Az ürömlevelű parlagfű, vagy más néven a parlagfű fogyasztása károsíthatja az egészséget, mert olyan vegyületeket is tartalmaz, amelyek sejtmérgező hatását korábban már kimutatták – írja az Egészségkalauz cikke alapján a 168.hu.

parlagfű

Ez az Amerikából 100 éve Európába behurcolt gyomnövény a virágporával jelentős allergénnek minősül – fotó: pixabay.com

A parlagfű nem tartozik a gyógynövények közé

A parlagfű tartós alkalmazásának veszélyeit a Szegedi Tudományegyetem kutatói vizsgálták meg. Annak ellenére, hogy az Európai Élelmiszerbiztonság Hivatal (EFSA) a világ első száz invazív, kártékony és veszélyes növénye közé sorolta a parlagfüvet egyre többen nem veszélyes gyomnak, hanem értékes gyógynövénynek tekintik, és a teáját, illetve a száraz vagy nyers hajtását különféle betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmazzák.

Akik a parlagfüvet "ősi gyógynövénynek" tekintik, azok tévesen feltételezik, hogy annak a latin neve, az "Ambrosia artemisiifolia" a csodálatos hatásaira utal (az ambrózia a görög mitológiában az isteneknek halhatatlanságot adó étke volt). A parlagfűnek azonban semmi köze sincs az ógörög istenekhez: a nevét az 1700-as években kapta Carl von Linné botanikustól. Ez az Amerikából 100 éve Európába behurcolt gyomnövény a virágporával jelentős allergénnek minősül.


A parlagfű károsíthatja az agyat és a veséket

A parlagfű nem tartozik azon gyógynövények közé, amelyeket a korábbi évszázadokban szélesebb körben alkalmaztak volna, gyógyászati felhasználása főként az utóbbi években lett divat. Az ebben rejlő üzleti potenciált több gyártó is felismerte és parlagfűtartalmú termékekkel jelent meg a piacon. Ám a parlagfű hosszú távú fogyasztásának hatásait, annak kockázatait eddig még senki sem vizsgálta.

Ezt felismerve a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar és az SZTE Általános Orvostudományi Kar kutatói olyan vizsgálatba kezdtek, amelynek során elsőként tanulmányozták a növény tartós alkalmazásának veszélyeit egy állatkísérletben – írja a lap.

Az eredményeiket bemutató cikk 2017 májusában jelent meg a PLoS One tudományos folyóiratban. A szakcikk szerzői, az SZTE kutatói – Kiss Tivadar, Szabó Andrea, Oszlánczi Gábor, Lukács Anita, Tímár Zoltán, Tiszlavicz László, Csupor Dezső.

A ürömlevelű parlagfű hosszú távú humán fogyasztásának biztonságosságát erősen megkérdőjelezi a kapott eredmény – az állatkísérletek során észlelt agy- és vesekárosító hatás. A szegedi kutatók azt nem állítják, hogy a parlagfűnek a patkánykísérletekben észlelt toxikus hatása az embernél is kialakul, de a vegyületek toxikus hatásai általában minőségileg hasonló képet mutatnak a kísérletes állatokban és az emberben.

A szegedi kutatók eredményeit figyelembe véve egy biztosan kijelenthető: a parlagfű fogyasztása egészen addig nem tekinthető biztonságosnak, míg további, széleskörű toxikológiai vizsgálatok ezt nem támasztják alá.

Milliós bírságot kaphatsz, ha nem figyelsz

Ha ingatlantulajdonosként hagyod elszaporodni a parlagfüvet a kertedben, milliós bírságot is kaphatsz.

A Pénzcentrum számolt be arról, hogy a Nébih tavaly mintegy 1845 esetben szabott ki bírságot a gondozatlan földterületek miatt – összesen 2685 hektárnyi területet érintően. Az összes kiszabott büntetés mértéke elérte a 94 752 000 forintot, a legmagasabb belterületi büntetés 750 ezer forint volt.

A bírság mértéke változó: 15 ezer forinttól akár 5 millió forintig is terjedhet.

Az enyhe időjárás kedvez a parlagfűnek

A parlagfű főként a frissen bolygatott területeket szereti, de a gyomnövénynek kedvez a csapadékos időjárás is. Mivel a tavaszi mezőgazdasági munkák során hatalmas területeket képes elárasztani, a gazdáknak érdemes figyelniük a korai irtására.

Hazánkban a parlagfű elterjedése és megjelenése nem mutat állandó értéket, hanem függ a terület hasznosításától, az adott év időjárásától, azaz térben és időben dinamikusan változó. Az olyan területeken, ahol már több éve zárt növénytakaró található, nem okoz gondot, mert az évelő domináns fajok nem engednek neki teret.