SZEMPONT
A Rovatból

Salát Gergely: Hszi Csin-ping kőkemény politikus, Orbán Viktorral nem arról fognak beszélgetni, milyen irányba kanyarodjon a Budapest-Belgrád vasút

Jól zár a kommunikáció, fogalmunk sincs, valójában mit fog itt csinálni kínai elnök - mondja a szakértő. Az viszont biztos, hogy amiről Orbán Viktorral megállapodnak, néhány éves távlatban meghatározó lehet a magyar-kínai kapcsolatokban.


Ma Magyarországra jön Hszi Csin-ping kínai elnök, a Kínai Kommunista Párt vezetője, aki Franciaországból, illetve Szerbiából érkezik. A kínai elnököt 400 fős delegáció kíséri, és a magyar kormány történelmi jelentőségűnek tartja a látogatást. Azt, hogy pontosan miről lesz szó, milyen megállapodásokat írnak alá, egyelőre titokban tartják. De Kína az elmúlt években hatalmas befektetésekbe kezdett Magyarországon, elsősorban akkumulátorgyárakat, valamint autógyárakat telepít hozzánk, emellett javában készül a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely az új kínai selyemútnak nevezett kereskedelmi útvonal fontos része lesz.

Magyarország tehát Kína egyik fontos európai partnerévé vált az elmúlt években.

Közben Kínának egyre több a konfliktusa az Euórópai Unióval, főleg gazdasági téren, Európa a saját gazdaságát, például autóiparát félti, globálisan pedig egyre feszültebb a viszony Kína és az Egyesült Államok között, Kína növekvő világpolitikai ambícióinak köszönhetően.

Arról, hogy mi a mostani látogatás tétje, Salát Gergellyel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének tanszékvezetőjével és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.

— Mi a jelentősége annak, hogy Hszi Csin-ping éppen most, személyesen Magyarországra jön?

— Húsz éve járt utoljára Magyarországon kínai elnök. Ez nyilván egy gesztus Magyarországnak, ami azt akarja mutatni, hogy megéri Kínával jóban lenni, mert ilyen gesztusokra számíthatunk. De itt természetesen nemcsak a gesztusokról van szó, hanem azokról a nagyon megelevenedett magyar-kínai, elsősorban befektetési kapcsolatokról is, amelyeket ezzel a látogatással Hszi Csin-png szentesít.

— Szimbolikus csupán ez a látogatás, vagy valóban eldőlnek most fontos kérdések?

— Azt gondolom, hogy a konkrét kérdések, hogy melyik cég hol fektet be, hány milliárdot, vagy milyen magas lesz a kerítés, ezeket már rég letárgyalták a szakemberek egymás között. Itt legfeljebb az általuk már kidolgozott szerződéseket fogják ünnepélyesen aláírni. A megbeszélés sokkal inkább a világ helyzetéről, az EU-kínai kapcsolatokról és annak a lehetőségeiről fog szólni Orbán Viktor és Hszi Csin-ping között.

Ők nem arról fognak beszélgetni, hogy milyen irányba kanyarodjon a Budapest-Belgrád vasút, hanem arról hogy mik az alapvető stratégia, geopolitikai érdekei a két országnak, illetve, mit lehet kezdeni az EU-kínai kapcsolatokkal, illetve abban milyen szerepet tud játszani Magyarország.

— Ugyanez elmondható Hszi Csin-ping franciaországi látogatásáról vagy a szerbiai útjáról?

— Mindegyik másról szól. Franciaországban egészen konkrét dolgokról kell megalkudni. Ott is feltételezem, hogy a geopolitikai viszony lesz a fő kérdés. Nyilván beszélni fognak az orosz háborúról és arról a nyugat-afrikai nyomulásról, amit Franciaország kárára az oroszok végeznek, de azért valószínűleg a kínai gazdasági érdekek is ott vannak mögötte. Nyilván beszélni fognak kereskedelmi és egyéb kapcsolatokról.

