Gazdaság

Rezsivédelem: miért nem kíméli a kormány az átlag felett fogyasztókat?

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu
A kormány továbbra sem kívánja feloldani a rezsicsökkentés korlátozását, holott az átlagfogyasztás felett méregdrága szinten befagyasztott lakossági gázár végletesen elszakadt a piaci áraktól, utóbbiak hellyel-közzel már a rezsicsökkentett ár szintjére zuhantak. Mi több, a szemmel is jól látható hazai termelés nyomán az MVM „fillérekért” férhet hozzá az áramhoz és a gázhoz. De akkor miért szükséges továbbra is ezermilliárdos tételeket önteni a rezsivédelmi alapba?

Tavaly óta több elemzésben is megjelentek olyan előrejelzések, miszerint a kormány a 2024-es európai, illetve önkormányzati választás előtt is bevetheti a „rezsifegyvert”, a lakossági energiaárak politikai célzatú csökkentését. Ez a várakozás azonban láthatóan szertefoszlik, Lantos Csaba energiaügyi miniszter éppen a 24.hu Della podcastjában közölte, hogy nincs napirenden az átlagfogyasztás felett felszámított „lakossági piaci ár” kivezetése.

Németh Szilárd rezsibiztos 2022 júliusában, az energiaválság tetőpontja előtt jelentette be a rezsiemelést. A földgáz esetében az átlag alatt fogyasztók számára megőrizték ugyan a kőbe vésett 102 forint/köbméteres kedvezményes lakossági tarifát, ám az átlag feletti fogyasztóknál brutális mértékű, megközelítőleg 7,5-szeres szorzót vezettek be. Az 1729 köbméteres éves, vagyis 144 köbméternyi havi fogyasztás felett 747 forint/köbméter lett az új lakossági gázár 2022 augusztusától, ami

azóta is változatlan.

Szajki Bálint / 24.hu

A villamosenergia esetében visszafogottabb volt az emelkedés, 2523 kilowattóra éves fogyasztásig 36 forint maradt a rezsicsökkentett ár, az e feletti fogyasztásnál 70,10 forint/kilowattórára nőtt, vagyis alig a duplájára.

Lantos Csaba szerint az átlagfogyasztás fölé lógó háztartások aránya a gáznál a korábbi 23 helyett ma már kevesebb mint 10 százalék. A gázmennyiséget nézve pedig az átlagfogyasztás feletti árral számlázott energia aránya korábban 13 százalékot tett ki, ez 3,6 százalékra csökkent. „Ez az, amit el akartunk érni” – magyarázta, úgy pozícionálva a rezsicsökkentés korlátozását, mintha azt kizárólag az energiatudatosság ösztönzése miatt vezették volna be.

Egy szóval magyarázható: megéri

Úgy fest, nagyobb bajban van a költségvetés annál, mintsem hogy a kormány hozzá merjen nyúlni a megemelt lakossági tarifákhoz – magyarázta lapunknak Holoda Attila energiaszakértő, aki korábban maga is azt gondolta, a kabinet változtat a rezsidíjakon 2024 nyara előtt.

Ezt egyébként bőven megengedhetné magának, hiszen régóta nem állja meg a helyét az a kormányzati kijelentés, hogy az átlagfogyasztás feletti földgázár a versenypiaci költségeket tükrözné. A „lakossági piaci ár” bevezetése idején 200 euró/megawattóra feletti gázárak voltak jellemzők az európai energiapiacon, ez a turbulencia azonban csak a 2022 júniusa és augusztusa közötti időszakra volt jellemző. A piaci árak több mint egy éve 40 euró/megawattóra alatti szinteken mozognak. Az elmúlt hetekben a 31–34 euró/megawattóra körül alakult a gáz jegyzési ára az Európában irányadó holland gáztőzsdén (TTF). Ezt köbméterre átváltva 110–120 forintos árszint jön ki, ami azt jelenti, hogy jelenleg

szinte ugyanakkora a piaci gázár, mint a 102 forintos hazai rezsicsökkentett ár. Ehhez képest az átlag felett fogyasztók továbbra is ennek több mint a hétszeresét fizetik meg.

A durva árdifferenciát ma már azzal sem magyarázhatja a kormány, hogy gáztárolókat nagyon drága energiahordozóval töltötték fel. A 2022-ben drágán vett földgázzal feltöltött tárolók jelentős részét már 2023 februárjára „kisütötték”, 2023-ban pedig jelentősen olcsóbb gázzal töltötték vissza azokat – tette hozzá Holoda. (Ez alól kivételt képez a 2022 júliusában csúcsáron vásárolt különleges biztonsági földgázkészlet, amely azonban egy idei kormányrendelet szerint még 2025 tavaszáig a föld alatt pihen, elkerülendő a gigantikus, 700 milliárd forint feletti veszteséget.)

