Terítette lapjait a KSH, így alakult márciusban a kiskereskedelmi forgalom

2024.05.07. 08:51
Márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,6, naptárhatástól megtisztítva 4,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 5,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,6 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,0 százalékkal bővült az előző hónaphoz viszonyítva.

2024 első negyedévében a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Márciusban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumenének 5,7 százalékos emelkedésén belül az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 5,7 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,8 százalékkal emelkedett.

Míg a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 0,6 százalékkal növekedett, addig a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 3,9, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 2,3, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,5 százalékkal nőtt az eladások volumene, viszont a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 1,9, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 4,4, a használtcikk-üzletekben 5,9 százalékkal csökkent.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,4 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 4,2 százalékkal emelkedett.

 Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 3,3 százalékkal bővült.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 4,3 százalékkal nőttek márciusban az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1586 milliárd forintot ért el idén márciusban. Az országos kiskereskedelmi forgalom 51 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 33 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott – ismertette a KSH.

Január–márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,2 százalékkal emelkedett a naptárhatástól megtisztítva az előző év azonos időszakához képest.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,9 százalékkal nőtt, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 0,7 százalékkal mérséklődött az értékesítés volumene az első negyedévben a múlt év azonos időszakához képest.

Reagált a minisztérium

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint megállapítható, hogy a kiskereskedelmi forgalom túljutott mélypontján és már a kilábalási szakaszban tart. Mindezt támogatta, hogy a kormány hatékony és eredményes intézkedéseivel 2024 márciusára 3,6 százalékra szorította vissza az infláció mértékét.

Az infláció összeomlása, a reálbérek szeptember óta tartó jelentős mértékű növekedése, a fogyasztói bizalom erősödése és az óvatossági motívum oldódása mellett az élelmiszerárak csökkenése is érdemben segítette a kiskereskedelmi forgalom bővülését – tették hozzá.

A 2024-ben – a pedagógusokat, a rendvédelmi dolgozókat és a honvédség tagjait érintő béremelés és úgy általában az erőteljes bérdinamika hatására – ismét 5 százaléka feletti mértékben növekedő reálbérek a belső kereslet helyreállásának, a fogyasztás bővülésének egyik fő hajtóerejét fogják jelenteni, így a kiskereskedelmi forgalomban megfigyelhető növekedési tendencia várhatóan a következő hónapokban is folytatódni fog. Van tér a fogyasztás növelésére, hiszen a kereskedelmi forgalom a 2021-ben látott szintre kapaszkodott vissza.

A kormány céljainak megfelelően a gazdasági növekedés idén fokozatosan újraindul, jövőre pedig magasabb fokozatba kapcsol, így idén 2,5 százalékkal, jövőre pedig 4,1 százalékkal nőhet a GDP, amelyet a munkaerőpiaci aktivitás további növelése mellett a fogyasztás bővülése is jelentős mértékben fog támogatni.