Izrael tiltakozik a holokauszttagadó korábbi iráni elnök budapesti látogatása ellen

Az uniós vezetők belefáradtak Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ukrajnával szembeni állandó obstrukciójába, ezért azzal tervezik büntetni, hogy Magyarországnak gyenge tárcát adnak a következő Európai Bizottságban – írja a Politico három magasrangú diplomata információi alapján.

Magyarország a következő ciklusban is szeretné megtartani a bővítéspolitikáért felelős biztosi pozíciót, ami Ukrajna csatlakozásának előkészítésére is jelentős befolyással bírna. Azonban a többi tagállamnak nincs kedve ahhoz, hogy Várhelyi Olivér jelenlegi biztos folytassa a munkát ebben a pozícióban. „Szó sem lehet arról, hogy Magyarország kezében bármilyen erős megbízás legyen” – állítja a három diplomata.

Júliusban a magyarok töltik be az Európai Unió Tanácsának hat hónapos soros elnöki tisztét is, így napirend meghatározására is jogosítványt kapnak. Ez különösen fontos időszak lesz, mivel számos kulcsfontosságú kérdésben kell majd dönteni, beleértve Ukrajna csatlakozási folyamatát is.

„Ezt kapjuk azért, mert a rókát beengedtük a tyúkólba” – mondta egy negyedik, szintén névtelen diplomata a Politicónak. Várhelyi öt évvel ezelőtti kinevezését az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosai posztjára sokan egyfajta békejobbnak tekintették, amellyel Brüsszel igyekezett Magyarországot jobb belátásra bírni.

A Politico információit sem Várhelyi hivatala, sem a magyar külügy nem kommentálta. Magyarország július elsején veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét Belgiumtól.

A volt miniszterelnök egy Facebook-posztban reagált a Fidesz azon kampányüzenetére, miszerint az ellenzék legtöbb szereplője támogatja az orosz-ukrán háborút. Gyurcsány Ferenc keményen odaszólt Orbánéknak „Háborúpárti az édesanyátok térde kalácsa!” című posztjával.

A DK elnöke kiemelte, hogy az igazolhatatlan háborút Vlagyimir Putyin, a kormánypárt „barátja” indította, miközben az Orbán-kormány háborús fenyegetést jelentő országokkal barátkozik, mint Kína és Irán.

Az ex-miniszterelnök az EU-t történelmünk eddigi legnagyobb és legsikeresebb békeprojektjének nevezte, és szerinte a Fidesz az, aki harcol az unióval. Gyurcsány szerint sem az unió, sem a magyar ellenzék nem akarja, hogy belesodródjunk az orosz-ukrán háborúba, nem támogatják a fegyverszállítást és a sorkatonaság visszaállítását sem. Ezzel szemben, állítja, a Fidesz beszélt a sorkötelezettségről az utóbbi években.

Gyurcsány továbbá azt is felvetette, hogy Szijjártó Péter és Orbán Viktor kitüntetéseket vesznek át „háborúpárti politikai kalandoroktól”, például Szergej Lavrovtól és Milorad Dodiktól.

A poszt végén Gyurcsány azt állította, hogy a Fidesz mesterségesen kelt háborús félelmet és tömegpszichózist, hogy elterelje a figyelmet a kormányzati teljesítményük hiányáról és a jövőre vonatkozó terveik hiányáról.

– zárta írását a DK elnöke.

„Soha életemben nem voltam a politika közelében, és el nem tudtam volna képzelni, hogy bármilyen formában beszálljak a politikába. Ez az ügy azonban megszólított” – nyilatkozta a Tisza Párt egyik operatív vezetője, aki Magyar Péter március 15-i beszéde után döntött úgy, hogy feladja állását, és önkéntesként csatlakozik a párthoz.

Párt alapítására nem volt idő, ezért Magyar áprilisban egy inaktív pártot, a Tisztelet és Szabadság Pártot (Tisza Párt) választotta. Jelenleg 19 tagjuk van, de Magyar szerint több ezren jelentkeztek csatlakozásra. Az utolsó pillanatban mégsem állítottak vármegyei listákat az önkormányzati választásokra, mivel „álcivil kormánypárti és ellenzéki trójai falovak” próbálták hitelteleníteni őket.

Az operatív csapatban mindenkinek megvan a saját területe, például a Facebook-csoport moderálása vagy rendezvények szervezése. Magyar becslése szerint országszerte 270 emberrel dolgoznak együtt aktívan. Az országjárás során naponta több helyszínre is eljutnak, jelentős hatással vannak a helyi közösségekre.

A párt budapesti irodájában is folyamatos a munka. A Tisza Párt működését leginkább a startupokhoz hasonlítják: dinamikusan, az igényekhez igazítva működnek.

