A Kúria is kimondta, hogy jogellenesen építkezett Tordai Bence
A Fővárosi Törvényszék után a Kúria is megerősítette a Fővárosi Kormányhivatal döntését, miszerint Tordai Bence párbeszédes politikus jogellenesen építkezett a II. kerületben, közölte az MTI-vel a kormányhivatal.
A Sára Botond vezette hivatal azért utasította el Tordai hatósági bizonyítvány iránti kérelmét, mert az építkezés a II. kerületi ingatlanán szabálytalan volt. A közlemény szerint a kormányhivatal döntését a bíróság által kirendelt szakértő véleménye is alátámasztotta.
A Telex korábban arról írt, hogy a rendőrség hivatali visszaélés miatt is nyomoz Tordai házának ügyében, a kormánymédia pedig hetekig azzal támadta a politikust, hogy 150 milliós luxusvillát épített. A Sára Botond vezette Fővárosi Kormányhivatal szerint bebizonyosodott az építkezés jogszerűtlensége, de valójában ez nem következik a hivatal állásfoglalásából, annak pedig nagyon kicsi a valószínűsége, hogy végül elbontják a házat. Tordai Bence bírósághoz fordult az ügyben, személyes adattal való visszaélés miatt pedig rendőrségi feljelentést tett.
Frissítés:
Bosszúéhes fideszes, ócska jogszabályok, kiszolgáltatott építtetők – a házépítési ügyünk lényege címmel adott ki közleményt Tordai Bence. Ebben azt írja, hogy „a Fővárosi Törvényszék után a Kúria is rögzítette: a házunk a kormányhivatalnak (mint építési hatóságnak) benyújtott terveknek megfelelően épült meg. (Tegyük hozzá, a 6 fős családnak készült, tetőtérbeépítéssel 129 nm-es ház semmilyen fogalmak szerint nem luxusvilla, CSOK-ot pedig nem vettünk fel rá.)”
Azt is írja, hogy „azzal nem tudok mit kezdeni, hogy a 2017. novemberében megkapott terveket a kormányhivatal akkor nem, csak 2022-ben kezdte el kifogásolni. Talán nem függetlenül attól, hogy a 2019-es – általam is segített – bukása után Sára Botondot nevezték ki a fővárosi kormányhivatal élére…
Megrendelőként, laikus építtetőként senkinek nem lehet dolga a tervezők és a hatóság közötti szakmai nézetkülönbségeket elbírálni, a jogalkotónak és a jogalkalmazónak viszont felelőssége a jogbiztonság megteremtése. Az egyszerű bejelentésről szóló törvénnyel ez nem sikerült: 2016 óta egy építtető sem tudhatja, hogy utólag nem kötnek-e majd bele valahol a tervekbe. Az egyöntetű szakmai kritikákat végül még a kormány is meghallotta – nem véletlen, hogy 2023-ban teljesen új építészeti törvény készült”.