Hogy mennyiben segítheti a magasabb árral számlázott lakossági gáz az összeomlás szélére került 2024-es költségvetést? A tavalyi büdzsé példáján az látható, hogy a 2022-es 375 milliárd forint után a Pénzügyminisztérium eredetileg 2610 milliárd forintra duzzasztotta – majd egy árnyalatnyival, 2580 milliárdra csökkentette – a rezsivédelmi alap keretét. Ennek azonban ténylegesen nem sokkal több mint 2000 milliárd forint volt a kiadási oldala, vagyis a kormánynál maradt egy bő 500 milliárdnyi „puffer”, amely javította a 2023-as költségvetés egyenlegét. Első látásra ez a vártnál alacsonyabb energiaáraknak köszönhető, másrészt viszont annak is, hogy az államnak jóval kevesebb kompenzációt kellett fizetnie annak a lakossági körnek, amely kisesett a rezsivédettség alól.

A kormányzati szektor 2023-as, 6,7 százalékos GDP-arányos hiánya tehát úgy jött össze, hogy a rezsivédelem lakossági ágán spórolni tudott a büdzsé. (Hogy a vállalati ágon miként takarékoskodtak, arról korábban itt írtunk.)

Bár a rezsicsökkentés politikai termékként megmaradt, a kormány minden bizonnyal úgy érzékelte, hogy a lakosság tudomásul vette: létezik a kedvezményes áron felüli, 7,5-szeres árszint, amely fenyegetettséget jelent. 2014-ben, amikor beindult a rezsicsökkentés, a lakossági gázfogyasztás alig kevesebb mint 3 milliárd köbmétert tett ki, majd a rákövetkező években az éves felhasználás folyamatosan nőtt. 2021-ben valamivel 4 milliárd köbméter felett tetőzött a gázfogyasztás, majd 2023-ra a 3 milliárd köbméter körüli szintre esett vissza. A fogyasztás süllyedése egyfelől a szokásosnál melegebb időjárásnak volt köszönhető, másrészt – és ennyiben az energiaügyi miniszter megjegyzése jogos – a fenyegetettség ráébresztette az embereket arra, hogy tudatosan csökkentsék a gázfelhasználásukat.

Ilyen környezetben a kormányzat nem látja szükségesnek, hogy az energia területén belenyúljon az árszabályozásba a választások előtt

– jelentette ki Holoda Attila.

A tárgykörben megkerestük a kormányközeli Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét, illetve a Nézőpont Intézetet is, az előbbi nem reagált, az utóbbi az elemzők elfoglaltságára hivatkozva eltekintett a válaszadástól.

A rezsialap szabadon költhető forrás lenne?

A kabinet a 2020 márciusa óta tartó veszélyhelyzeti kormányzás jegyében 2022 júniusában hozta létre a rezsivédelmi alapot. Az alap bevételi forrását az akkoriban – szintén parlamenti jóváhagyás nélkül – kivetett extraprofitadók, illetve az azt kiegészítő közpénzek jelentették, és jelentik azóta is.

Az idei évre a piaci energiaárak átlagosan a tizedére estek a 2610 milliárdos rezsikassza létrehozása óta, ennek ellenére a kormány tavaly 1340 milliárd forintosra tervezte a 2024-es rezsivédelmi alapot. Ennek az oroszlánrészét a lakossági rezsivédelem 917 milliárd forintos kerete teszi ki. Az alap forrásait

  • az energiaszektor befizetései (513,6 milliárd forint),
  • a bányajáradék (192 milliárd),
  • a légitársaságok hozzájárulása (39,3 milliárd),
  • a távközlési adó (95,6 milliárd)
  • és a gyógyszergyártói adó (17 milliárd) bevételei adják,
  • miközben 483 milliárd származik lakossági és vállalkozói adókból, egyebek közt áfából és személyi jövedelemadóból.

Ebből az 1340 milliárdból január és március között 460 milliárd forintnyi kiadása keletkezett a rezsialapnak, amit áprilisban megfejeltek egy 62,9 milliárd forintos átcsoportosítással, ezt „a lakossági rezsivédelmi szolgáltatások biztosítása érdekében” a villamosenergia- és földgázszolgáltató cégek kapták.

