A következő évtizedben a biciklik, az autók és rollerek már előre lebeszélik egymással, hogy ne legyen baleset
Az elektromos meghajtás térhódítása földön, vízen és levegőben is folytatódik - mondta Tárnok Gábor, a GPS Tuner nevű kerékpár-navigációs szoftvercég alapítója és ügyvezető igazgatója arra a kérdésre, hogyan nézhet ki a városi közlekedés 5-10 év múlva. „Már nem csak autókat és bicikliket láthatunk az utakon, hanem egyre újabb járműtípusokat: áruszállításra használható kerékpárokat, kis négykerekű szállító járműveket, amelyek a bringautakra is rámehetnek, és ez a szegmens a jövőben majd tovább erősödik.”
A kérdés azon az április 30-i sajtótájékoztatón hangzott el, amelyen Karakas Ádám, a Boston Consulting Group iparági szakértője mutatta be a jövő közlekedési trendjeit, majd Virág László, a Commsignia technológiai igazgatója, Hegedűs Márton, a Microsec igazgatósági tagja és Tárnok beszélgettek a magyar szoftvercégek elektromos közlekedési forradalomban játszott szerepéről Tóth Balázs kommunikációs szakértővel.
Megosztott és mikromobilitási forradalom
Jelenleg egyfajta megosztott és mikromobilitási forradalomnak lehetünk tanúi elektromos rollerekkel, kerékpárokkal, bérelhető flottákkal, közbiciklikkel, robotaxikkal, futár robotokkal, segwayekkel és egyéb, néha már-már meghatározhatatlan hibrid, elektromos, két-, három- vagy négykerekű mozgó objektumokkal. A BCG elemzése szerint a mikromobilitási eszközök és a járműmegosztó szolgáltatások térnyerése globálisan 6 százalékkal csökkentheti az autóforgalom károsanyag-kibocsátását 2023 és 2035 között, és 2035-re a megosztott mobilitás teszi majd ki a városi utazások 14 százalékát.
Karakas előadásában kifejtette, hogy miközben ma még évente több mint 1,3 millió ember hal meg közlekedési balesetekben, és a városlakók globálisan átlagosan évi 130 órát ülnek a dugókban – a megosztott, autonóm, elektromos járművek hozzájárulnak a közlekedésbiztonság javításához, a környezetszennyezési és parkolási problémák leküzdéséhez.
Kérdés persze, hogy hol mennyire nyitottak a városlakók az újfajta közlekedési élményekre. A BCG elemzése alapján az Észak-Európában megkérdezettek 11 százaléka mondta azt, hogy megfontolja saját autója eladását, míg ez a szám Közép-Európában 13, Dél-Európában pedig 20 százalék. Azt is megmérték, hogy Európában a közlekedők 40-50 százaléka szeretné gyakrabban használni az új mobilitási eszközöket, de Karakas szerint Kelet-Közép-Európában kisebb a nyitottság az új mobilitás felé.
A roller és a bringa se maradjon szoftver nélkül
A közlekedési változásoknak fontos szereplői azok a szoftvercégek, amelyek az utakon közlekedő autók, elektromos bringák, rollerek és megosztott járműparkok agyát fejlesztik, vagyis például navigációs és biztonsági rendszereket terveznek és programoznak, mind a járművek, mind az infrastrukturális eszközök, például útjelző táblák vagy közlekedési lámpák számára.
Az autóipari szegmens a szoftverek fejlesztése terén is élen jár, ez azonban húzza magával a mikromobilitást. Ez persze nem csoda, hiszen a kerékpárok és rollerek esetén a gyártás évtizedeken keresztül kimerült az alkatrészek és a vázak összeillesztésében, az elektromos hajtás megjelenésével, a beépített akkumulátorokkal és a fedélzeti számítógépekkel nyílt lehetőség arra, hogy szoftveres szolgáltatásokban lehessen gondolkodni.
Ahogy a Commsignia közleményében hangsúlyozta, a mikromobilitás gyártói és beszállítói hálózatának komplexitása mára az autóiparéval vetekszik, és ezen belül is előtérbe kerültek a digitális rendszerek, szoftverek által hozzáadott funkciók. „A megnövekedett és egyre változatosabb járműforgalom kezelésében meghatározó szerepe van a szoftveriparnak, legyen szó akár az elektromos kerékpárok akkumulátorának optimalizálásáról, a közlekedés biztonságának javításáról, vagy az összetett közlekedési rendszerek kiberbiztonságáról” – fogalmaztak.
Magyar cégek a változások élén
Magyarországon három cég, a Commsignia, a GPS Tuner és a Microsec saját területükön piacvezetőként szállítanak innovatív technológiákra épülő megoldásokat kerékpárgyártóknak, városoknak és útkezelőknek, hogy a védtelenebb úthasználók, például a kerékpárosok is biztonságosan tudjanak közlekedni, és hasonló szolgáltatások segítsék őket elérni az úti céljukhoz, mint azokat, akik autóban ülnek.
A Commsignia olyan szoftvereket fejleszt, amelyek a járművek közötti közvetlen kommunikációt segítik, és amelyekkel a közlekedők el tudják kerülni a veszélyes helyzeteket. Szoftverük például valós időben képes jelezni az elektromos rolleresnek vagy biciklisnek, ha mondjuk úgy tart az irányába egy nagyobb objektum, például egy autó, hogy az még nincs a látóterében.
Virág szerint az ideális az lenne, ha a közlekedés résztvevői, legyenek autósok, kerékpárosok vagy gyalogosok, együtt tudnának működni egy olyan járműkommunikációs rendszerben, ahol a környezettel is aktív kommunikáció folyik, tehát a közlekedési táblákat, lámpákat is be tudják vonni a közlekedők társasjátékába. Az biztos, hogy legalább 5-10 év, ha nem több, mire ez az utópisztikus cél kézzelfogható közelségbe kerül.
Ne lehessen lámpát téveszteni
A GPS Tuner több mint húsz éve foglalkozik szoftverfejlesztéssel, és alapvetően olyan applikációkat fejlesztenek, amelyek segítenek biztonságos útvonalakat tervezni, jobban kihasználni a járművek adottságait, például elektromos hatótávolság számításával és kijelzésével, valamint segítenek akkumulátor-töltőhelyeket keresni. Tárnok szerint a szoftver és a bringa 15 éve még nagyon távol állt egymástól, a cégeket meg kellett barátkoztatni az ötlettel, hogy az appok kiegészítői lehetnek a bicikliknek, de mára már a legnagyobb cégekkel dolgoznak együtt az elektromos bringák piacán.
Hegedűs Márton a Microsecről elmondta, a cég fő tevékenysége eredetileg a digitális aláírások hitelesítése volt, amivel húsz éve foglalkoznak, innen kanyarodtak át az autók közötti kommunikáció hitelesítésére. Azon dolgoznak, hogy ne fordulhasson elő, hogy valaki a közlekedésben részt vevő járműveket hamis üzenetekkel próbálja megtéveszteni, és az se, hogy valaki, például egy bringás magát mentőnek kiadva a közlekedési lámpának olyan üzenetet küldhessen, hogy az végig zöldlámpával engedje át a kereszteződésekben. Hegedűs szerint ahhoz a vízióhoz, hogy 5-10 éven belül a járművek közvetlenül egymással is kommunikálhassanak, elengedhetetlen, hogy az átadott üzenetek pontosak és megbízhatók legyenek, ők ehhez végzik el a hitelesítést.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: