Forintra pontosan eltalálta a parlamenti képviselő barátjának cége a tender árát

A GÉ-65 Mérnökiroda Kft. és Bereg Konstruktor Kft. vagy végtelenül profi, vagy valami egészen más áll annak hátterében,  hogy a cégek egy tucat közpénzes megbízást nyertek el úgy, hogy pontosan vagy mindössze pár forint eltéréssel tippelték meg azt az összeget, ami a beruházók rendelkezésére állt. Mivel nem találtuk annak nyomát, hogy a gyanús jelenséget az ajánlatkérők jelentették volna a Gazdasági Versenyhivatalnak, a Közbeszerzési Hatósághoz fordulunk az ügyben. 

„Hiába verklizik itt a 24.hu, úgyse tudnak tenni semmit. Se a rendőrség, se a Hadházy, se önök. Hadházy be is kaphatja” – közölte Szalmási József nyírkarászi polgármester a 24.hu-val. A fideszes politikus mindezt azután mondta a lapnak, hogy kiderült: a rendőrség lezárta a nyomozást abban az ügyben, amelyben ő maga ismerte el, hogy a térség kormánypárti képviselője manipulált egy közbeszerzést. Mi azonban úgy látjuk, igenis van, aki „tud tenni valamit”, ezért a Közbeszerzési Hatósághoz fordulunk az esettel kapcsolatban.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő április elején számolt be arról, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság megszüntette azt a nyomozást, ami 2021-ben indult a 24.hu cikke és az általa tett feljelentés nyomán.

A történet dióhéjban: Kovács Sándor szabolcsi fideszes országgyűlési képviselő barátjának, Galambosi Csabának a cégei néhány év alatt egymilliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el a térségben. A tenderek mind meghívásosak voltak, és lényegében érdemi verseny nélkül zajlottak le. Galambosi Csaba emellett 2016 és 2020 között üzlettársa volt Kovács feleségének a Gakoma Kft.-ben. Mégsem ez volt a legmeredekebb rész a történetben.

 

Hanem inkább az, hogy a nyomozás során – a Kovács Sándor választókörzetéhez tartozó – Nyírkarász polgármestere, Szalmási József azt mondta a rendőröknek, Kovács lényegében megzsarolta őt azért, hogy az általa kiválasztott cég, a Galambosi GÉ-65 Mérnökiroda Kft. építse meg a falu termelői piacát. Ellenkező esetben ugyanis a község nem fog hozzájutni a szükséges uniós forráshoz. A közbeszerzés végül lezajlott, és a GÉ-65 Mérnökiroda nyerte a megbízást.

Korábbi nyilatkozatával szemben azonban Szalmási most azt mondta a 24.hu-nak, hogy

Kovács Sándorral jelenleg is jó a viszonya, és lehet, hogy „piás volt” akkor, amikor a rendőrségen az érintett beruházásról beszélt. 

Hogy ez valóban így volt-e, kérdéses. Ami viszont biztos, hogy bár a rendőrség arra jutott, hogy a személyi összefonódások, a verseny hiánya, a felkért cégek ismétlődése és a beismerő vallomások bűncselekmény gyanújára utalnak, konkrét bizonyítékok hiányában megszüntette a „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folytatott” eljárást.

Telibe találták az összeget

A történetnek ezzel vége is lehetne, de úgy döntöttünk, hogy az Átlátszó közbeszerzési szakértőjével együtt mi is megnézzük Galambosi Csaba két cége, a GÉ-65 Mérnökiroda Kft. és a Bereg Konstruktor Kft. által 2018 után elnyert tenderek menetét.

A közbeszerzési eljárásokat egyesével megvizsgálva a következő megállapításokra jutottunk:

• az ekr.gov.hu adatai alapján a GÉ-65 Mérnökiroda Kft. és a Bereg Konstruktor Kft. csak kbt. 115-ös, azaz meghívásos tendert nyert 2018 és 2024 között.
• Az általunk vizsgált 14 közbeszerzési eljárásban szinte mindig ugyanazokat a cégeket kérték fel ajánlattételre.
• Mindössze négy tender estében volt legalább látszólagos verseny, a többi tízben senki más nem tett ajánlatot, csak a nyertes GÉ-65 Mérnökiroda Kft. illetve a Bereg Konstruktor Kft.

• Egy esetben a Bereg Konstruktor Kft. forintra pontosan olyan összegű ajánlatot tett, mint a rendelkezésre álló 107 905 693 forintos összeg. (Kifizetés végül csak azért nem történt, mert lakossági tiltakozás miatt a létesítmény nem épült fel.)
• További 9 esetben pedig pár ezer forint volt az eltérés az anyagi fedezet és a megajánlott nyertes ár között – még a százmillió forintot meghaladó beruházásoknál is.

Az utóbbi két megállapítás azért különösen fontos, mert – egyetlen kiírástól eltekintve – a kiíró soha nem adott meg becsült értéket az ekr.gov.hu-ra feltöltött dokumentumok szerint. A pályázó cégek tehát – hivatalosan – csak a közbeszerzés lezárultát követően értesülhettek arról, hogy mekkora értékkel kalkulált a kiíró.

Ez pedig azt jelenti, hogy a két kft. vagy ennyire szerencsés/zseniális, vagy tisztában lehetett a becsült árral.