Emmanuel Macron az EU egyik első számú vezetője, bizonyos kérdésekben a kínai kapcsolatok szószólója, más kérdésekben, például az elektromos autók ellen indított dömping-eljárásban éppen, hogy a Kína elleni fellépés fő képviselője.

Ott nagyon komoly alkudozás megy majd mindenféle dömping-eljárásokról és egyebekről. Nyilván ilyen jellegű alkudozás Magyarországon nem lesz. A belgrádi látogatás pedig inkább egy gesztus. Ez pontosan a belgrádi kínai nagykövetség lebombázásának a 25. évfordulójára van időzítve. Ez egy üzenet az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, hogy „nem felejtünk”, üzenet Oroszországnak, hogy „nem fogunk barátkozni a NATO-val és Amerikával, számíthattok ránk”, és természetesen azért Szerbiában is vannak üzletek, amiket le kell tárgyalni.

— Magyarország valójában mennyire jelentős üzleti partner Kínának?

— Öt éve azt mondtam volna, hogy semennyire, vagy minimálisan. Most azt gondolom, hogy ezekkel a hatalmas befektetésekkel tényleg fontossá vált. Nyilván nem a világ legfontosabb országa, a kínai befektetések nagyrészt nem Magyarországra érkeznek, még Európán belül sem, de azért egy CATL, vagy egy BYD méretű gyár Kínából is látható.

— Nemrég arról jelent meg hír, hogy Hszi Csin-ping ellátogat Pécsre is, később ezt Szijjártó Péter álhírnek nevezte. Erről mit gondol, mi lehetett a háttérben?

— Megjelent hetekkel ezelőtt egy hír, hogy Pécsen is lesz egy nagy autógyár, majd ezt hirtelen törölték a hírportálokról. Most mindenki találgat.

Nagyon jól zár a kommunikáció mind a két oldalon, tehát fogalmunk nincs valójában arról, hogy mit fog itt csinálni Hszi Csin-ping és milyen megállapodásokat akarnak kötni. Ilyenkor elszaporodnak a pletykák.

Három nap múlva okosabbak leszünk.

— Milyen most Kína helyzete? Lehet olvasni gazdasági válságról, vagy arról, hogyan válnának az Egyesült Államok riválisává – mindebben hol tartanak most?

— Bőven vannak gazdasági problémák, de nincs válság. Azért öt százalékos gazdasági növekedést továbbra is fent tud tartani Kína. Bizonyos problémákat meg kell oldani, ezen rajta vannak, vagy rajta lesznek.

Nyilván a két számjegyű gazdasági növekedés időszaka soha nem fog visszatérni, de olyan modernizációs, csúcstechnológiai és innovációs programok zajlanak, hogy azért egy szép, számottevő ütemű gazdasági növekedést továbbra is fenn tud tartani.

Ahol éppen valami nagy probléma van, oda a kínai államnak van akkora ereje és kapacitása, hogy gyorsan tudnak sok erőforrást csoportosítani a tűzoltásra. Tehát nem lesz nagy válság.

— Hszi Csin-ping milyen politikus, mit hozott Kína számára?

— Kőkemény politikus, aki nem is feltétlenül a saját ambíciói miatt, hanem inkább a Kínai Kommunista Párt elitjének konszenzusa alapján összerántotta Kínát. A 90-es, 2000-es években rengeteg helyi kiskirály, milliárdos, oligarcha egymással ellentétes érdeke húzta szét az országot, ezeket letörte. Megint egy centralizált, kemény pártállam lett Kína.

Amikor eltűnő politikusokról hallani, akik talán előkerülnek később, talán nem, az is ennek a folyamatnak a része?

Természetesen a politikai harc, a centralizáció áldozatokkal jár.

— Az emberi jogi kérdésekben mi Hszi Csin-ping szerepe, illetve felelőssége?

— Az általános bekeményítés, centralizáció a nyugati értelemben vett emberi jogok visszavágásával jár. Most rosszabb a helyzet ebből a szempontból, nyugati szempontból Kínában, mint mondjuk 15 éve. Azt gondolom, hogy ez a kínai pártelit politikájának a része. Egészen egyszerűen nem akarnak a szovjet kommunista párt sorsára jutni – ezt ki is mondták. Azt gondolják, hogy ahhoz, hogy a párt megőrizze a hatalmát, most egy keményebb időszakra van szükség.

