„Dunai Mónika képviselőtársunk tegnapi javaslata szigorít, a fegyelmi felelősségre vonást és a büntetőjogi következményeket is kiterjeszti a gyermekvédelmi jelzőrendszer valamennyi tagjára, ha azok elmulasztják jelzési kötelezettségüket egy gyermek veszélyeztetettségének észlelése esetén. Kivételek ez alól nem lehetnek sem egyházi, sem alapítványi, sem egyéb fenntartású intézményekben. Ezt támogatjuk. A gyónási titokra vonatkozó részt azonban nem, mert annak jelenlegi szabályozása elegendő, módosítása szükségtelen” – írja közleményében a Fidesz-frakció. A szerda délelőtt kiadott közlemény azért is figyelemreméltó, mert kedden a népjóléti bizottság 9 kormánypárti szavazattal még átengedte a módosítót, így arról hamarosan szavazhat a parlament plenáris ülése is.

A fideszes Dunai Mónika múlt pénteken olyan módosítót nyújtott be a gyermekvédelmi törvénycsomaggal kapcsolatban, ami már az egyházi, egyesületi és alapítványi intézmények dolgozóinak is bejelentési kötelezettséget írna elő. Ezt kiegészítette azzal, hogy továbbra sem terheli „jelzési vagy kezdeményezési kötelezettség az egyházi jogi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagját az olyan információval kapcsolatban, amire a hivatásánál fogva titoktartási kötelezettsége áll fenn”. Vagyis hogy a katolikus papokat továbbra sem lehetne megbüntetni, ha nem jelentik, hogy gyóntatás közben pedofil bűncselekményről szereztek tudomást.

A Fidesz egy új gyermekvédelmi törvénycsomaggal reagált április végén a kegyelmi ügyre, hogy ezzel mérsékeljék a politikai károkat, de ahogy ebben a cikkünkben írtuk, még ez a kármentés sem zajlik zökkenőmentesen.

A törvényjavaslat benyújtása előtt, márciusban rendelte el a belügyminisztérium a gyerekotthonok soron kívüli ellenőrzését. Az új törvényjavaslat szerint két év börtönt is kaphatnak azok a gyermekekkel foglalkozó szakemberek, akik elmulasztják jelezni, ha a gyermek veszélyeztetett helyzetben van. A szigorítások hatálya alól azonban először az egyházi fenntartású intézményeket felejtették ki, majd az váltott ki nagy vitát, hogy a papoknak az új szabályok szerint sem kellene jelenteniük, ha gyónás során pedofil bűncselekményekről értesülnek.

Az új törvény szerint pszichológiai alkalmassági vizsgálatnak vetnék alá a gyerekvédelmi intézmények vezetőit és a szakmában dolgozókat, ezeket a vizsgálatokat pedig kétévente újra megcsinálnák. De ellenőriznék a dolgozók „kifogástalan életvitelét” is: a javaslat alapján olyan magánügynek tűnő adatokra is rákérdeznének, mint a szabadidős tevékenység, például a sport- vagy kulturális érdeklődés, egyéb hobbi vagy a rendszeresen látogatott szórakozóhelyek, megjelölve, hogy milyen gyakran jár oda a gyermekvédelemben dolgozó.