Egy tanulmány szerint a klímaváltozás miatt a különböző mérgeskígyó-fajok nagy számban vándorolhatnak új területekre és ezzel együtt olyan országokba, ahol nincsenek erre felkészülve – írja a greendex.hu. A tanulmány 209 igen veszélyes kígyófaj földrajzi elterjedését modellezte le azért, hogy kiderítsék, a különböző kígyók 2070-re hol találhatnak számukra kedvezőbb éghajlati feltételeket.
A mérges kígyók fajainak többségére negatívan hat majd a trópusi és szubtrópusi ökoszisztémák összeomlása, azonban egyes fajok, például a nyugat-afrikai gaboni vipera élőhelyei akár 250%-kal is megnőhetnek. Várhatóan 2070-re az áspisvipera és az európai szarvasvipera elterjedési területe is több mint kétszeresére nő. Azonban például az Afrikában honos változó bokor vipera és az amerikai kontinensen élő orrszarvú lándzsakígyó élőhelyeik több mint 70%-át elveszíthetik.
Egyre több földterületet alakítanak át mezőgazdasági és állattenyésztési céllal, ami elpusztítja és feldarabolja azokat a természetes élőhelyeket, amely a kígyók életteréül szolgálnak. Egyes kígyófajok azonban kiválóan alkalmazkodhatnak a mezőgazdasági területekhez – mivel például a gabonamezők bőséges táplálékot nyújthatnak számukra –, úgy tűnik azonban, hogy éppen azok, amelyek egészségügyi problémát okozhatnak. Bizonyos termőföldeken vagy állattenyésztési területeken el is szaporodhatnak.
A WHO becslése szerint évente 1,8-2,7 millió embert marnak meg mérges kígyók, körülbelül 138 000 halálesetet és legalább 400 000 amputációt, valamint maradandó egészségkárosodás okozva.
„Végre jobban megérthetjük, hogyan változhat meg a kígyók elterjedése az éghajlatváltozás hatására, az viszont komoly aggodalomra ad okot, hogy valószínűleg egyre több embert fognak megmarni. Fontos, hogy minél előbb megértsük a folyamatot, hogy a lehető legjobban felkészülhessünk a veszélyre" – mondta Anna Pintor, a WHO elhanyagolt trópusi betegségek csoportjának kutatója.
Indexkép: Shutterstock