— A kínai elnök mostani magyarországi látogatásának milyen távlatban lehet jelentősége, milyen távlatban határozhatja meg azt, hogy a két ország viszonya hogyan alakul?

— Ez néhány éves távlatban lehet meghatározó. Azt, hogy mondjuk a következő egy-két-három-négy évben milyen befektetések fognak idejönni, milyen pénzügyi konstrukcióval fog együttműködni a két ország, erre meghatározó lesz. De öt év múlva nyilván teljesen más lesz a világ, mint most, tehát akkor lehet, hogy megint teljesen újra kell gondolni az egészet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Vagy komoly hibákat követett el a Fidesz, vagy az első pillanattól kezdve nem is vették komolyan, hogy Szentkirályi Alexandra főpolgármester lehetne
A Political Capital alapítója szerint most az a kérdés, Vitézy szavazói közül hányan gondolják úgy, ők nem szavaznak a Fidesz jelöltjére. Bárki is győz, hétfőn már arról fognak Karácsonnyal beszélgetni, hogyan tudják együtt irányítani a fővárost


Szentkirályi Alexandra, a Fidesz budapesti főpolgármester-jelöltje annyira az utolsó pillanatban lépett vissza, hogy már új szavazólapok nyomtatására sincs idő. A nevét egyszerűen áthúzzák majd. A Fidesz lépése után Karácsony biztosnak látszó győzelme bizonytalanabbá vált, de nagyon nehéz megjósolni, milyen hatással lesz mindez a szavazókra.

Ugyanakkor a kampányhajrában kijött utolsó mérések a Fidesz erősödését és a Tisza párt stabil második helyét mutatják. A legfrissebb fejleményekről beszélgettünk Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával.

– Jelent-e olyan kockázatot a Fidesznek ez a lépése, hogy nem jön ki a matek? Azaz aki eddig Vitézyre szavazott volna, most azért nem fog, mert a Fidesz beállt mögé?

– Igen, a kockázat az, hogy Vitézy szavazói közül mennyien gondolják, hogy „na jó, azért a Fidesz jelöltjére nem akarok szavazni.” Ezen túl a Fidesz még azt is kockáztatja, hogy végül mennyi voks megy így át a Mi Hazánkra. Kérdés, hogy a Mi Hazánk ezt ki akarja-e használni, egyelőre semmilyen különleges aktivitást nem mutat ebben a kérdésben.

A harmadik kockázat az, hogy mennyi mandátumot veszít így a Fidesz a Fővárosi Közgyűlés listájáról azáltal, hogy visszalép a jelöltjük.

Nyilván arról fog szólni a kommunikáció Karácsonyék oldaláról, hogy lám, megmondták, Vitézy a Fidesz jelöltje. Vitézy Dávid meg azt fogja bizonygatni, hogy neki ehhez semmi köze, ő sokkal jobban tudja irányítani a várost, és sokkal jobb partnere lesz a fejlesztésben a kormánynak, nem akar majd pártpolitizálni, mint Karácsony, mert a főpolgármesteri munka nem erről szól. Továbbá az lesz az üzenete, hogy pénteken legyőzte a Fideszt, és vasárnap le akarja győzni a Gyurcsány-féle listát, amin ott van Karácsony.

– Elolvasva a két jelölt programját, olyan óriási különbség nincs köztük.

– Ez igaz, de sokan látnak különbségeket a program végrehajtásához szükséges tehetségben, emberi minőségben és a teherbírásban. Emellett szinte biztosan számíthatunk arra, hogy

hétfőn már mindkét oldalon arról fognak beszélgetni, hogyan tudják együtt irányítani a fővárost.

Biztosak lehetünk abban, hogy egy teljesen új szakasz következik, és ebben az új szakaszban az egyik jelölt főpolgármester, a másik, ha akarja, főpolgármester-helyettes lesz.

