Megawattóránként 31–34 eurós szintre csökkent az elmúlt hetekben a gáz jegyzési ára az Európában irányadó holland gáztőzsdén, ez köbméterre átszámolva nagyjából a rezsicsökkentett árnak felel meg, ám az átlagfogyasztás feletti lakossági piaci ár ennél jóval magasabb. Ebből és a KSH köbméterre vonatkozó adataiból ezt úgy vezették le, hogy (jelenleg) nem beszélhetünk valódi rezsicsökkentésről. Noha maga a gázszámla sem csak az alaptermékből tevődik össze és a számítási módszerek is bonyolultabbak ennél – erről ír a Magyar Nemzet.

Hirdetés

Magyarországon a legalacsonyabb a rezsi – erről Hortay Olivér, a Századvég Energia-és Klímapolitika Üzletágának vezetője többször is beszélt már az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta és az annak nyomán elszabaduló és azóta is hektikus energiaárak kapcsán. Többször is megerősítette, nem szabad kivezetni a magyarországi rezsitámogatásokat, mert energiaszegénységi csapdahelyzetet teremt. Valamint megjegyezte azt is, az EU-ban minden ötödik háztartás fűtési, illetve díjfizetési nehézségekkel küzd.

Magyarországon a legolcsóbb a földgáz

A rezsi és a gázárak kapcsán érdemes megvizsgálni a gázszámla összetételét is. A számla végösszegének csaknem a felét teszi ki idehaza a gáz, mint alaptermék ára. Erre jön rá a rendszerhasználati díj, a szállítás, elosztás, tárolás költsége (ami a teljes díj huszonkét százaléka), a nyolcszázalékos kereskedelmi árrés és az áfa.

Ilyen formában nulla forintos számla akkor sem létezne, ha átmenetileg nulla forint lenne a földgáz, mint alaptermék egységára. Ehhez hozzájön még, hogy a földgáz nem teljesen behozatalból származik, így a köbméterre vetített árat az is árnyalja, hogy az import és a hazai kitermelés lényegében részarányosítva szerepel benne.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hónapról hónapra közzéteszi az árstatisztikát, eszerint is idehaza a legolcsóbb a földgáz, még akkor is, ha a piaci ár mozog és jelenleg alacsonyan van.

Korábban írtuk

A rögzített áraknak van egy keveset hangoztatott előnyük. Ez pedig az, hogy védik a fogyasztókat a durva piaci árkilengésektől, hiszen az orosz-ukrán háború nyomán többször láthattunk elszabaduló energiaárakat, míg a lakosság rezsiköltsége minimálisan változott. Azért minimálisan, mert az éves átlagfogyasztást nagyságrendileg a fogyasztók háromnegyede-négyötöde nem lépi túl.

A rögzített hatósági árakat igen nagy piaci ármozgások mellett is sikerült szinte teljesen megőrizni.

Viszont amikor a piaci ár csökken, a látszólag magasabb rögzített díjak az előbb felsorolt díjak növekedését ellensúlyozzák. Ugyanis nem csupán a gáz mint termék nem drágult, hanem az egyéb összetevők árváltozását sem terhelték rá a fogyasztókra, tejes mértékben legalábbis semmiképp.

Csökkent a késedelmes fizetések száma

Amiért Hortay Olivér a rezsicsökkentés fenntartása mellett többször is érvelt, nem „csupán” az energiaszegénység. Ugyanis amióta bevezették a rezsicsökkentést, tényszerűen kijelenthető, hogy jelentősen csökkent a késedelmes fizetések száma. Darabszámban és összegben is, és a késedelmes napok száma is kevesebb.

A kiszámítható és a jövedelmekhez mérten alacsony díjakat ugyanis könnyebb hónapról hónapra kigazdálkodni, mint a már említett piaciakat, amelyek többszörözhetik a számlát, és ehhez képest arányaiban igen keveset jelent az, ha éppen a régiós gázár a magyar hatósági tarifa közelében vagy kevéssel az alatt van.

A lakossági árak pedig még tovább faraghatók az otthonfelújítási program keretén belül. Az sem mellékes, hogyha kisebb az éves lakossági fogyasztás, a hatósági árak fenntarthatóságára létrehozott rezsivédelmi alapot is csökkenteni lehet, azaz az államnak megéri energiahatékonyságot ösztönző beruházásokat támogatni.

Az otthonfelújítási program önrésze egymillió forint – aki modernizálni szeretné otthonát, ennek a többszörösét kell rászánnia.

Babaváró támogatással például máris előteremthető a szükséges önrész, de ha ezt nem is számoljuk, akkor pedig érdemes kiemelni, hogy az otthonfelújítási program támogatott része az alacsonyabb jövedelmű járásokban három és félmillió, a magasabb jövedelmű régiókban két és félmillió forint. A támogatott részarány pedig változik az adott háztartás jövedelmi helyzetétől függően.

A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.