Németországban a döner kebab árának emelkedése jelentős társadalmi vitát váltott ki, ami arra ösztönözte a politikusokat, hogy kormányzati beavatkozást fontolgassanak az árstabilizáció érdekében. A Baloldal (Die Linke) párt a legaktívabb szereplők között van, amely egy parlamenti javaslatával árplafont vezetne be az ételre, hasonlóan a magas lakbérre már alkalmazott intézkedésekhez.
A párt által javasolt árplafon 4,90 euró lenne, míg a fiatalok és az alacsony jövedelműek számára 2,90 eurós kedvezményes árat képzelnek el.
Ezenfelül napi döner utalványok kiadását is javasolják minden háztartás számára.
A kebab népszerűségét és gazdasági jelentőségét jól mutatja, hogy Németországban évente mintegy 7 milliárd eurós forgalmat generál. A Baloldal párt becslése szerint az országban fogyasztott évi 1,3 milliárd döner támogatása körülbelül 4 milliárd euróba kerülne.
Olaf Scholz kancellár és más politikusok is nyilvánosan foglalkoztak a kérdéssel, hangsúlyozva az inflációval kapcsolatos aggodalmakat és az Európai Központi Bank inflációcsökkentő erőfeszítéseit. Scholz szerint az árszabályozás nem megvalósítható a szabad piacgazdaság keretein belül.
A közbeszéd részeként Hanna Steinmüller, a Zöldek képviselője is megszólalt, felhívva a figyelmet arra, hogy ez a kérdés különösen fontos a fiatalabb generációk számára. Az emberek közötti beszélgetések során gyakran előkerülő "dönerinfláció" fogalma azt mutatja, hogy ez nem csupán gazdasági, hanem társadalmi jelenség is.
A döner kebab drágulását okozó tényezők között említik a bérleti díjak, energia- és élelmiszerárak növekedését.
Egyes városokban már 10 euró felett van az ára, míg két éve 4 euróért árulták.
Címlapkép forrása: Getty Images