– Most még mind a ketten nagyon-nagyon keményen beszélnek a másikról. Karácsony egyenesen a Fidesz ügynökének nevezi a Vitézyt. Ekkorát lehet egy kampány után fordítani?

– A politikában nem sokat számít a következetesség, néha még hátrány is. Sokkal kevésbé fontos, hogy mit mondott valaki egy hónappal ezelőtt, ha más politikai helyzetre kell reagálnia. Most az a helyzet, hogy a választásokon minél jobban kell szerepelni. Aztán lesz egy új helyzet, amikor már az az elvárás, hogy a fővárost menedzselni kell. Ez két különböző történet. Mintha két különböző filmet látnánk.

– Végül is a közgyűlés összetétele jobban számít, nem?

– Azért a főpolgármesternek komoly jogkörei vannak. Napirendet határozhat meg a közgyűlésnek, a kinevezési gyakorlatban kizárólagos hatásköre van, és bármilyen közgyűlési döntést megvétózhat. Nagyon nem mindegy tehát, hogy ki a főpolgármester.

– Azt mondhatjuk, hogy Budapesten a Fidesz ezzel a lépéssel elismerte, hogy ebben a versenyben ő a vesztes?

– Amikor politikát értékelünk, akármilyen értékelést adunk, az mindig csak egy megközelítés a lehetséges megközelítések közül. Mindezzel a kitétellel, a kérdésben felmerülő állítást relevánsnak tartom, szerintem is a Fidesz Budapest-politikájának a kudarcáról van itt szó. Az, hogy vissza kellett lépnie Szentkirályi Alexandrának, azért történhetett meg, mert nemhogy Karácsony Gergelynél, de még Vitézy Dávidnál sem tudott erősebb lenni.

Az a fajta stratégia, hogy nem ment el a vitára, ahol ott volt Karácsony Gergely és Vitézy Dávid, gyakorlatilag meghozta a végső döntést ebben az ügyben.

Vagy komoly hibákat követett el a Fidesz, vagy az első pillanattól kezdve nem is vették komolyan, hogy Szentkirályi Alexandra akár főpolgármester is lehetne.

– Közben kijött két felmérés, egyik a Századvégtől, de a Mediántól is, amelyek országos szinten most már 50 százalékos Fidesz-fölényt jósolnak.

– 2019-ben a Századvég nagyon nem találta el a választásokat. Érdekes ez a fajta bizalom, hogy teljesen mindegy, mennyire pontosak az előrejelzések, a következő alkalommal ugyanúgy hitelt kapnak a rosszul kutató közvéleménykutatók, bármit is mondanak.

– Most azonban a Medián is hasonlót ír. Ennyit számít a mozgósítás a Fidesznél? Ebből a nyilvánosság előtt nem sok látható.

– Azt nem fogja észrevenni senki más, csak akihez elmennek. Mert ez személyekre szabott, célzott munka, sok eleme nem a nyilvánosság látható terében zajlik.

– Magyar Péter a Szentkirályi Alexandrával történtek kapcsán azt mondta, hogy a Fidesz a nőket csak eldobható eszközként használja.

– Abban teljesen igaza van, hogy elég rossz az üzenete annak, ami történt, valljuk be.

Az elmúlt néhány hónapnak az az optikája, hogy a Fidesz női politikusai sorban elhullanak.

Ez nem fest túl jól a Fidesz szempontjából.

– Magyar Péter részéről okos húzás, hogy erre fűzi fel ennek a kommentálását?

– Ez egy politikailag értékes megjegyzés, hiszen egyértelműen nőpárti. Ha abból a szempontból nézzük, hogy Magyar Péter a politikai helyzetekre mennyire átgondoltan és tudatosan reagál, akkor ezt is ezek sorába lehet helyezni.

– Magyar Péteréknek nincsen főpolgármester-jelöltje, de van fővárosi listája. Szentkirályi visszelépése lehet hatással Magyar Péter pozíciójára a fővárosban?

