Mit kezd a ChatGPT a magyarérettségi nyelvtani feladataival, és hogy költi át Karinthy novelláját?

05.07. · oktatás

Tavaly nem ment túl jól a magyarérettségi az elsősorban internetről halászott angol szövegeken nevelkedett ChatGPT fizetős verziójának, az OpenAI máig legfrissebb nyelvi modelljét (GPT–4) használó ChatGPT Plusnak, de úgy gondoltuk, egy év után megéri újra kipróbálni, mit tud.

Bár összességében kellemes meglepetést okozott azzal, hogy az idei feladatokkal egész jól elboldogult, azért voltak megmosolyogtató bénázásai: Karinthy fagylaltosából például „fagyállatost” csinált, a tárgyas szószerkezet jelentését sem értette, de még mindig akadnak problémái azzal is, hogy felfogja, mit kér tőle pontosan a feladat.

Szövegértés

A szövegértési feladatsorban a vártnál sokkal jobban teljesített a ChatGPT, és a néhány kellemetlen hibája is leginkább abból fakadt, hogy nem a megadott kétoldalnyi szöveg alapján válaszolta meg a kérdéseket, hanem érezhetően „saját kútfőből” dolgozott. Ennek ellenére a legtöbb válasza elsőre logikusnak tűnt, és meglepően jól szerepelt a nyelvtani feladatokban is. Például abban, ahol adott nyelvtani szerkezetű szavakat kellett kiválasztani – kivéve, ha tárgyas szószerkezetről van szó, mert annak jelentését láthatóan félreértette a csetbot:

  • Tárgyas szószervezet: Logikus, tudományosan megalapozott szóhasználat.
  • Határozóragos összetett szó: például "nyomtatási technika"
  • Befejezett melléknevi igenév: például "megjelölt" (a dátumra utalva)
  • Szóelemek: szótő + főnévi igenév képzője: például "nyomtat-ás"
  • Írásban jelölt teljes hasonulás: például az "ss" a "nyomtasson" szóban

Viszont az idei év legnagyobb újdonságát nem ez a feladatrész jelentette, hanem az irodalmi teszt és a szövegalkotás, ahol témakifejtő esszét is írhattak a vizsgázók. Lássuk, hogy teljesített ezekben a ChatGPT, amely egyébként

a teljes írásbeli feladatsor alapján hármasra szinte biztosan levizsgázott volna.

Az irodalmi feladatsor

Avatatlan szemnek meglepőnek tűnhet, hogy milyen jó megoldásokat produkált a csetbot az irodalmi feladatsorban, de gyakorlatilag éppen ez az a terület, amire kitalálták: az, amit felfoghatunk egyfajta műveltségi kérdéssorként, a tanulóknak és a tanáraiknak ijesztő volt, a gépnek viszont néhány egyszerű keresés.

Az első feladatban az Antigoné szövegrészletéből kellett két istent megnevezni, és a ChatGPT még túl is teljesítette a feladatot:

A második feladatban kisebb kavarodás történt, Örkény István helyett mindenáron Jókai Mórt szerette volna szerepeltetni a megoldásban. Ezért nem a b feladatrész leírásához választott írót, hanem az eposzhoz mint műfajhoz keresett képviselőt.

A 3-as feladatnál porszem csúszott a gépezetbe, ugyanis itt az utolsó sorban drámai költemény helyett drámát írt a gép.

Az Ady Endre költészetét tárgyaló diagram kitöltésébe beletört a bicskája a nyelvi modellnek, itt egyedül a Sion-hegy alatt című költeményt sikerült a megfelelő kategóriához párosítania.

Az 5-ös feladathoz még útmutatást is adott, hogyan tölthető ki tökéletesre a táblázat:

Az 5-ös kérdésnél az irodalmi korszakokhoz és stílusirányzatokhoz kell megfelelő definíciókat párosítanunk a 6-os feladat alatti listából. Lássuk sorban:

  1. Barokk

    • Jellemzők: Pompás, túldíszített stílus; a művészetekben gyakran jelennek meg ellentétek, dramatikus hatások.
    • Megfelelő betűjel: H (kedvelt műfaja a dal tiszta rímekkel, virágmetaforákkal, miniatűr képekkel)
  2. Rokokó

    • Jellemzők: Finom, könnyed, játékos stílus; kevesebb a dráma, több a finomság és elegancia.
    • Megfelelő betűjel: B (könnyed játékosság és finom, kecses formák)
  3. Romantika

    • Jellemzők: Az érzelmek, a természet és az egyéni kifejezés fontossága; gyakori a vágyódás, a szabadság utáni sóvárgás.
    • Megfelelő betűjel: D (a múfiak határai elmosódnak, líráldalnak)
  4. Impresszionizmus

