érettségi;

„Szerencsém volt, mert Kányádi Sándor versét pont ismertem a Platon Karataev egyik számából” – Ilyen volt a 2024-es magyarérettségi

Érvelés helyett a lexikális tudásra helyezte a hangsúlyt az idén megváltozott, új középszintű magyarérettségi. Volt, akinek szerencsés olvasási szokásai, volt, akinek egy alternatív együttes adott fogodzót.

"Nem tudtuk, hogy a műveltségi teszt milyen lesz. Én nem is igazán tanultam meg a memoritereket, mert több időt vesznek el, mint hasznuk van. De szerencsém volt, mert Kányádi Sándor Valaki jár a fák hegyén című versét pont ismertem a kedvenc magyar együttesem, a Platon Karataev egyik számából" – mondta lapunknak Láng Vilmos, az ELTE Trefort Gyakorló Gimnáziumának diákja. Idén eltűnt ugyanis az érvelés/gyakorlati szövegalkotás feladat a magyarérettségiből, helyette egy húsz pontot érő irodalmi kérdéssor szerepel. Emellett a diákoknak nem kellett összehasonlító elemzést írniuk, hanem választhattak témakifejtő esszét. Magyar nyelv és irodalomból idén is nagy volt a különbség a középszinten és emelt szinten érettségizők között: előbbiek 73 472-en, utóbbiak 2066-an voltak.

De miből is állt pontosan a magyarérettségi? Az első felében a diákok a Magyar Kultúra című folyóirat egyik szerzőjének könyvekről szóló szövegét kellett értelmezniük és az ahhoz kapcsolódó kérdéseket megválaszolniuk, majd egy műveltségi tesztet kitölteniük. A második felében Karinthy Frigyes Az olasz fagylaltos című novelláját vagy Babits Mihály ars poeticáját kellett elemezniük. Az irodalmi tesztre kilencven percük volt, többek között ki kellett egészíteniük Kányádi Sándor versét, illetve szereplők nevei alapján meghatározni egy adott mű címét, műfaját és annak szerzőjét.

A lapunk által megkérdezett diákok jól viselték a kihívásokat, de azok megoldásához más-más stratégiát alkalmaztak. – "Én először a műveltségi teszttel kezdtem, amit korrektnek találtam, mert az Oktatási Hivatal oldalán közzétett próbafeladatokkal összhangban volt. Éreztem viszont, hogy az új tananyag több feladatban is megjelent" – mondta Erdős Judit, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium diákja, aki magyar-spanyol osztatlan tanári szakra készül. – "És mivel nem szeretek novellát elemezni, ezért a második feladatlapon Babits Mihály ars poeticajanak elemzését választottam, mivel az sokkal kötetlenebb. Nehezebb is megfogni a lényegét, de értékeléskor talán több mindent elfogadnak" – mondta a Népszavának.

Testvérének, Erdős Annának a teszt kitöltése során szerencséje volt: – "A környezetemben sokaktól hallottam, hogy nehezen ment nekik a műveltségi teszt, nekem viszont egészen jól, de úgy éreztem, ez a mázlin múlt.

A tananyagban például nem jutottunk el Szabó Magdáig, de én pont olvastam tőle Az ajtót, így tudtam, hogy Szeredás Emerenc abban szerepel" – mondta Erdős Anna, hozzátéve, ő szintén a Platon Karataev-számnak köszönheti, hogy ki tudta egészíteni Kányádi Sándor versét.

"Nekem két problémám volt: az első rész szövegértési feladatait időigényesnek tartottam, az irodalmi kérdéssorban pedig az Antigoné egy részletéből kellett kettő istent választani, és megnevezni, hogy mi a szerep- és feladatkörük, amit egyenesen indokolatlannak tartottam" – mondja Kuris Natália, aki Fehérgyarmaton tett vizsgát.

"Egy-két feladat okozott csak problémát, például az Ady Endre költészetéről szóló ábra kitöltése, de a felsorolt szerepelők neve alapján sikerült kitalálnom a műveket, majd megadnom a szerzőt és a műfajt" – nyilatkozta lapunknak Ujvári Marcell, a Gödöllői Török Ignác Gimnázium diákja. "A második feladatlapon pedig egyértelmű volt, hogy Karinthy novelláját elemzem, mert kifejezetten szeretem őt, sokat tudok róla" – indokolta választását.

"Babits Mihály ars poeticáját választottam mint kifejtős esszét, mert valahogy sejtettem, hogy benne lesz az érettségiben, így a rendelkezésre álló idő szinte soknak is tűnt"

 – mondta Velő Diána, a tatabányai Bánki-Péch Technikum tanulója.

"Vakrepülésnek nevezném az utóbbi négy évet, ugyanis egyetlen minta érettségi feladatsor állt csak a pedagógusok rendelkezésére, hogy felkészítsék diákjaikat" – írta le  helyzetét Papp Veronika, a Péceli Integrált Oktatási Központ Általános Iskola és Gimnázium (PIOK)  tanára. Számított rá, hogy nem lesz könnyű a feladatsor, bár úgy véli, annak készítői törekedtek a korrektségre. Az első rész feladatait időigényesnek tartotta, az irodalmi feladatlapot pedig teljesen kihagyta volna. "Csak ismételni tudom a kollégáimat, az új érettségi nem előre vezet, hiszen nincs életszerű eleme" – említi Papp Veronika de elismeri, a készítőknek sikerült belezsúfolnia húsz pontba az egész irodalomtörténetet.