy a sárkány győzzön, kontrolláld a hüllőagyad, és ezáltal az indulataidat is. Ne próbáld meg szabadon ereszteni a vágyaidat, ne legyél spontán, ne legyél semmi olyan, amit a mai popkultúra sugall neked, például „Hallgass a szívedre!”. Na, de a szíved helyén mi van? Egy sárkány ül, aki állandóan olyasmiket ordibál neked, hogy zabálj, közösülj stb. Szeretnéd te igazából a sárkányt meghallgatni? A sárkányt állandóan kontrollálnunk kell, egy folyamatos belső harcot vívunk a hüllőagyunkkal, amire időnként nagyon nehéz tudatos érvekkel hatni."

Akkor mégis hogyan befolyásolhatjuk a hüllőagy működését? A pszichológus szakember öt egyszerű szabály betartására ösztönözte a hallgatóságot:

1. Fogalmazzunk meg olyan gondolatokat a hüllőagynak, ami azonnal jobbá teszi számára az aktuális helyzetet. A jövőbeli érzéseket nem tudja értelmezni, nem hat rá, hogy majd később mitől lesz jó.

2. Használjunk kontrasztot, hogy kiemeljük a kívánt lehetőséget a többi közül, mivel a hüllőagy a kontrasztokon keresztül értelmezi a világot.

3. Legyünk konkrétak, és ne beszéljünk absztrakt fogalmakról. Olyan dolgokat említsünk, ami azonnali örömet vagy előnyt jelent.

4. Ismételjük meg az információkat, mivel a hüllőagy rövid ideig tárolja azokat, és az ismétlés segíthet az emlékezetében.

5. Használjunk képeket, mivel ezek könnyen emlékezetessé teszik az üzenetünket, és a hüllőagy hajlamos megjegyezni őket.

Becker György az előadását azzal a gondolattal zárta, hogy mindenki maga döntse el, hogy a saját sárkánya szelídíthető-e, és vajon érdemes-e egyáltalán szelídíteni.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!