Idén minden bizonnyal új rekord születik a globális légiközlekedésben, meghaladva az eddigi legnagyobb forgalmú esztendőt, 2019-et. Akkor 38,9 millió kereskedelmi repülőgép szállt fel globálisan, majd jött a pandémia éve, amikor drasztikusan, 16,9 millióra csökkent a gépmozgások száma. 2024 minden bizonnyal új rekordot hoz: a várakozások szerint a felszálló kereskedelmi járatok száma meghaladja a 40 milliót.
Az égre nézve gyakran látunk repülőgépeket a horizonton, és valószínűleg sokan elgondolkodtak azon, egyszerre hány járat lehet a levegőben. A légiforgalmi adatok szerint a nap 24 órájának minden pillanatában 8 ezer és 13 ezer közé tehető a levegőben lévő kereskedelmi járatok száma globálisan – itt ugyanis nincs szerepe az éjszakának, mert egyrészt a járatok éjszaka is repülnek, másrészt az eltérő időzónák kiegyenlítik a fluktuációt. Ha napos bontásban nézzük, egy nap alatt százezernél is több olyan repülőgép indul el úticélja felé szerte a világon, amelyre jegyet lehet váltani. Fedélzetükön több mint hatmillió utast visznek, nagyjából a Föld lakosságának 0,1 százalékát. Érdekesség, hogy ebből a napi százezerből több mint 5500 járatot amerikai légitársaságok teljesítenek. Tavaly összesen 8,5 milliárd utas repült, tehát a Föld minden lakójára jut legalább 1 repülőút.
A globális trendeknek megfelelően a budapesti Liszt Ferenc Repülőtér is várhatóan rekordot dönt idén – április végén arról írtunk, a Budapest Airport több mint 3,4 millió utas kezelésével zárta az első negyedévet, több mint tíz százalékkal túlszárnyalva a járvány előtti rekordévet is.
