A tudósok becslése szerint kb. 300 ezer növényfaj élhet a Földön, melyek jelentős része kisebb-nagyobb mértékben mérgező. Mindezek közül az egyik legveszélyesebb a Karib-térségben őshonos fa, a manszanilyafa (vagy manchineel fa), a világ legveszélyesebb fája, amelynek minden része erősen mérgező. Tudományos neve Hippomane Mancinella, és a kutyatejfélék családjába tartozik. Almára hasonlító termését tilos megkóstolni, mert a kezdeti bizsergést gyorsan fájdalom, majd fulladás és nyelési nehézség követi, és néhány órán belül halált okozhat.

Egy-két falat is elég a gyümölcsből – ami egyébként állítólag finom, édes, kicsit a gyömbérhez hasonló, csípős utóízzel – a halálos adaghoz, de enyhébb esetben is órákig tartó fájdalmas görcsöket és belső vérzést okoz.

De nemcsak a gyümölcsétől kell távol tartanunk magunkat, hanem megérinteni is tilos a fát. A kéreg alatt, illetve az ágakban keringő tejszerű, sűrű, fehér nedve az emberi bőrre jutva gyulladást, duzzanatot és égési sérülést vált ki.

Esőben a fa alatt állni szigorúan tilos! A csapadék ugyanis kimossa a manszanilyafa toxikus nedvét, ami szétmarja az emberi bőrt.

A levelei is tartalmaznak mérgező anyagokat, és elégetni sem szabad a fát, mert a füstje ideiglenes vakságokat okozhat.

Párás időben elég hosszabb ideig a fa közelében álldogálni a rosszulléthez, amit a belélegzett méreganyagok okoznak.

A Guinness Rekordok Könyve a világ legmérgezőbb, legveszélyesebb fájaként tartja számon.

A fa mérgének fő alkotóeleme a forbol, hippomanin, mancinellin, szaponin, fenacil-klorid és a fizosztigmin, de több benne található vegyi anyagot máig nem sikerült azonosítani.


A manszanilyafa a karibi vidéken, a Bahamákon, a Mexikói-öbölben, a Galápagos-szigeteken, Dél-Amerika északi részén és Floridában őshonos. Európában csak behozott, mesterségesen ültetett példányok találhatók. 12-18 méter magasra is megnő, törzsének átmérője pedig eléri a 90 centimétert. Kérge vöröses-szürkés színű, kicsi zöldessárga virágai és fényes zöld levelei vannak.

A spanyol felfedezők az „arbol de la muerte" nevet adták neki, ami azt jelenti: a „halál fája"; mivel a fa termése olyan, mint egy alma, Kolumbusz "a halál kicsi almájának" nevezte el azt.

A rövid távú veszélyeken túlmenően a manszanilyafa egyes vegyületei mindemellett rákkeltő hatásúak lehetnek.

Sok helyen figyelmeztető táblát tesznek ki a fa tövébe, nehogy a turisták megkóstolják a gyümölcsét, vagy akár csak hozzáérjenek a fához.

manszanilyafa

Manszanilyafa, a világ legveszélyesebb fája – fotó: Shutterstock

Azonban tudni kell erről a fafajról azt is, hogy fontos szerepe van a talaj eróziójának csökkentésében, és kártevőkre sem érzékeny, hiszen a legtöbb állat messziről elkerüli. A fekete tüskésfarkú iguána azonban immunis a fa mérgeire, megeszi a rajta termő almát, és így segít a fa szaporodásában.

A Karib-szigetek bennszülöttjei a fa nedvét nyílméregként használták, majd rájöttek, hogy ha a kivágása után a napon alaposan kiszárítják a fát, az nagyjából semlegesíti a mérgező nedvet – azóta a helyiek a manszanilyát bútorok készítésére használják.

Számos kutató próbálja analizálni a növényt, mivel úgy vélik, hogy a gyógyszeripar számára hasznos összetevőkre bukkanhatnak.