    • Jellemzők: A pillanat megörökítése, a fény és szín hatásainak kihangsúlyozása; gyakori a természet és mindennapok ábrázolása.
    • Megfelelő betűjel: A (a pillanatnyi hangulat, a benyomás művészete)
  5. Naturalizmus

    • Jellemzők: A valóság lehető legpontosabb ábrázolása; gyakran foglalkozik társadalmi kérdésekkel, szegénységgel, betegségekkel.
    • Megfelelő betűjel: J (kőznapi jelenségek aprólékos ábrázolása, a rideg tények pusztán bemutatása)

Ezeket a válaszokat írd be a megfelelő helyre a táblázatodban. Ha bármi kérdésed van vagy további segítségre van szükséged, szólj bátran!

Ennek ellenére a feladat megoldása nem lett pontos, a ChatGPT nem értette meg, hogy minden stílusirányzathoz két-két betűt (azaz az azokhoz kapcsolódó definíciót) kell írni. De azt az egyet, amit kiválasztott, azt a barokkon kívül minden esetben eltalálta.

A 6. feladatban szereplő versrészlet kiegészítése ugyanakkor teljesen kifogott a csetboton, itt hiába próbálkoztunk többször, mindig hibás megoldást kaptunk:

Az irodalmi feladatsor nem hivatalos helyes megoldásait először az Eduline osztotta meg, de egy nappal a vizsga után az Oktatási Hivatal weboldalára is felkerülnek a javítókulcsok.

Szövegalkotás

Elsőre csak egy vázlatot sikerült kiszedni a ChatGPT-ből, később viszont sikeresen meg lehetett győzni arról, hogy készítsen példafogalmazást Babits Mihály költői hitvallásáról. A remekművet teljes terjedelmében, változtatások nélkül közöljük:

Babits Mihály költői világa és poétikája

Bevezetés

Babits Mihály a magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja a 20. század elején. Költészete szerteágazó, sokrétű; témái között megtalálhatók a történelmi reflexiók, a filozófiai mélységek és a lírai személyesség. Babits versei az élet nagy kérdéseivel foglalkoznak, mint az emberi lét értelme, a halál, a hit és a kétség.

Test

1. Korai korszak

Babits korai költészete jelentős mértékben összpontosít a személyes érzelmekre és belső világra. A „Jónás imája" című vers egyik legjelentősebb darabja ebből az időszakból, amelyben a magányosság és az élet értelmének kutatása áll a középpontban. Ebben a versben Jónás bibliai alakja által Babits a magány és az idegenség érzését tárja fel, amely az akkori modern ember alapvető érzésévé vált.

2. Középső korszak

A középső korszakában Babits költészete erőteljes társadalomkritikai és történelmi dimenziókat ölt. Az első világháború borzalmai nyomán írott „A gólyakalifa" című vers a háború értelmetlenségét és az emberi szenvedést helyezi előtérbe. A vers allegorikus formában, egy groteszk történeten keresztül mutatja be a háború pusztítását, és kérdőre vonja az emberiség felelősségét a konfliktusokban.

3. Késői korszak

Élete végére Babits egyre inkább filozófiai és etikai kérdések felé fordult. A „Halál után" című versében a halál és az utána következő esetleges létezés iránti kérdéseivel foglalkozik. Babits ebben az időszakban érdeklődött a spiritualitás és a metafizika iránt is, amelyek verseiben is megjelennek. Ezek a művek reflektálnak a korabeli intellektuális válságra és az emberi lét értelmének újraértékelésére.

Zárás

Babits Mihály költészete a magyar irodalom kiemelkedő része, amely nemcsak a költői forma mesterségbeli tudását mutatja be, hanem az emberi lélek mély, örök kérdéseivel is foglalkozik. A modern kor embere számára Babits versei ma is relevánsak, mivel az általa feszegetett témák - mint a hit, a kétség, az élet és a halál - ma is ugyanolyan fontosak, mint a költő életében voltak.

Ez a vázlat egy lehetséges megközelítés Babits Mihály költői világáról. Természetesen az esszé bővíthető további elemzésekkel, idézetekkel és mélyebb kontextuális magyarázatokkal az irodalom értelmezésének gazdagítása érdekében.

Ha már a csetbotnak alig pár másodpercbe telik egy ilyet megírni, gondoltuk, miért ne készíthetné el a novellaelemzést is. (Érdemes figyelni a címet!)

Elemzés: Karinthy Frigyes - "Az olasz fagyállatos"

Bevezetés

Karinthy Frigyes novellája, „Az olasz fagyállatos," mély emberi érzelmeket és a múlt rejtélyeit boncolgató mű, amely a személyes és kollektív emlékezet, valamint azok hatásai közötti összefüggéseket kutatja. A történet két különböző időpontban játszódik, összekapcsolva a múlt traumáit a jelen megértésével.