Magyar Péter személyesen kezeli a Facebook-profilját, minden posztot és kommentet ő ír, amit a választásokig nem tervez megváltoztatni.

– mondta Magyar.

A Fidesz szerinte „nem érti a fiatalokat, a közösségi médiát és a politikai kommunikációt”, és „azért vannak lefagyva, azért küzdenek mint malac a jégen, mert soha nem találkoztak hasonlóval”.

A cél a professzionálisabb működés kialakítása a választások után, amikor nyitottabbá válik a párt és megkezdik a programírást.

„A politikai kérdésekben én döntök, és ez így is marad a választásokig” – jelentette ki Magyar.

Várhatóan a kormánypártok szerzik a legtöbb mandátumot a június 9-i európai parlamenti (EP-) választáson, mellettük négy másik pártnak van reális esélye a bejutásra – derült ki öt közvéleménykutató intézet közösen rendezett kerekasztal-beszélgetésén csütörtökön, Budapesten.

Az Alapjogokért Központ, a Magyar Társadalomkutató Kft., a Nézőpont Intézet, a Reál-PR 93 és a Századvég rendezvényen bemutatott felméréseiből az látszik, hogy a Fidesz-KDNP támogatottsága stabilan magas, utánuk a legtöbb szavazatot a Tisza Párt szerezheti meg, majd a DK-MSZP-Párbeszéd következik, a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) pedig a bejutási határon egyensúlyoz.

A rendezvényen is ezek az eredmények hangzanak el és nemsokára megtalálhatók lesznek a honlapon is – tette hozzá.

Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont eredményeit ismertetve elmondta, hogy a május 20-22-án, ezer ember megkérdezésével készült kutatás szerint a Fidesz-KDNP 47, a Tisza Párt 24, a DK-MSZP-Párbeszéd 9 százalékon áll, a Mi Hazánk Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig 7-7 százalékra számíthat. A többi párt esélytelen a bejutásra – jegyezte meg.

Szólt arról is, hogy a részvételi adatok becslése "nehéz műfaj", mert erről nehezebben vallanak az emberek, mint arról, kire fognak szavazni, de várhatóan nem lesz kiugróan magas a részvétel az elmúlt választásokhoz képest.

– mondta a Nézőpont vezetője.

Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az ő adatfelvételük május 24-én zárult, 16 nappal a választás előtt, ezért nem szabad az adatokat előrejelzésként kezelni.

Felmérésükben a Fidesz-KDNP 47 százalékon áll, de ez – véleménye szerint – lehet még magasabb, mivel az EP-választás „mozgósítási verseny is”, ennek a politikai közösségnek pedig „komoly aduásza” Orbán Viktor, aki nagyon aktív a kampányban.

Az Alapjogokért Központnál is második helyen áll a Tisza Párt (26 százalék) - ismertette, hozzátéve, hogy Magyar Péter tudott az „átigazolási szezonban” — amikor a pártok egymástól próbálnak „elcsenni” szavazókat — a legjobban „halászni”.

A DK-MSZP-Párbeszéd 8 százalékon áll, a Mi Hazánk Mozgalom és az MKKP pedig 6-6 százalékon, így kérdéses, be tudnak-e jutni, az ő esetükben is sok múlik a mozgósításon – mondta Tóth Erik.

Stefkovics Ádám úgy vélekedett, minden párt kárvallottja annak, hogy megjelent a Tisza Párt, mert mindenkitől vett el szavazatokat, talán a Fidesztől a legkevesebbet.

Juhász Gyula, a Magyar Társadalomkutató Kft. kutatási igazgatója egy három hétig tartó, négyezer ember bevonásával készült felmérés eredményeit ismertette, és elmondta, hogy a hosszabb időtáv miatt ők jobban látják a változásokat, a nagyobb létszám miatt pedig reprezentatívabb a kutatásuk.

Ezek alapján azt látják, hogy a Fidesz a választásokhoz közeledve erősödik, a fölénye „hatalmas”, 2019-hez képest nem fog sok szavazót veszíteni, és várhatóan 51 százalékon végez majd. A Tisza Párt 25, a DK-MSZP-Párbeszéd 8 százalékot szerezhet, az MKKP és a Mi Hazánk Mozgalom pedig a bejutási határon mozog 5, illetve 4 százalékkal – közölte Juhász Gyula.

Bánki András, a Real-PR 93 elemzője közölte, a részvételi arányt 53 százalékra becsülik, és méréseik szerint öt párt szerezhet mandátumot. A Fidesz-KDNP 45, a Tisza Párt 28, a DK-MSZP-Párbeszéd 10, az MKKP 7, a Mi Hazánk Mozgalom pedig 5 százalékot érhet el - ismertette az elemző.