– Közvetlen hatása nincs. Valójában az ő szempontjukból elhanyagolhatónak tekinthető a főpolgármester-jelölti változás. Magyar Péter esetében a legérdekesebb és legfontosabb kérdés az, hogy hány százalékot ér el az EP-választáson. Természetesen ott vannak a Fővárosi Közgyűlési arányszámok is, de alapvetően az a fontos számukra, hogy az EP-választáson mutassák meg:

az ország második legnagyobb, legerősebb politikai erejével áll szemben az első helyezett Fidesz, és erre akarják kiélezni majd a 2026-os választások tétjét: vagy a Fidesz, vagy a Tisza Párt.

Ez Magyar Péter terve, de még sok-sok dolog történik majd odáig, várjuk ki ennek a játéknak a végét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor: csak egyetlen szereplő lehet maradéktalanul elégedett - a Tisza Párt
Az elemző szerint az új magyar politika legérdekesebb inkubátorháza a fővárosi közgyűlés lesz.
Fotó: Nagy Bogi - szmo.hu
2024. június 10.



Török Gábor a közösségi oldalán elemezte vasárnapi választási eredményt. Azt írja:

1. A 2010 utáni magyar politikában rendszerhibának látszik a tegnapi EP-választás: a Fidesz 2006 óta nem ért el ilyen rossz eredményt országos választáson, miközben „nemfideszes” párt egyedül indulva 2006 óta nem szerepelt ilyen eredményesen. Új helyzet van, amely minden bizonnyal új utakra viszi, ösztönzi vagy kényszeríti a politikai szereplőket.

2. A választásnak sok kis győztese és vesztese van, de csak egyetlen szereplő lehet maradéktalanul elégedett: a Tisza Párt. A várakozásokat messze meghaladó EP- és fővárosi listás eredmény (EP-választáson párszázezer szavazattal elmaradva, a fővárosban fej-fej mellett állva) a magyar politika Fidesz utáni legerősebb szereplőjévé tette Magyar Péter pártját.

A magyar politikában ezzel a választással új időszámítás kezdődött: a Fidesznek és a 2024 előtti ellenzéknek egyaránt a Tisza jelentette kihívással kell megküzdenie a 2026-ig terjedő időszakban, miközben a Tisza a legerősebb ellenzéki pártként – majdnem egy ligában a Fidesszel - építkezhet tovább

(amely építkezés nehézségeiről már eddig is – okkal - sokat beszéltek és minden bizonnyal most még többet fognak).

3. A Fidesz számára természetesen nem jelent totális kudarcot a mostani választás, de a várakozásokat messze alulmúló (eddigi messze legrosszabb) EP-eredmény (továbbá a 30 százalék alatti fővárosi szavazatarány) és különösen a Tisza példátlan felemelkedése komoly problémákat jelez és egyben okoz is. Különösen úgy, hogy a Fidesz szinte egy parlamenti kampányt folytatott, erőforrásokban és terepmunkában is. A kormány helyzetét nehezíti, hogy a választás után a korábbiaknál valószínűsíthetően szigorúbb költségvetési politikára nyílik csak lehetőség. A Fidesznek azt is át kell gondolnia, hogy vajon

a szokatlanul negatív és egyetlen témára egyszerűsített kampány jó döntés volt-e, és hogy a fővárosi visszaléptetés – amellyel ráadásul nem is saját jelöltjüket, hanem egy ellenzéki párt retorikájában „harmadik utas” politikusát vezethették sikerre (ez majd a szoros eredmény miatt csak később derül ki) - milyen üzenetet küldött a saját szavazóiknak.

4. Az önkormányzati választási eredmények nagyon hasonlítanak az öt évvel ezelőttiekre, még akkor is, ha fontos városok (Baja, Eger, Miskolc, Salgótarján versus Győr, Szolnok, Nagykanizsa) és egy-egy fővárosi kerület (I. versus XII.) gazdát cseréltek, miközben újra bebizonyosodott, hogy a regnáló polgármesterek a helyi választáson nagyon komoly előnnyel indulnak.

