szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Hszi Csin-pinggel folytatott találkozó egyetlen kézzelfogható eredménye a francia államfő számára, hogy a francia gyártók által a kínai piacra termelt boralapú szeszes italokat Peking egyelőre nem sújtja a korábban belengetett dömpingellenes vámokkal.

A hét nagy európai diplomáciai eseményeként várták Hszi Csin-ping és Emmanuel Macron – Ursula von der Leyen részvételével megtartott – találkozóját, ám az a nagy horderejű kérdések helyett egy, a francia gazdaság számára hasznos fejleménnyel zárult – derült ki az eseményről született beszámolókból.

Az utóbbit a Politico részletezi, miszerint Peking korábban dömpingellenes vizsgálatot indított az európai boralapú szeszes italok behozatala miatt, a védővámok pedig igen érzékenyen érintették volna többek között a francia konyakgyártókat. A Hszivel folytatott megbeszélés eredménye az lett, hogy a vizsgálat lezárultáig a kínai állam nem alkalmazza ezeket a vámokat.

A Reuters ugyanakkor a találkozó előtt, illetve után elhangzott nyilatkozatokból igyekezett rekonstruálni, hogy miről is lehetett szó a három vezető, majd a hétfő délután tartott Hszi–Macron négyszemközti egyeztetésen.

Ursula von der Leyen és Macron arra próbálták rávenni Hszit, hogy kiegyensúlyozottabb kereskedelmet folytasson Európával, ám a hírügynökség szerint a kínai vezető nem volt túlságosan lelkes a felvetéssel kapcsolatban.

A tárgyalások folyamán felmerült, hogy Peking latba vethetné a befolyását az oroszoknál az ukrajnai háború befejezése érdekében, ám arról már nincsenek hírek, hogy ezzel kapcsolatban bármilyen ígéret is elhangzott volna a kínai elnök részéről.

Miért jön Magyarországra Hszi Csin-ping, és kit akar valójában meghódítani?

Nálunk új beruházásokról tárgyalhat Hszi Csin-ping, akár be is jelentheti új gyárak létesítését, Szerbiában pedig minden bizonnyal kulturális központot avat, de Budapest és Belgrád is Peking stabil szövetségese, így ezekben nincs is semmi meglepő. Meghódítani nem minket, hanem Nyugat-Európát kell, amely egyre inkább beleállni látszik egy Kína-ellenes kereskedelmi háborúba.

Az Európai Unió „nem tudja felszívni a piacát tömegesen elárasztó kínai ipari termékeket” – jelentette ki Von der Leyen az Elysée-palotában tartott találkozót követően. „Európa nem fog visszarettenni a keményebb döntések meghozatalától, ha a piaca védelme a tét” – utalt a kínai elektromos autókkal kapcsolatban elrendelt vizsgálatra és az azt esetlegesen követő szankciók lehetőségére az Európai Bizottság elnöke. Von der Leyen szerint az európai–kínai kapcsolatok a piaci hozzáférésben jelentkező egyenlőtlenség és az Európában megjelenő kínai állami pénzek miatt sérülnek.

Ennél valamivel visszafogottabban fogalmazott Macron, aki kijelentette, hogy az Unió a világ legnyitottabb piaca, amit azonban meg is akarnak védeni.

A kínai média a szokásos jól hangzó semmiségeket közvetítette a találkozóról, ezek szerint Hszi Csin-ping egyetértett tárgyalópartnereivel abban, hogy a gazdasági és kereskedelmi ellentéteket párbeszéddel oldják meg, ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy az európaiak által felvetett kínai túltermelés sem a megszerzett versenyelőny, sem a globális kereslet szempontjából nem létezik. Később azt is kijelentette, hogy Kína és Franciaország törekedni fog a két ország közötti kereskedelem kiegyensúlyozására, ám az már nem derült ki, hogy mit értett ez alatt a kínai államfő.

Macron egyébként többek között Hennessey és Remy Cointreau konyakokat ajándékozott Hszinek, ami természetesen célzás is volt, majd megköszönte a kínai vezetőnek a konyakvizsgálattal kapcsolatos nyitott hozzáállását.

Nemzetközi lapszemle: Nehéz lesz Európával elhitetni, hogy Hszi Csin-ping békés szándékkal érkezett

Paul Lendvai szerint a kínai elnök Magyarországon és Szerbiában Kína stratégiai és gazdasági pozícióit kívánja megerősíteni. A Project Syndicate és a Washington Post az ukrajnai háborúról ír, utóbbi azzal foglalkozik, hogy Oroszország vegyi fegyvereket vet be. A Wall Street Journal szerint Izraelnek mindenképpen be kell vennie Rafahot.

Ami a globális politikai helyzetet illeti, egy ponton Hszi arra kérte Macront, hogy mutasson függetlenséget, és csatlakozzon hozzá a blokkok közötti hidegháború megakadályozásában. „Együtt kell dolgoznunk egy egyenlőségen alapuló többpólusú világért” – jelentette ki.

Az EU 27 tagállama – különösen Franciaország és Németország – ugyanakkor nem egységes a Kínával szembeni hozzáállásában. Míg Párizs keményebb álláspontot képvisel az EV-vizsgálattal kapcsolatban, addig Berlin óvatosabban akar eljárni – mondják a források.

Egyes francia kormánytisztviselők bizalmasan aggodalmukat fejezték ki, hogy Berlin megpróbálhatja aláásni az elektromos járművek vizsgálatát, amely a BYD, a Geely és a SAIC kínai autógyártókra összpontosít.

Kína kulcsfontosságú piac Németország exportvezérelt gazdasága és az olyan autógyártói számára, mint például a BMW és a Mercedes-Benz. A franciák azt is szorgalmaznák, hogy Kína nyissa meg piacát a francia mezőgazdasági export előtt, és oldja meg a francia kozmetikai ipar szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos aggályait.