Elindult az  egészségügyi rendszer átalakítása, idén további plusz forrást kaphatnak a költségvetésből az állami kórházak a lejárt tartozásaik rendezésére – derült ki Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárának az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) közgyűlésén elmondott beszédéből. Rásky László, az OSZ főtitkára arról beszélt a Portfoliónak, ha 20-25 milliárd forint körüli szintre le lehetne vinni a kórházak tartozását, akkor az egy már kezelhető mérték lenne. 

Bidló Judit az MTI tudósítása szerint azt mondta: a kormánynak nem célja az ágazatban a megtakarítás, a szempont az, hogy a rendelkezésre álló forrást minden esetben a leghatékonyabban használják fel.

A stratégiai célok között említette:

  • az elkerülhető halálozások csökkentését;
  • az alapellátás megerősítését; 
  • a szakellátási kapacitások hatékonyabb kihasználását; 
  • a nyomon követhető, egyértelmű betegutak kialakítását; 
  • az e-egészségügy és a telemedicina fejlesztését; 
  • a szakdolgozói kompetenciák kiszélesítését; 
  • és az ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkentését.

Hozzátette: szembesülni kell a kórházi finanszírozás struktúrájának átalakulásával. Jelezte, hogy 2022-ben és 2023-ban az egészségügyi dolgozók fix összegű bérkiegészítésére fordított összeg meghaladta a fekvőbeteg-szakellátás teljesítményarányos finanszírozását.

A helyettes államtitkár szerint látszik egyfajta átrendeződés a kórházi finanszírozásban, a cél, hogy ezt újra egyensúlyba hozzák. Leszögezte: "sokkal többet fordítanak egészségügyre, mint a korábbi időszakban".

Bidló Judit a kórházi adósságok témáját említve azt mondta, a kormány szeretne túllépni az év végi, egyszeri kórházkonszolidáció "mintáján".

A gyakoriság és a mód még formálódik, de már idén biztos, hogy nem egy egyszeri beavatkozás lesz

 – fogalmazott. 

Hozzátette: fontos, hogy "jól és okosan" vizsgálják meg a különböző intézmények adósságának kialakulását, ezzel kapcsolatban egy indikátorrendszert dolgoztak ki.

Tavaly november végén 130 milliárd forintot tett ki az állami, illetve egyházi és egyetemi kórházak lejárt tartozása. Ekkor novemberben a kormányzat 90 milliárd forint plusz forrást ítélt meg a tartozások rendezésére, amelyek kifizetése december 31-ig történt meg. Idén március végén azonban ismét közel 110 milliárdra nőtt a kórházak adósságállománya, ezért áprilisban a kormány úgy döntött, hogy 63,4 milliárd forint plusz forrást biztosít a kötelezettségállomány csökkentésére.  

Králik György, az Orvostechnikai Szövetség elnöke szerint új megközelítésre van szükség a kórházai adósságok "újratermelődésével" kapcsolatban, mint mondta, az intézményi kintlévőség évről évre magasabb.

A szövetség és a beszállítókat tömörítő szervezetek szerint az intézmények helyett a beszállítókat kellene a fókuszba emelni, rövidíteni kellene a fizetési időt, be kell építeni a költségnövekedést a finanszírozásba, vagy a szolgáltatásokat kell igazítani a ráfordítások szintjére.

A képalkotó diagnosztika területét említve azt mondta, úgy látják nincs országos koncepció a beszerzésekre, nincs költségvetési finanszírozás az eszközcserékre, karbantartásra. Az OSZ elnöke szerint megoldást kellene találni az  orvostechnikai eszközök forgalmazásának árazási problémáira, meg kellene találni a magán- és a közellátás optimális együttműködését, egyensúlyát.

Látható, hogy az állam mindenáron spórolni akar az egészségügy dologi kiadásain, de nem látható, hogy mennyit, mihez képest és miért

– jegyezte meg Králik György.