5. Az új magyar politika legérdekesebb inkubátorháza a fővárosi közgyűlés lesz (de csak októbertől, addig még sok víz folyik le a Dunán és a Tiszán), ahol olyan – téttel bíró - taktikázások várhatók, amelyekre nagyon régen volt példa idehaza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Erősödött a jobboldal, de „Európa főszabotőre”, Orbán Viktor nem lehet elégedett a Guardian szerint
A brit lap elemzésében azt írta, hogy Orbán hídépítő szerepének a vasárnapi eredmények tükrében már kisebb esélye van.


Orbán Viktor szerette volna megmutatni az, hogyan tudják a nacionalista pártok elfoglalni Brüsszelt, „Európa főszabotőre” azonban nem lehet elégedett - írja a vasárnapi választások eredményét elemezve a Guardian.

A brit liberális lap szerint

a magyar kormányfő a kontinens legradikálisabb kampányát folytatta, amit arra épített, hogy az EU a hibás, és Brüsszelt „liberális ősellensége, a magyar-amerikai filantróp Soros György bűvkörébe vonta”.

„Titokban háborúra készült Oroszországgal Ukrajna miatt. A béke megőrzésének egyetlen módja, ha az európai parlamenti választásokon kormánypártjára, a Fideszre szavaznak” - idézte fel a Guardian. Szerintük Orbán szerette volna úgy átvenni július 1-jétől az unió soros elnöki tisztét, hogy ő lesz az, aki egy platformba tudja szervezni a „kemény jobboldal” pártjait. Ennek érdekében javasolt egyeztetést a francia Nemzeti Összefogás vezetője, Marine Le Pen és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök között.

Ahogy korábban már a Le Point nevű francia lapnak is fogalmazott: „Az európai szuverenista tábor és általában a jobboldal jövője most két nő kezében van.”

A Guardian szerint azonban

ennek a hídépítő szerepnek már kisebb esélye van a vasárnapi választások után.

A Fidesz ugyanis a korábbi 13 helyett most 11 képviselőt küld majd az Európai Parlamentbe, míg az eredmények alapján Le Pen pártja 30, Meloni pártja pedig 24-et.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem mindegy, hogy 20 ezer ember hol szavaz” – hová tűntek a civil szavazatszámlálók?
Majdnem 10 ezerrel kevesebb önkéntes szavazatszámláló figyeli a vasárnapi választások tisztaságát, mint a legutóbbi önkormányzati választásét. Az eltűnt szavazatszámlálók nyomába eredtünk.


A 2022-es parlamenti választás előtt még komoly kampány indult független szavazatszámlálók toborzására, most viszont alig lehetett hallani a témáról. Ennek ellenére a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint összesen 30.872 embert delegáltak a jelöltek és a jelölőszervezetek a szavazatszámláló bizottságokba.

Összehasonlításképp: öt évvel ezelőtt az önkormányzati választáson 29.979, az EP-választáson 27.248 delegált vett részt a munkában.

A pénteki adatok szerint a legtöbb delegáltat a Fidesz és a KDNP jelentette be, 12 918-at, őket a Tisztelet és Szabadság Párt (2830), a DK-MSZP-Párbeszéd (2187), a Momentum Mozgalom (1740) és a Jobbik-Konzervatívok (1097) követi. Az LMP 1034, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 764, a Mi Hazánk Mozgalom 482, a Mindenki Magyarországa Néppárt 154, a Megoldás Mozgalom 32 szavazatszámláló bizottsági delegáltat jelentett be, a Második Reformkor Párt egyet sem.

Idén nem toborzott civil szavazatszámlálókat sem a Számoljuk Együtt Mozgalom, sem a 20K.

Pedig 2022-ben önkéntes szavazatszámlálók tízezreit toborozták, készítették fel, majd koordinálták és juttatták el a Szavazatszámláló Bizottságokba országszerte. A cél akkor az volt, hogy a 10 ezernél több SZSZB mindegyikébe kerüljön legalább két civil, akik őrködhetnek a választás tisztasága felett.