A rezsivédelmi alap fő funkciója a veszteségtérítés: túlnyomórészt az MVM Zrt., illetve egyebek közt a távhőszolgáltatók számára az energiahordozók bekerülési ára, illetve a rezsicsökkentett lakossági díjak közötti különbözetet térítik meg. Az alapban a rezsiszámlák kiegészítésére a költségvetési szervek, a versenypiaci cégek, az állami vállalatok, az egyházi és civil intézményfenntartók, valamint az önkormányzatok számára is külön kompenzációt hoztak létre. A Pénzügyminisztérium adatai ugyanakkor lényegében semmilyen kapaszkodóval nem szolgálnak a közpénzek után érdeklődők számára annak érdekében, hogy érthetővé váljon a rezsialap működése. Az időről időre megjelenő, jórészt az átcsoportosításokról rendelkező kormányhatározatokban nem részletezik,

  • milyen áron vásárolt energiahordozóra,
  • mely szereplőknek,
  • mekkora mértékű,
  • illetve milyen arányú veszteséget térítenek meg.

Miközben például az MVM Csoport a 2022-es 516 milliárd után 2023-ban mintegy 1002 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kapott „rezsivédelmi szolgáltatás” jogcímén, addig az állam tavaly év végén 309 milliárd forint osztalékelőleget vett ki az MVM Energetika Zrt.-ből – jóval többet, mint a megelőző években. Felmerülhet a gyanú, hogy esetleg túltámogatták az MVM-et – de miért lett volna szükség erre, amikor nehéz helyzetben van a költségvetés? A döntésben semmilyen logika nem sejlik fel, az pedig, hogy a háttérben milyen okok állhatnak, a hivatalos információk alapján ellenőrizhetetlen.

Mohos Márton / 24.hu

Az elmúlt időszakban a 24.hu számos energetikai és költségvetési szakértővel beszélt a rezsialap veszteségtérítéséről, ám egyikük sem tudta „megtippelni”, hogy ezek mögött milyen pénzügyi indokok állnak. Abban rendszerint egyetértés mutatkozik, hogy a rezsialap létrehozása

újabb mérföldkő abban a folyamatban, amely a költségvetés átláthatatlanná tételét szolgálja.

Bár sokakban él a feltételezés, hogy a rezsialap és az MVM büdzséje a kormány házipénztáraként szolgál, annak megerősítésére semmilyen komoly bizonyíték nem került elő, hogy ezeket az összegeket nem energetikai, hanem más célokra költenék el.

A hazai termelés mellett aligha értelmezhető a rezsivédelem

Annyi becsülhető, hogy rezsivédelmi szolgáltatás címen a legtöbb támogatásra az MVM tarthat igényt annak nyomán, hogy „rezsicsökkentett” bevételei alacsonyabbak annál az árszintnél, amelyet az orosz Gazpromnak fizet a földgázért – ahogy Lantos Csaba is elismerte, némi felár mellett, amit a tőzsdei árra számolnak fel. Mint megírtuk, tavaly az egész évben 6,3 milliárd köbméter orosz gáz érkezett Magyarországra.

A miniszter ugyanakkor nem vette figyelembe, hogy még mindig létezik hazai gázkitermelés, amely 1,7-1,8 milliárd köbméter körül alakult 2023-ban (Ennek a nagy részét Mol Nyrt. hozza felszínre.) És továbbra is érvényben van az a rendelkezés, amelynek alapján az 1998. január 1-je, tehát a Mol privatizációja előtt állami forrásból feltárt földgázmezőkből kitermelt energiahordozó-mennyiséggel kötelezően a lakossági egyetemes szolgáltatást kell ellátni az MVM nagykereskedő cégén keresztül. A Mol az 1998 előtt termelésbe állt gázkútjain lefejtett gáz után köbméterenként 30 forintot kap az államtól, így

az MVM által fizetett átvételi ár kevesebb mint a harmadát teszi ki a rezsicsökkentett gázárnak.

Vagyis a 2023-ra 3 milliárd köbméterre csökkent lakossági gázfelhasználás több mint felét, míg a 8,5 milliárdos összfogyasztás közel hatodát elégíthették ki – elvileg – hazai forrásból. Egybehangzó információk szerint pedig a Mol esetében továbbra is az jellemző, hogy az 1998 utáni új kutak kitermelési volumene jelentősen kisebb, mint a korábban feltártaké.

Ehhez azt is érdemes hozzávenni, hogy az ország áramszükségletének 40 százalékát megtermelő MVM Paksi Atomerőmű Zrt., a kormányzati szereplők bejelentései szerint is kilowattóránként körülbelül 12 forintért termeli a villamos energiát önköltségi áron. Eközben a rezsicsökkentett normál tarifa 36,9 forint/kilowattóra, az „éjszakai áram” díja pedig 23,1 forint/kilowattórát tesz ki.

Ilyen feltételekkel még inkább indokolt a kérdés: miért kell a zsugorodó fogyasztás és a korábbi töredékére zuhant energiaárak mellett több mint 1300 milliárd forinttal kitömni a rezsivédelmi alapot?

Ajánlott videó

Olvasói sztorik