A magyar gazdaság az év egészében elkerülheti a recessziót, ám a növekedés üteme több ok miatt is jóval elmaradhat a korábban várttól – állapították meg legfrissebb, első negyedéves makrogazdasági elemzésükben a CIB Bank szakértői. A KSH szerint az első negyedévben a bruttó hazai termék (GDP) 1,1 százalékkal, de a naptárhatással igazítva 1,7 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A tavalyi negyedik negyedéves gyenge GDP-adatot követően az év elején beérkezett új számok sem jeleznek egyelőre érdemi elmozdulást a hazai gazdaságban. Emiatt a korábbi előrejelzésüket csökkentve, a CIB a magyar gazdaság növekedési ütemét idén a 2-3 százalékos tartományban várja, míg jövőre 3,1 százalékkal nőhet – mondta Trippon Mariann, a bank vezető elemzője az előrejelzést bemutató sajtótájékoztatón.
Hasonlóan óvatosan ítéli meg a helyzetet az ING Bank elemzői csapata is a nemrégiben kiadott országelemzésükben: a magyar gazdaság ugyan kikerült a stagnálásból, de még mindig nem lehetünk biztosak abban, hogy ez tartós lesz – írta Virovácz Péter és Fratisek Taborsky a ING két vezető közgazdásza. Mivel még az első negyedről sem állnak rendelkezésre túl bőséges adatok, a bank tartja az idei 2,2 százalékos növekedési előrejelzését – tették hozzá
A CIB elemzői szerint a lanyha gazdasági aktivitás fokozatosan a munkaerőpiacra is begyűrűzött. A 2022 nyarán elért 3,2 százalékos mélypontról a munkanélküliségi ráta fokozatosan feljebb kúszott, és 2024 első hónapjaiban 4,7 százalékig emelkedett. Az első félévben érdemi javulás még nem várható a foglalkoztatásban, az év közepétől azonban stabilizálódásra, majd a munkanélküliségi ráta mérsékelt csökkenésére lehet számítani, ám 2024 átlagában még 4 százalék felett alakulhat a mutató.
A munkaerőpiac viszont kétarcú maradt: a munkanélküliség mellett a szakképzett munkaerő hiánya is jelen van a gazdaságban.
A munkaerőhiány és a minimálbér, valamint a garantált bérminimum 15, illetve 10 százalékos emelése infláció feletti bérdinamikát eredményez, segítve a háztartások vásárlóerejének helyreállítását. Az év elején látott, 15 százalékot közelítő bérnövekedési ütem azonban az év során fokozatosan szelídül. A reálkeresetek a nemzetgazdaság egészében azonban ennek ellenére is 7-8 százalék körüli mértékben emelkedhetnek 2024-ben.
Az infláció kedvezően alakult az első negyedévben, hisz a 12 hónapra visszatekintő mutató 3,6 százalékra esett. Ugyan folytatódott a infláció csökkenése, de a szolgáltatásoknál mért 10 százalékos áremelkedés nagyon messze esik a jegybank 3 százalékos inflációs céljától. A CIB elemzői szerint a 4 százalék alatti pénzromlási ütem nem fenntartható a következő hónapokban, májustól már emelkedő rátákra számítanak, az év java részében a fogyasztói árindex 4-5 százalék között ingadozhat, decemberre pedig újra 5 százalék fölé kúszik, így éves átlagban 4,3 százalékos infláció prognosztizálható. A jegybank középtávú célja – fenntartható módon – 2025 második félévére érhető el – teszik hozzá. A CIB várakozásai szerint 2025-ben 3,5 százalékkal emelkedhetnek az árak.
Fordulat előtt a gazdaságAz ING elemzői szerint is
emelkedni fog az infláció elsősorban a szolgáltatások drágulása miatt, ezért az év végére akár 5,5-6 százalékos sávba is visszaemelkedhet a pénzromlás, majd csak ezt követően vált csökkenésbe. Így idén 4,5, de még 2025-ben is 4,2 százalékos drágulással számolnak.
A dezinflációt és a pénzügyi mozgásterét kihasználva a jegybank 7,75 százalékra vágta az alapkamatot, ám a következő hónapokban nagyon körültekintő, óvatos monetáris politikai döntésekre kell számítani. Az MNB a beérkező adatok alapján, ülésről-ülésre dönt a kamatvágások mértékéről. Az év közepére az irányadó ráta 6,75-7 százalék közé süllyedhet, a második félévben azonban már lényegesen kisebb tere lesz a lazításnak. Az ismét emelkedő pályára álló inflációt, illetve a fejlett országok jegybankjai – különösen az amerikai Fed –, valamint a régiós társaik várható monetáris politikai lépéseit is figyelembe véve nőtt az esélye annak, hogy az évet 6 százalékhoz közel zárja az alapkamat.
Ingadozó forint
A forint euróval szembeni árfolyamánál a CIB novemberi előrejelzésében hangsúlyozott felfele mutató kockázatok bekövetkeztek – állapították meg az elemzők. Az év eddig eltelt részében a keresztárfolyam többször megközelítette a pszichológiai értelemben is rendkívül fontos 400-as szintet. A forintárfolyam várhatóan a következő időszakban is érzékenyen reagál a negatív külső és belső hírekre, valamint a globális kockázati hangulat ingadozásaira. Tartósan és nagymértékben 400 feletti kurzusra azonban az év hátralévő részében nem számítunk, a következő időszakban 380-400 forint között mozoghat az árfolyam – mondta Trippon Mariann.