A szavazatszámláló bizottságok tagjai adják a szavazólapokat, figyelik, nehogy csaljon valaki, a nap végén pedig összeszámolják a szavazatokat. A testületbe kétféleképpen lehet bekerülni: a választott tagokat a helyi önkormányzat kéri fel, a delegált tagokat pedig a független jelöltek és jelölő szervezetek. A civilek utóbbiakkal, azaz a pártokkal együttműködve juttatják az önkénteseket a bizottságokba.

„Magyarországon civil szervezet közvetlenül nem delegálhat – ellentétben például a lengyelekkel –, mi csak toborozhatunk. Aztán a pártok közül megállapodást kötünk azokkal, amelyikek szeretnének szavazatszámlálót delegálni, a jelentkezőket pedig ők delegálják” – magyarázza Pákozdi Éva, a Számoljuk Együtt Mozgalom alapítója.

Csakhogy van egy bökkenő. Önkormányzati választáson csak az jelentkezhet át, aki máshol is él.

Így ha nem otthon, a saját szavazókörében vállal valaki egy olyan egész napos feladatot, mint az SZSZB-tagság, akkor az önkormányzati választáson nem tud szavazni.

„Mi azt javasoltuk mindenkinek, hogy a szavazókörében legyen szavazatszámláló. Ne menjen ki a településről, mert akkor nem tud a települési, helyi önkormányzatok összetételére szavazni. Az pedig nem mindegy, hogy 10 vagy 20 ezer ember szavaz, vagy nem szavaz a településeken” – mondja Pákozdi Éva.

Hasonlóan látja Müller Péter, a 20K mozgalom egyik alapító tagja is.

„Hogyha egy olyan szavazatszámlálást szerveztünk volna, mint '22-ben, akkor arra kellett volna kérjük a szavazatszámlálóink tízezreit, hogy annak tudtában jelentkezzenek, hogy elutaznak valahova számlálni, de elveszítik a szavazáshoz való jogukat az önkormányzati választáson.”

Ilyet pedig nem akartak senkitől kérni.

„Nem toboroztunk aktívan, viszont együtt dolgoztunk azzal a bázissal, akik a '22-es választás után úgy döntöttek, hogy kapcsolatban szeretnének maradni velünk.” A 20K-sok az érdeklődőket májustól kezdve „jelentkeztették” a bizottságokba a jelölő szervezeteken keresztül.

A Számoljuk Együtt idén elsősorban tanácsadóként vesz részt a feladatokban – a szavazatszámlálóknak például kézikönyvet írtak és a kérdésekre két telefonszámon is válaszolnak.

Arról, hogy miért lett sokkal több delegáltja a Fidesznek, mint az ellenzéki pártoknak, Müller Péter azt gondolja, a pártok „nagyon későn kezdtek el foglalkozni” a kérdéssel. A 2022. áprilisi sikerhez például az kellett, hogy már 2020 szeptemberétől készüljenek a parlamenti választásra. Müller szerint az önkormányzati választásoknál ráadásul a félelem is rengeteg embert távol tart attól, hogy SZSZB-tag legyen:

„Nem mernek az emberek szavazatszámlálónak jelentkezni, a legkisebb településeken nem vállalják, hogy beüljenek a bizottságokba egy ellenzéki párt delegáltjaként. Ezért nem voltak jelentkezők szavazatszámlálónak települések százairól, szerintem ezer fölötti településről. Ezért kellett a nagyobb településekről odamenni, és ellátni ezt az önkéntes munkát 2022-ben.”

2026-ról Müller Péter azt mondta, két év múlva újra mozgósítanak, lesz kampánya a 20K-nak: „az ügyre újból fel kell hívni a figyelmet”, hogy legyen 25-30 ezer jelentkező. Többet vár a következő választástól a Számoljuk Együtt is: Pákozdi Éva szerint: „mindenkire szükség van”, hogy a következő választáson „legalább annyian legyünk, mint 2022-ben”.


Link másolása
KÖVESS MINKET: