Az OECD félévente megjelentetett globális előrejelzése (OECD Economic Outlook, May 2024 ) szerint a globális 2024-ben és 2025-ben a hosszú távú átlaghoz képest visszafogott mértékű, de stabil lesz. A 2023. évi 3,1 százalék után 2024-re szintén 3,1 százalékos, 2025-re enyhén magasabb, 3,2 százalékos GDP-növekedésre vár a világgazdaságban a szervezet. A feszes monetáris politika a növekedést ugyan mérsékli, de továbbra is szükséges az féken tartása érdekében. Az infláció világviszonylatban a vártnál gyorsabban csökken – az OECD legtöbb országában 2025 végéig visszatér a jegybanki célsávba, ami a szigorú monetáris politika mellett elsősorban az élelmiszer és energiaárak világpiaci csökkenésének köszönhető. Az OECD-országokban 2024-ben az átlagos infláció mértéke 5,0 százalékra, 2025-ben 3,4 százalékra várható. A 2001 óta a legalacsonyabb értéken lesz, az OECD-körben átlagosan 5 százalék körül alakul. Az üzleti szféra bizalmi indexe javulóban van, ugyanakkor a geopolitikai feszültségek eszkalációjának lehetősége komoly kockázatot jelent továbbra is.
A növekedési kilátásokat tekintve a legnagyobb gazdaságokat tömörítő G20-ak mezőnye látványosan kettészakad. A feltörekvő gazdaságok és az Egyesült Államok magas növekedésre számíthatnak, míg Japán és az európai gazdaságok igen szerény mértékűre. A G20-ak 3,1 százalékos átlaga felett 2024-ben várhatóan csak négy ország teljesít: a globális növekedés motorjának szerepét átvevő India (6,6 százalék), amelyet Indonézia (5,1 százalék), Kína (4,9 százalék) és Törökország (3,4 százalék) követ. A további sorrend, a G20-ak átlaga alatt, de az OECD átlaga (1,7 százalék) felett: Dél-Korea, Oroszország, Egyesült Államok, Mexikó és Brazília. Az euróövezet átlagos növekedési kilátása 2024-ben csupán 0,7 százalék. A legnagyobb európai gazdaságok a sereghajtók között találhatók, az euróövezet átlagánál is alacsonyabb értékkel.
Figyelemre méltó, hogy az elmúlt évben sokszor lesajnált Kína továbbra is a három leggyorsabban növekvő gazdaság között marad, miközben Európában a növekedési motor szerepét közép-európai országok veszik át.
Az OECD növekedési átlaga felett az EU országai közül várhatóan csak Lengyelország (2,9 százalék), Dánia, Szlovénia, Szlovákia és Magyarország teljesít 2024-ben. Magyarország GDP-növekedése az OECD szerint 2024-ben 2,1 százalék lesz, ami a 38 OECD-tagország között a 11. legjobb értéket jelenti. Tegyük hozzá: a kormány várakozása szerint a magyar gazdaság 2,5 százalékkal, a Századvég és az MBH Bank előrejelzése szerint 2,7 százalékkal nőhet. Amennyiben ez teljesül, a magyar gazdasági növekedés az OECD felső harmadából a dobogó közelébe kerülhet.
Magyarország szempontjából rossz hír, hogy a messze legnagyobb piacunkat jelentő euróövezet mélyen a világátlag alatt teljesít. Ezen belül is legnagyobb gazdasági partnerünk, Németország, de Ausztria is 0,2 százalékkal gyengélkedik a lista végén.
Ennek tükrében a magyar várható növekedési adatok különösen jónak számítanak. A magyar kormány által meghirdetett konnektivitási stratégia indokoltságát az OECD előrejelzése is igazolja – a G20-as növekedési lista élén álló négy ország a magyar keleti és déli nyitási politika kiemelt célországa. Az éllovas trió összesen 3,1 milliárd fős piacot jelent, tartósan magas növekedési dinamikával. Nyilvánvaló, hogy uniós gazdasági partnereink súlya továbbra is meghatározó marad, de minél nagyobb mértékben sikerül erősíteni összekapcsoltságunkat Kínával, Indiával, Dél-Koreával, Indonéziával és más feltörekvő gazdaságokkal, a magyar gazdaság annál nagyobb eséllyel néz sikerrel szembe a világgazdasági kihívásokkal.
