A parlament honlapján megjelent egy törvényjavaslat, amelyben az szerepel, hogy az egyházi személyeknek nem kellene jelenteniük a gyerekek ellen elkövetett bűncselekményeket, ha arról gyónás útján szereztek tudomást – vette észre a Telex.
A fideszes Dunai Mónika által május 3-án beadott módosítás – amelyre elsőként a Párbeszéd frakcióvezetője, Tordai Bence, valamint a Kard blog hívta fel a figyelmet – úgy szól,
a jövőben nem lenne jelzési kötelességük az egyházak vagy vallási egyesületek „vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjainak” olyan információval kapcsolatban, amelyre titoktartási kötelezettségük vonatkozik.
Az indoklás a gyermekvédelmi jelzőrendszer egységesítésével érvel, a dokumentum szövege szerint
a gyónás során megismert információkat azért vennék ki a jelzési és együttműködési kötelezettség alól, mert „ezen vallási tevékenység végzése kívül esik a közfeladatellátás körén, azzal összefüggésbe nem hozható, szemben más hivatásokhoz fűződő titoktartási kötelezettséggel”,
valamint a büntetőeljárásról szóló törvény is hasonló felmentést ad az egyházi személyeknek, ha tanúként hallgatják ki őket.
A törvényjavaslat többi része azt taglalja, hogy a különböző állami szerveknek, köznevelési intézményeknek és gyermekvédelemben dolgozó szakembereknek milyen jelzési vagy kezdeményezési kötelezettségeik vannak. A dokumentum külön nevesíti, hogy a gyermekjóléti szolgáltató munkatársát vagy a gyámhatósági ügyintézőjét büntetőjogi felelősségre lehet vonni, ha legkésőbb három munkanapon belül nem kezdi meg a kiemelt veszélyeztetésre vonatkozó jelzés kivizsgálását.
Kimerítő teszteknek vetik alá a gyermekvédelmi intézmények vezetőit, ám az első körben szóba sem került a szexuális devianciaTöbb sebből vérzik az Orbán-kormány törvényjavaslata, semmi köze nincs a valódi gyermekvédelemhezEzután középiskolás önkéntesek is csak erkölcsi bizonyítvánnyal dolgozhatnak a gyerektáborokban, sokan attól is félnek, hogy a gyerekeket bekenjék naptejjel vagy kullancsriasztóvalAz egyházban létezik a gyónási titok – a bűnbánat szentségét védő titoktartási fegyelem – egyébként abszolút, a szentségi pecsét (sigillum sacramentale) a gyóntatót kötelezi, és azt jelenti, hogy tilos a gyónót szóval vagy bármilyen más módon, bármi okból, akár csak részben is elárulnia. A gyóntató a gyónásból szerzett ismereteit a gyónó kárára még akkor sem használhatja fel, ha ezzel nem árulja el őt. Ezért a gyóntató semmiképp sem használhatja fel gyónásban szerzett értesüléseit, függetlenül attól, mikor szerezte őket.
A most a törvényjavaslatban kivételként benne hagyott gyónási titok esetével egyrészt nehéz mit kezdeni keresztény kultúrákban, másrészt viszont tökéletes kibúvó az egyháznak, hiszen bármikor mondhatja, hogy gyónás folytán szereztek tudomást az esetről. Ha nem készülnek jegyzőkönyvek egy egyházi vizsgálatban, illetve nem kötelező azokat átadni a világi hatóságoknak - nálunk jelenleg ez a helyzet -, akkor az egyházi pedofília nagyon nehezen szankcionálható.