Szerencsétlen csirkének csak egy melle van!

Szerencsétlen csirkének csak egy melle van, ezt kötelező nagyon alulárazni, amiből az következik, hogy a csirke többi része meg – a piaci logikával ellentétesen – túl lesz árazva.

– szemléltette Pálinkás Zsolt, a Tesco Magyarország vezérigazgatója az árstop által előidézett bizarr jelenségeket a Pénzcentrumnak adott, hétfőn megjelent interjúban. A cégvezető szerint ugyan „az árstopokat mint szót elhagytuk, de a logika alapvetően maradt”; viszont reméli, hogy július 1-jén elhagyjuk. Átalakult ugyanis a jogszabály, és a kötelező akciózásnak gyakorlatilag ugyanaz a hatása, mint ami volt az árstopnak. Ez a hatás abban áll, hogy

bizonyos termékeknek többszöröse a beszerzési ára, mint az eladási ára, ezt nagyon nehéz hosszú távon kisakkozni. Így nem csak nekünk, hanem a szállítói bázisnak is vissza kell térnie a normális kereskedelmi értéklánchoz kategóriaszinten. Jelenleg nagyon messze vagyunk a piaci logikától.

Pálinkás az extraprofitadót is kritizálja, már magát a mértékét is magasnak tartja (a forgalomra vetített 4,5 százalék), ráadásul „már a neve sem stimmel”, mivel a forgalomra vetítve nem is beszélhetünk profitról, így inkább a ténylegesen megtermelt profitra kivetítve lenne értelme. Ez viszont a szektorban világszerte 2 és 4 százalékos ráta között mozog, azaz szerinte

ebben a rendszerben tehát a mostani 4,5 százalékos teher gyakorlatilag kitermelhetetlen.

A zsugorinfláció hatásairól a cégvezető még nem rendelkezik megbízható információkkal, de azt nem érti, miért a boltban kell kitenni a figyelemfelhívó feliratokat, miért nem az adott termékek csomagolásán.

Pálinkás szerint az elmúlt évek magas élelmiszer-inflációja lenyomta a forgalmat. „A választások évében a lakosság kapott egy csomó pénzt különböző forrásokból, ezért hiába indult be keményen a drágulás, az emberek csak késleltetve érezték ezt meg. De ahogy ez a kettő elvált, és a reálbérek csúnyán lemaradtak, nehezebb lett az emberek élete”. Az élelmiszer-infláció és az árstopok egyik mellékhatásaként a Tescóban a normál és az akciós árak között nagyon kinyílt az olló, és nagyon megugrott a saját márkás termékek forgalma.

Ugyan a Tesco Magyarország éves eredménye csak július végén lesz elérhető, de a vállalatvezető az interjúban előrevetíti, hogy „nagyon visszaesett a fogyasztás, és erre jönnek még rá az adóterhek”, ezért

Összességében a 2023-as nem lesz túl fényes, rosszabbra számítok, mint a 2022-es (…) és a 2024-es év sem lesz a legegyszerűbb, de szerintem ezt az egész szektorra el lehet majd mondani.

Viszont úgy gondolja, hogy a reálbérek növekedése hamarosan átfordul a fogyasztásba.

A Tesco esetében nemcsak a fogyasztás csökkenése okozott problémát az elmúlt évben, hanem az is, hogy „olyan világot élünk, amikor a vásárlók fejében elindult egy kvantumgondolkodás”, ami azt takarja, hogy az emberek a pénzüket azonnal és a lehető legközelebbi helyen költötték el – márpedig a Tesco áruházai körülményesebben érhetők el, mint a kisboltok és diszkontok (ahogy erről részletesen írtunk, a trend egyik nagy nyertese a Lidl).

De Pálinkás úgy gondolja, hogy „ha a gazdaság elkezd újra pörögni, akkor újra lesz az embereknek több pénze, akkor jó, hogy nekünk van egy óriási termékportfóliónk”.

Az ún. „Lázár-tervről”, azaz a kiskereskedelem nagyobb részének magyar tulajdonú cégekhez való – főleg adminisztratív eszközökkel segített – áramoltatásáról Pálinkás óvatosan formál véleményt, az ezt firtató kérdésre azt a kitérő választ adja, hogy „Igazából nagyon jó lenne végre megérteni, hogy mi is ennek a tervnek az igazi célja. Ha ez a magyar termékek támogatásáról szól, akkor abban most is partnerek vagyunk”. Kivonulást viszont továbbra sem tervez.

Arra a kérdésre, hogy a Tesco tervez-e mondjuk az ételfutárcégekhez hasonlóan külföldi munkaerőt alkalmazni, azt válaszolta, hogy egyes országrészekben nagyon nagy az elvándorlás, főleg a hosszú távú munkára alkalmas fiatalok körében, de a cég a munkaerőhiányt elsősorban belső mobilitással akarja megoldani.

Az új piaci szereplőkről, elsősorban a MERE orosz fapados (raklapos) diszkontlánc magyarországi megjelenéséről azt gondolja:

Szerintem Magyarországon már elrugaszkodtunk attól a szuper hard diszkont életérzéstől, hogy az emberek szó szerint raklapról vásároljanak cukrot. Nehéz elképzelnem, hogy ez tömegek számára egy pozitív bevásárlási irány lenne. Persze az ár még mindig nagyon fontos tényező, de a vásárlási élmény is nagyon fontos.