Belföld

Hszi Csin-ping a magyar-kínai barátságról írt dolgozatot a Magyar Nemzetbe

AFP
AFP

Hszi Csin-ping kínai elnök május 8. és 10. között Magyarországra látogat, hogy a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséről tárgyaljon. Kínai államfő utoljára 20 évvel ezelőtt, 2004-ben járt nálunk. Az államfő és delegációja az európai látogatása során mindössze két európai uniós tagállamot keres fel, Magyarországot és Franciaországot.

Ennek apropóján Hszi elnök véleménycikket írt a Magyar Nemzetbe, Kína és Magyarország együtt lép az „arany vízi útra” címmel.

Májusban, amikor az Alföldön a virágok és a fű illata betölti a levegőt, Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök meghívására állami látogatást teszek Magyarországon

– kezdi sorait Hszi. Ezután arról ír, hogy „Magyarország híres csodálatos tájairól és neki dicsőséget hozó, kiváló szülötteiről”, miközben „a magyar nép szorgalmas, elmés, nyitott és elfogadó”. „Mer új utakon járni, és innovatív készségekben gazdag. Találmányai mindegyike – így a golyóstoll, a hologram vagy a Rubik-kocka – az emberiség fejlődésének egy-egy meghatározó pontja” – véli Hszi.

A kínai–magyar barátságról azt írja, hogy

olyan, mint a jó tokaji bor: illatos, édes, tartalmas és tartós.

Hszi, aki a Kínai Kommunista Párt főtitkára is, felidézi, hogy Kína és Magyarország 75 évvel ezelőtt vette fel egymással a diplomáciai kapcsolatokat, és azóta a két fél „magas szintű kölcsönös politikai bizalmat alakított ki, a kétoldalú kapcsolatok pedig a történelem legjobb időszakába, mondhatni az »arany vízi útra« léptek”.

A cikkben az államfő Magyarországot a kelet-közép-európai régióban a kínai befektetések első számú célországának és fontos kereskedelmi partnernek nevezi. Hszi reméli, hogy

a mostani látogatásom által a magyar vezetőkkel együtt folytathatjuk a hagyományos barátságot, elmélyíthetjük a kölcsönösen előnyös együttműködést és a két ország közötti átfogó stratégiai partnerséget újabb magasságokba emelhetjük.

Ezt követően pontokba szedve felsorolta, hogy mindezt hogyan lehet elérni:

  1. „Ehhez arra van szükség, hogy folytassuk a hagyományos barátságot, és megerősítsük a kétoldalú kapcsolatok politikai alapjait. A magas szintű kölcsönös politikai bizalom a kínai–magyar kapcsolatok fontos alappillére”.
  2. „Meg kell erősítenünk a fejlesztési stratégiáink összehangolását, és új csúcspontokat kell elérnünk a gyakorlati együttműködésben. A kínai típusú modernizáció és fejlődés útján Magyarországra útitársként tekintünk, amellyel készek vagyunk előmozdítani az »Egy övezet, egy út« kezdeményezés és a magyar keleti nyitás stratégiájának mélyreható összehangolását, valamint felgyorsítani az olyan nagy együttműködési projekteket, mint a Budapest–Belgrád vasútvonal építése. ”
  3. „Tovább kell bővítenünk az emberek közötti cserekapcsolatokat, meg kell erősítenünk a közgondolkodás alapjait a kétoldalú kapcsolatokban. (…) Kína kész Magyarországgal folyamatosan bővíteni az együttműködést és a tapasztalatcserét az olyan területeken, mint az oktatás, a kultúra, az idegenforgalom, a sport, az ifjúság, a média és a helyi közösségek”.
  4. „Élére kell állnunk a regionális együttműködéseknek, és ragaszkodnunk kell a Kína–EU-kapcsolatok helyes irányának fenntartásához.
  5. „Meg kell erősítenünk a nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecserénket, és össze kell fognunk a globális kihívások kezelésére. (…) Érvényesítenünk kell a valódi multilateralizmus gyakorlatát, aktívan síkra kell szállnunk a méltányos és rendezett többpólusú világ és a befogadó gazdasági globalizáció mellett”.

A cikket egy ősi kínai mondással zárta:

a hasonló gondolkodásúak között a hegyek és vizek adta távolság nem jelent akadályt.

Orbán Viktor és Hszi Csin-ping eddig hét alkalommal találkozott, legutóbb 2023 októberében Pekingben folytattak megbeszélést.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik