Azok a vállalatok, amelyek működésükbe beépítik a fenntarthatóságot, jelentős előnyöket élveznek azokkal a versenytársaikkal szemben, amelyek erre a területre nem fordítanak kellő figyelmet – derül ki egy nemrégiben közzétett, vállalati felsővezetők körében készített globális kutatásból. A K&H Csoport már hosszú idő óta az előbbi kategóriába tartozik, ami nem csak a banknak, hanem az ügyfeleinek is megannyi előnnyel jár.
Az IBM Institute for Business Value (IBV) legújabb tanulmányához az Oxford Economics-szal együttműködve 5000 felsővezetőt kérdezett meg összesen 22 országban és 22 iparágban. A vizsgálat célja az volt, hogy összegyűjtse azokat a legfontosabb kihívásokat, befektetéseket, eredményeket és folyamatokat, amelyekkel fenntarthatósági törekvéseik során szembe kell nézniük.
A tanulmány szerint a problémák között az is megjelent, hogy a már meglévő adatokat hogyan lehet felhasználni. Vannak cégvezetők, akik erre a mesterséges intelligenciát használnák. Az is hátráltatja az átállást, hogy a munkavállalóknak nincsenek meg a fenntartható fejlődéshez szükséges ismereteik. Továbbá komoly kihívást jelent még a fenntarthatóságot elősegítő rendszerek beépítése az alapvető üzleti modellekbe.
A kutatás eredményei mégis azt mutatták, hogy a vállalatok felsővezetői jelentős előrelépést várnak a fenntarthatósággal kapcsolatos kezdeményezéseiktől. 75 százalékuk azzal is egyetért, hogy a fenntartható fejlődés jobb üzleti eredményeket hoz, 72 százalékuk szerint az ebből származó bevétel hosszú távon nagyobb, mint az ezzel kapcsolatos kiadások. A vezetők 76 százaléka arról számolt be, hogy szervezetük üzleti stratégiájában a fenntarthatóság központi szerepet játszik, 69 százalékuk úgy gondolja, hogy a fenntarthatóságnak még nagyobb prioritást kell kapnia a szervezetében.
„A K&H Csoport is hasonlóan gondolkodik, és tesz is az élhetőbb jövőért” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője, aki szerint a különböző cégek és vállalkozások fenntartható működésre való átállás legnagyobb kihívása a pénzügyi források előteremtése.
„A K&H fenntarthatósági indexe a 2,1 és 4 milliárd forint árbevételű, közepes cégeknél folyamatosan és dinamikusan növekszik, kezdenek felzárkózni a nagyvállalatokhoz. A jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzetben aggasztónak tűnik, hogy egyre több cég inkább nehézségként éli meg a fenntarthatósági célok elérését, mint lehetőségként. Mindig a hosszú távot kellene figyelniük, de ezzel pont arra nincsenek tekintettel. Pedig ahogyan az IBM kutatásából is látszik, a fenntarthatóság a vállalkozások számára is nyereséges”.
A K&H Csoport a finanszírozott szektorok üvegházhatású gázkibocsátását jelentősen csökkenteni kívánja. Egyik legfőbb célja, hogy 2030-ra energiaszektor-portfoliójának 75 százaléka megújuló energiaforrásokból álljon össze. Az elmúlt években a bank a saját működésében is jelentős eredményeket ért el karbonlábnyomának csökkentésével, illetve olyan innovatív pénzügyi termékeket is sikerült kidolgoznia, amelyek az ügyfeleik számára is lehetővé teszik, hogy hozzájáruljanak a klímacélok eléréséhez. A K&H kínálatában például már 18 féle felelős befektetési alap közül válogathatnak az ügyfelek.
2022 óta a K&H Csoport a fenntarthatóságnak minden évben külön hónapot szentel, amikor több különleges programmal hívja fel a figyelmet bolygónk védelmére. Ez a hónap a szeptember. Másfél éve indult útjára a K&H hűsítő ligetek program, amely eredményeként 100 oktatási intézményben összesen 555 fát és 1110 cserjét ültettek el országszerte 2023 májusáig. A nagy népszerűségnek örvendő programot tavaly továbbfejlesztették és elindult a K&H állatbarát ligetek kezdeményezés. Ennek céljai közé tartozik, hogy változatos növényekkel és állatlakhelyekkel növelje a zöld felületet, támogassa a biodiverzitást a köznevelési intézmények udvarán, valamint formálja a gyermekek környezetvédelmi szemléletét. Emellett a pénzintézet támogatási megállapodást kötött a WWF Magyarországgal veszélyeztetett állat- és növényfajok élőhelyének rehabilitációjára.
Már régóta túl sok olasz, ázsiai, fúziós és akármilyen szakácskönyv van a piacon, miközben a modern időknek és vásárlói igényeknek megfelelő, a magyar konyhát maximális szakmaisággal megközelítőből meg alig.
Közel százötven fős munkásszállót adott át a Bács-Kiskun vármegyei Foktőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.