Történet és téma

A novella két részből áll, amelyek összekötik a múltbeli eseményeket a jelenbeli felfedezésekkel. Az első részben a narrátor és B., egy tehetséges zeneszerző, sétálnak Budapest utcáin, amikor B. hirtelen rosszkedvűvé válik egy olasz fagyállatos láttán, akivel korábban találkoztak. A második rész Olaszországban játszódik, ahol a narrátor egy volt olasz katona, aki most fagylaltárust alakít, megrázó történetét hallja, amely szorosan kapcsolódik B. tragikus sorsához.

Művészeti eszközök és stílus

Karinthy a novellájában finom pszichológiai árnyalatokkal és gazdag nyelvi képekkel dolgozik. A történet narratívája többször váltakozik a múlt és a jelen között, ezzel is hangsúlyozva, hogy az emlékek hogyan befolyásolják a jelen érzékelését. A zenének és a fagyállatos képének motívuma fontos szerepet játszik, szimbolizálva az elkerülhetetlen sorsot és az emlékek hatalmát.

Az emlékezet és identitás kérdése

A novella központi témája az emlékezet és annak meghatározó szerepe az identitásunk alakításában. Karinthy bemutatja, hogy egy látszólag jelentéktelen esemény, mint egy találkozás egy fagyállatossal, képes felidézni mély, elfeledett emlékeket, és drámai hatással van az érzelmekre. A narrátor és B. beszélgetése a tudományos megközelítések és a belső megérzések közötti ellentétet is feszegeti, amikor a pszichoanalízis módszereit alkalmazva próbálják megfejteni B. hirtelen rosszkedvét.

Következtetés

„Az olasz fagyállatos" Karinthy Frigyes bensőséges betekintést nyújt az emberi lélek rejtelmeibe, rámutatva, hogy a múltbeli események hogyan formálják a jelen érzéseit és döntéseit. A történet személyes tragédiát és történelmi viharokat ötvöz, reflektálva arra, hogy az emlékek és a történelem miként fonódnak össze. A novella híven tükrözi Karinthy mély emberismeretét és narratív technikájának gazdagságát, miközben filozófiai kérdéseket vet fel az emlékezés természetéről és annak hatásairól az egyéni sorsok alakulására.

Hogy pontosan mi a magyarázat arra, hogy fagylaltosból „fagyállatos” lett, arra többszöri próbálkozás után sem jöttünk rá. (Ha esetleg olvasóinknak vannak tippjei, írják meg bátran!) A szövegeknek azonban nem ez az egyetlen hibája. Az első, és egyik legfontosabb probléma, hogy mindkettő nagyon rövid, az előírt 800 szónak a felét sem érik el külön-külön. Ezért az érettségizők pontlevonást kaphatnak a vizsgán.

Babits életművéhez viszont egész ügyesen nyúlt. verseket választott és kontextusba is helyezte őket. Ugyanígy Karinthy novellájáról is egy meglehetősen jó alapot készített, ami kiegészítésekkel már viszonylag jó dolgozat lenne akár az érettségin is.

A szövegalkotási feladatrész megoldásait szintén az Eduline tette közzé hétfőn.

Nemcsak a ChatGPT-nek volt új kihívás az új feladatlap

Az első új magyarérettségi lutri volt mind a tanároknak, mind a diákoknak. A legtöbben rettegve várták a feladatokat hétfő reggel, de sokak meglepetésére egész barátságos feladatsort kaptak az idén érettségizők. Ennek ellenére még a tanárok szerint is akadtak kimondottan nehéz, sőt akár hibás feladatok. Arató László a Magyartanárok Egyesületének elnöke a 444-nek azt nyilatkozta, hogy így legalább rácáfoltak a feladatsor összeállítói arra, hogy az idei vizsga könnyű lesz, hogy igazolják az új követelményrendszert.

Ady, Babits és Karinthy neve mellett egy, az Antigonéból származó szövegrészlettel, valamint a kódexek és a könyvek fejlődéséről szóló írással is találkozhattak a vizsgázók. Az érettségi tartalmával korábbi cikkünkben külön foglalkoztunk, a vizsga napján pedig megkérdeztünk néhány diákot arról, hogy mit gondolnak, milyen volt az új feladatlap. A tanulók biztató eredményekről számoltak be, nyugodtan jelentették ki, hogy a novellaelemzést választották, ami ismerős terep volt számukra. Volt, aki a szövegértésben veszett el, de az irodalmi feladatlapon is sokat tippeltek. A megkérdezett diákok mégis úgy gondolják, hogy elégedettek lehetnek az eredményeikkel, hiszen sokkal rosszabbra számítottak az előzetes várakozások alapján.