Arra, hogy ezek az információk hogyan juthattak el a cégekhez, van utalás a rendőrség határozatában is. A hatóság ugyanis lehallgatott telefonokat – így például Apagy település polgármestere, a polgármesteri hivatal pénzügyi ügyintézője és Galambosi Csaba, a GÉ-65 Mérnökiroda Kft. ügyvezetője között folytatott beszélgetéseket is rögzítette.

A rendőrség megfogalmazása szerint a beszélgetések „tartalma értelmezhető úgy, hogy a (…) pénzügyi ügyintéző az ajánlattételre felkért cégektől az EKR-en keresztül történő ajánlattételi felhívás előtt e-mailen előzetes árajánlatot kérhetett azért, hogy azokat Galambosi Csaba részére, annak nyertessé válása érdekében kiadja. (….) További rögzített beszélgetésük során (…) pénzügyi ügyintéző Galambosi Csaba ügyvezetővel megállapodott, hogy elektronikus levelezéseiket véglegesen és visszaállíthatatlanul törölik postafiókjaikból.”

A rendőrség végül nem tudta iratokkal, e-mailekkel vagy további tanúvallomásokkal bizonyítani a telefonbeszélgetésben elhangzottakat, így lezárták a nyomozást. Mi azonban úgy véljük, a kiírók felelősségét ennek ellenére vizsgálhatja a Közbeszerzési Hatóság a következők alapján.

Vizsgálniuk és jelenteniük kellett volna

Ahogy arra egy hasonló eset kapcsán rámutattunk: a Kbt. 2. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő köteles biztosítani a verseny tisztaságát. A Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint pedig amennyiben az ajánlatkérő az adott közbeszerzési eljárás során a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény megsértését észleli vagy azt alapos okkal feltételezi, köteles azt jelezni a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH).

A Közbeszerzési Döntőbizottság korábbi határozatai alapján a becsült érték összegével majdnem vagy teljesen megegyező összegű nyertes ajánlat ténye önmagában olyan körülményként értékelendő, amely felveti a versenyt megakadályozó, korlátozó vagy azt torzító magatartás lehetőségét. Az ekr.gov.hu-n található dokumentumok és a rendőrségi határozat szövege alapján azonban a kiírók nem jelezték ezt a gyanúra okot adó jelenséget a GVH-nak.

Ha tényleg nem tették, akkor

az ajánlatkérők jogsértést követhettek el. 

Az eljárás során fel kellett volna hogy merüljön az összeférhetetlenség gyanúja (ld.: „a közbeszerzési eljárás előkészítésében való előzetes bevonásból eredő versenytorzulás”), és az ajánlatkérőnek a Kbt. 25. § (7) bekezdése alapján kötelezettsége lett volna a helyzetet kivizsgálni.

Ha pedig a kiírók megállapították volna az összeférhetetlenséget, kötelesek lettek volna a GÉ-65 Mérnökiroda Kft-t. és a Bereg Konstruktor Kft.-t kizárni a közbeszerzésből. Erre azonban egyik esetben sem került sor.

Megkérdeztük az érintett önkormányzatokat, feltűnt-e nekik a becsült érték és a megajánlott árak közötti egyezőség/minimális eltérés, és ha igen, jelezték-e azt a hatóságoknak. Ha nem, miért nem? Rákérdeztünk arra is, hogy ők maguk vizsgálták-e az összeférhetetlenséget.

Megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig két érintett, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és Mátészalka önkormányzata reagált.

Előbbi válasza csupán arra tért ki, hogy a „12 férőhelyes lakásotthon építése” elnevezésű közbeszerzési eljárásban „szerződéskötésre nem került sor”. Az eredménytájékoztató alapján ennek oka – ahogy korábban is írtuk –, hogy a lakosság tiltakozott az otthon felépítése ellen. Vagyis a Főigazgatóság nem jogsértés gyanúja miatt nyilvánította eredménytelennek a tendert.

Mátészalka főtanácsadója, dr. Felföldi Botond pedig állítja, az érintett közbeszerzési eljárás során nem merült fel az összeférhetetlenség gyanúja, és „önmagában az a tény, hogy egy ajánlati ár közelíti a becsült értéket, nem jogszabálysértő”.

Hozzátette, szerinte egy támogatásból megvalósuló beruházás esetén több olyan nyilvános adat van, amelyekből meghatározható az egyes elemekre rendelkezésre álló összeg. Emellett pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium is vizsgálta az eljárást, és mindent rendben talált.

A jogsértés tényét természetesen lapunk nem állapíthatja meg, ezért – mivel az esetek jelentős része még nem évült el – elemzésünket cikkünk megjelenésével együtt elküldjük a Közbeszerzési Hatóságnak is. Hadházy Ákos pedig – ahogy korábban jelezte – az OLAF-ot és az Integritás Hatóságot is megkeresi az ügyben.

A fejleményekről beszámolunk majd.

Katus Eszter

A cikk az Átlátszó és a K-Monitor együttműködésében, a Nyílt Társadalom Kezdeményezés Európáért (OSIFE) támogatásával készült. Nyitókép: Bontási jegyzőkönyvek és Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő. Átlátszó montázs