Nehéz év áll a magyar mezőgazdaság előtt: a gazdáknak egyszerre kell szembenézniük a hihetetlenül hektikusan változó felvásárlási árakkal, a folyamatos aszályveszéllyel, az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) változásaival és azzal a kihívással, amit az ukrán mezőgazdasági termékek megjelenése jelent az egész EU számára.
Utóbbival kapcsolatban Raskó György agrárvállalkozó-agrárközgazdász korábban azt mondta lapunknak, hogy az Európai Bizottság 2026-tól és 2031-től szabadkereskedelmi egyezményt fog kötni az ukrán agrártermékekre. Szerinte ettől a magyar mezőgazdaság még inkább lépéskényszerbe kerül, mert zömében brit, holland, svéd, német és amerikai tulajdonban lévő ukrajnai agrárgazdaságok óriási mennyiségben termelnek kivitelre rendkívül jó minőségben gabonát, kukoricát és napraforgót. A világ egyik legjobb termőterületei találhatóak Ukrajnában, ahova a külföldi tőke elhozta az élenjáró technológiákat.
A magyar gazdáknak a keleti konkurencia miatt fokozni kellene versenyképességüket, jó volna termésátlagaikat 20-30 százalékkal növelni, ami leginkább bizonyos birtokméret fölött és megfelelő tőkeerő megléte mellett kivitelezhető – vélekedtek a lapunknak nyilatkozó gazdák, akik hozzátették, hogy az elmúlt évtizedek birtokkoncentrációja töretlenül folytatódik hazánkban.
Jellemző, hogy tíz év alatt 100 ezerrel csökkent a hazai agrárvállalkozások száma.
A koncentrációval kapcsolatos korlátozásokat, vagyis azt a szabályt, hogy egy gazda legfeljebb 1800 hektáron termelhet, igen könnyű kijátszani.
A gazdák többsége nem vitatja, hogy szerkezetváltozásra volna szükség a hazai agráriumban, túl kellene lépni az alapanyag-termelésen, növelni kellene a termékek kapcsán a hozzáadott értéket. Ám ehhez hozzátették, hogy vetésterületeken eddig jelentkezett 10-15 százalékos változás nem nevezhető szerkezetváltásnak. Gond, hogy az agrárgazdaság szereplőinek jelentős része idős, s életkoruk miatt nem nyitottak sem a változásra, sem a tanulásra. Gazdálkodásukat a kialakult gyakorlat uralja, a változások elől azért térnek ki, mert gazdasági tevékenységüket néhány éven belül befejezik – kaptunk rögtönzött összefoglalót beszélgetőpartnereinktől. A gazdálkodók jelentős része, azt sem tudja, mire váltsa a ma termelt növényeket, és gondjaikat fokozza, hogy aligha lehet felmérni, milyen piaci fogadtatása volna az új terményeknek.
Megoldásokat felsőbb szinten kellene előbb keresni, így például a Közös Agrárpolitika (KAP) célkitűzéseiben. Némi könnyebbség, hogy idén első alkalommal engedélyezte az EU, hogy bizonyos kötöttségek mellett saját agrárstratégiát alakítsanak ki a tagállamok. Bár az is igaz, hogy kisebb összevisszaságot eredményezett hogy a KAP rendelkezései alapján itthon 100 ezer hektár termőterületet pihentetni kellene ebben a gazdálkodási évben, de hogy ebből valójában mekkora nagyságú területen nem vetetettek, nem tudható. Ennek hátterében az áll, hogy az Európa-szerte jelentkező gazdatüntetések hatására Brüsszel felmentést adott a tagállamoknak e kötelezettség alól, ami felemás helyzetet eredményezett. Hol pihentetnek, hol nem.
Ha Magyarországnak még nem okoz gondot, de intő jel az is, hogy Szerbia idén közel 50 százalékkal fogja növelni kukoricatermését.
A mezőgazdasági alapanyag-előállításba ilyesmire sok ország képes, ami elgondolkoztathatná a hazai agrárszektor szereplőit. Egyre több a konkurens, legyen az kicsi vagy nagy.
Az országos összesítés szerint 2022-ben 1,46 millió hektáron végeztek őszi trágyázást a gabona esetében, míg egy évvel később a vetésterület nagysága 1,375 millió hektárra csökkent - tudtuk meg Csősz Tibortól, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) tanácsnokától. A szakember ezt azzal egészítette ki, hogy 2023-ban hozzávetőleg 1 millió hektáron vetettek étkezési és takarmánybúzát, 300 ezer hektáron árpát, és néhány tízezer hektáron tritikálét. Egy másik, a vetésterületekről szóló összesítés szerint tavaly ősszel 1 millió 20 ezer hektár őszi búza elvetéséről szóltak a hírek, ami a friss áprilisi összesítés szerint már csak 948 ezer hektáron található meg. Nem látványos a visszalépés, de a termőterületek csökkenése egyértelmű a kukorica és a napraforgó esetében is. Az előbbiből 2023-ban 870 ezer hektárt vetettek be, ami már 796 ezerre csökkent. Hasonló jelenség játszódik le a napraforgóval. A korábbi vetésterület 715 ezerről 700 ezer hektárra változott.
Számkiemelés: 100 ezer agrárvállalkozással kevesebb működik, mint tíz évvel ezelőtt.