Reagált a Fidesz és a magyar katolikus egyház a gyónási titokról szóló törvényjavaslatra

Ahogy kedd reggel beszámoltunk róla, a parlament honlapján megjelent egy törvényjavaslat, amiben az szerepel, hogy az egyházi személyeknek nem kellene jelenteniük a gyerekek ellen elkövetett bűncselekményeket, hogyha arról gyónás útján szereztek tudomást.

A módosítás úgy szól, hogy a jövőben nem lenne jelzési kötelességük az egyházak vagy vallási egyesületek „vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjainak” olyan információval kapcsolatban, amire titoktartási kötelezettségük vonatkozik. A május 3-án beadott javaslatot itt lehet elolvasni.

A Fidesz-frakció az ATV megkeresésére azt közölte, támogatják a javaslatot. Válaszukban azt írták:

„Az egyházügyi törvény most jóval tágabb körben ad felmentést az egyházi személyeknek a jelzési kötelezettség alól, ezek a kivételek a gyermekeket ért bántalmazás esetén – a gyónási titkon kívül – megszűnnek.”

Nacsa Lőrinc, a KDNP-frakció szóvivője ugyanezzel indokolta a javaslat támogatását.

Kánonjog: a gyónási titok sérthetetlen

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Telex megkeresésére úgy foglalt állást, hogy a gyónási titok védelme a katolikus vallás egyik legszigorúbb előírása, a titoktartási fegyelem a bűnbánat szentségét védi.

Azt is kiemelték, hogy a gyónási titok sérthetetlenségét Ferenc pápa többször is megerősítette, ez továbbra is érvényben van. Ferenc pápa 2019-ben a büntetendő cselekmények vizsgálata során alkalmazott titoktartást szabályozta, tehát egy eljárásjogi intézkedést hozott, amely a szentségi gyónásra vonatkozó titoktartásra nem vonatkozik. Emellett felhívták a figyelmet a hatályos kánonjog előírására is:

„A gyónási titok sérthetetlen; ezért tilos a gyóntatónak a gyónót szóval vagy bármilyen más módon, bármi okból, akár csak részben is elárulnia.”

Hozzátették, hogy a Magyar Katolikus Egyház szervezetei minden tudomásukra jutott esetben a Vatikánnal együttműködve a világinál szigorúbb szabályok alapján folytatták és folytatják le belső vizsgálatukat. Az intézményeinkben ellátottak tájékoztatása, az esetleges visszaélések bejelentése a vonatkozó, hatályos állami és egyházi jogszabályokkal összhangban történik. Az elmúlt évtizedben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és az egyes egyházmegyék szigorú eljárásrendet és ehhez következetesen igazodó intézkedéseket vezettek be.

Szigorítják a gyermekvédelmi törvényt

A Dunai Mónika által beterjesztett javaslatban külön nevesítik, hogy a gyermekjóléti szolgáltató munkatársát vagy a gyámhatósági ügyintézőjét büntetőjogi felelősségre lehet vonni, ha legkésőbb három munkanapon belül nem kezdi meg a kiemelt veszélyeztetésre vonatkozó jelzés kivizsgálását. A kiemelt veszélyeztető okra utaló körülmény lehet többek között a gyerek szexuális bántalmazására, fizikai bántalmazására vagy elhanyagolására utaló körülmény.

Nemcsak azokat büntetnék szigorúbban, akik ártanak a gyerekeknek, hanem azokat is, akiknek tudomásuk van egy bántalmazásról, de erről nem szólnak. A jogszabály szerint akár két év börtönt is kaphatnának azok a gyerekekkel foglalkozó szakemberek, akik nem jelzik, ha a gyerek veszélyeztetett helyzetben van.

A kegyelmi botrányra reagálva a kormány április végén új gyermekvédelmi csomagot nyújtott be. Ennek részeként még az életvitelüket is megvizsgálnák a gyermekvédelmi dolgozóknak, amihez azt is megnéznék, ki hányszor és milyen szórakozóhelyre jár. A több jogszabályt is módosító javaslat szerint a gyermekek ellen elkövetett szexuális bűncselekményeknél nem lenne elévülés. Szigorítanák a gyerektáboroztatás feltételeit, és feketelistára tennének pornográf internetes oldalakat.