A paksi bővítésért felelős állami szereplők körében a tavalyi év elején formálódni kezdett egy olyan elképzelés, amely az oroszok lassú kiszorítását is eredményezhette volna, ám a tervből Orbán Viktor miniszterelnök miatt semmi nem lett – tudta meg a Direkt36.
Bár az Ukrajna elleni támadás miatt Oroszországra kivetett nyugati szankciók az atomenergetikai szektort nem érintették, szárnyra keltek találgatások arról, hogy előbb-utóbb ez is bekövetkezhet. A cikk szerint emiatt merült fel az oroszokkal régóta egyre szorosabb szövetséget építő magyar kormányzaton belül is, hogy vajon az oroszok képesek lesznek-e Paks II. befejezésére.
Ezek az aggodalmak vezettek a fent említett folyamathoz, a gondolkodásban pedig a Direkt36 információi alapján kulcsszerepet játszott a beruházással megbízott magyar állami cég, a Paks II. Zrt. A portál úgy tudja,
a vállalat vezetése tavaly év elején arra jutott, közvetlenül nem konfrontálódnak az oroszokkal, ehelyett a francia Framatome nevű céget bízta volna meg azzal, hogy kezdjen el építeni egy újabb, Paks III. nevet viselő, bár valószínűleg más helyszínen megvalósuló atomerőművet.
Ezzel párhuzamosan az Orbán-kormány jelentős segítséget már nem nyújtott volna az oroszoknak, csak a szerződésbeli kötelezettségeinek tett volna eleget, ami az elképzeléseik szerint előbb-utóbb a Paks II. beruházás meghiúsulásához vezethetett volna.
A történtek részleteit ismerő források szerint hiába támogatta az ötletet Lantos Csaba energiaügyi miniszter is,
a miniszterelnök nemet mondott rá, és ragaszkodott ahhoz, hogy az oroszok projektje valósuljon meg.
A Direkt36 szerint az Orbán-kormányt az sem zavarta volna, ha az oroszok ebben a szituációban összekapják magukat, és Paks III. mellett felépül Paks II. is. A kormányzaton belül ugyanis úgy vélték, hogy a jelenlegi nagyszabású akkumulátorgyár-fejlesztési tervek miatt mindenképp kelleni fognak új energiaforrások, így akár mindkét új építésű atomerőműre is szükség lehet.
Megássák Paks 2 gödrét, az átadás változatlanul a jelenhez képest tíz év múlva várhatóA Paks III.-ról szóló terv a Direkt36 szerint tavaly február–márciusban merült fel A portálnak több, a folyamatot ismerő forrás azt mondta, hogy az ezzel kapcsolatos elképzelések kezdetlegesek voltak, részletekbe menően nem dolgozták ki őket, így ezekről csak szűk körben, informális csatornákon keresztül egyeztettek. Az egyik forrás szerint
Lantos Csaba úgy vélte, a jelenlegi háborús helyzetben meg kell vizsgálni minden olyan atomerőmű-építési alternatívát, amelyben nem vesznek részt az oroszok.
„Orbán Viktor döntött úgy, hogy marad az orosz irány” – fogalmazott az egyik forrás, aki szerint a kormányfőt a jogi, pénzügyi szempontok mellett az időtényező is motiválta. Egy teljesen új beruházás engedélyeztetését ugyanis elölről kellett volna kezdeni, vagyis a Paks II. projektre fordított közel tíz évet elpocsékolták volna.
Miután Orbán Viktor meghozta az erről szóló döntést, Paks II. újabb szakaszába, az úgynevezett megvalósítási fázisba lépett. Szijjártó Péter külügyminiszter erről szóló, tavaly augusztusi bejelentését követően az oroszok el is kezdték a földmunkákat, és megrendelték azokat a berendezéseket is, amelyeknek a gyártása több évet vesz igénybe.Ennek azért van jelentősége, mert a Roszatom innentől kezdve a projektre szánt forrásokból nagyobb összegeket tud lehívni, a különböző építési és gyártási munkáknak ugyanis az anyagi vonzata már jóval nagyobb. A bővítés részleteit ismerő források szerint mindezek miatt az oroszok már régóta sürgették az ebbe a munkafázisba történő átlépést.
Bár Szijjártó Péter a magyar−orosz atomberuházás előrehaladását jelentette, az érdemi munkálatokhoz még nem kaptak hatósági hozzájárulástEgyébként abban az időben, amikor a kormányzaton belül elkezdtek beszélni Paks III.-ról, Orbán Viktor találkozott Emmanuel Macronnal, a magyar miniszterelnököt 2023. március 13-án fogadta Párizsban a francia elnök. Bár a találkozóról kevés részlet derült ki, néhány nappal később a brit Financial Times arról írt, a két politikus közötti megbeszélésen a paksi projekt és nukleáris kérdések is szóba kerültek.
Közös sajtótájékoztató sem volt, gyakorlatilag nagyítóval kell keresni, hogy pontosan miről beszélt Párizsban Orbán Viktor és Emmanuel Macron