Leengedtek egy kötelet a titokzatos tengeri üreg mélyére; hihetetlen, mit találtak

A Mexikó délkeleti partjainál található Taam Ja' Kék Lyuk legalább 420 méter mély, és ezzel megelőzi a Dél-kínai-tengeren található Sárkánylyukat, amelynek alja körülbelül 300 méterrel a tengerszint alatt van.

A kék lyukak olyan tenger mélyén fekvő üregek, amelyek úgy jönnek létre, hogy a víz beszivárog a repedéseken keresztül, útközben pedig ásványi anyagokat old fel és víznyelőket alakít ki. A Taam Ja' Kék Lyuk a Yucatán-félsziget közelében fekszik, ahol 65 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszokat kiirtó óriási aszteroida becsapódott. Amikor 2021-ben felfedezték, azt gondolták, a víznyelő nem lehet mélyebb 275 méternél. 

Egy közelmúltban végzett, alaposabb vizsgálat viszont megállapította, hogy a Taam Ja' Kék Lyuk sokkal mélyebb, mint azt korábban gondolták. Hogy pontosan mennyire, azt továbbra sem tudni, mindenesetre az 500 méteres mélységre optimalizált kutatóműszer már nem volt képes adatokat küldeni a képződmény aljáról. 

Egyelőre rejtély, mi rejtőzhet a víz alatti gödör mélyén

A kutatók 2023 decemberében horgonyoztak le a lyuknál, majd kötélen keresztül egy kutatóműszert engedtek le a mélyére. A tapasztalatok alapján a kék lyuk legalább 420 méter, de még ennél is mélyebb lehet. Az üregben különböző hőmérsékletű és sótartalmú vízrétegek vannak.

Az egyik nagyjából 400 méter mélyen lévő rétegben a sótartalom és a hőmérséklet megközelítette a közeli Karib-tengerben mért értékeket. 

A kutatók szerint a Taam Ja' Kék Lyuk mélyén gazdag, egyedülálló élővilág lehet, ezt azonban a technikai akadályok miatt idáig nem sikerült feltérképezni.

Hogyan keletkeznek a kék lyukak?

A kék lyukak vízzel teli üregek; olyan tengerparti régiókban találhatók, ahol az alapkőzet oldható anyagból, például mészkőből, márványból vagy gipszből épül fel. Amikor a felszíni víz a kőzetekbe szivárog, feloldja az ásványi anyagokat és kiszélesíti a repedéseket, kialakítva a jellegzetes víznyelő formákat.