Belföld europoli

Gulyás Gergely: Mi teszünk szívességet az Európai Uniónak

Kovács Tamás / MTI
Kovács Tamás / MTI

Ha a jog tisztelete nem áll helyre Európában, akkor „nagyon nehéz lesz az Európai Uniót hosszú távon egyben tartani” – hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Magyarország 20 éve az Európai Unióban című konferencián hétfőn Budapesten.

Gulyás Gergely megnyitó beszédében rámutatott: Magyarország továbbra is világos, határozott politikát visz. Mi úgy gondoljuk, hogy a jogszabályokat be kell tartani – fűzte hozzá.

Éppen ezért nagy jelentősége van annak, hogy a következő évek vitáiban a magyar álláspont támogatást kapjon, illetve kellő erővel jelenjen meg például a háború és béke kérdésében – fogalmazott.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: aki békét akar, aki azt akarja, hogy ne folytatódjon az „őrült genderpolitika”, és aki nemet mond a migrációra, annak a kormánypártokra kell szavaznia a közelgő választásokon. „No war, no gender, no migration” – mondta a miniszter.

Az EU jelenlegi helyzetéről azt mondta: a globális gazdaság többi nagy szereplőjéhez, az Egyesült Államokhoz és Kínához képest Európa kevésbé versenyképes, a globális küzdelemben „messze a legrosszabbul állt helyt” az elmúlt években.

Hozzátette: 2005 és 2022 között az Egyesült Államok GDP-je 13 ezer milliárd dollárról 23 ezer milliárdra nőtt, az Európai Unióé 11 900 ezer milliárd dollárról 16 600 milliárdra változott, Kínáé pedig 2300 milliárd dollárról 17 500 milliárd dollárra emelkedett.

Az a célkitűzés, hogy Európa legyen a versenyképesség és a szabadság legnagyobb és legerősebb térsége a világban, ma sokkal távolabb van, mint amikor a gondolat megfogalmazódott

állapította meg.

Gulyás Gergely hangsúlyozta: Brüsszel nem azon dolgozik, hogy a tagállamokat összefogja, hanem azon, hogy a korábban fennált egységet szétverje, bizonyos államokat pedig indokolatlanul szankcionáljon.

A miniszter úgy vélekedett, Brüsszel a környezetvédelemben követi el a legsúlyosabb hibákat. Olyan szabályokat hoz az EU, amelyek nem, vagy csak minimálisan járulnak hozzá a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, miközben Európa versenyképességét rontják – magyarázta.

Úgy folytatta: Brüsszelnek a 21. század legnagyobb kihívására, a migrációra sem sikerült „értelmezhető választ” találnia. Sem a jogi keretek nem adottak, sem egységes vélemény nincs, amit valamennyi tagállam képviselni tud – fűzte hozzá. Megjegyezte: a tagállamok között nincs egyetértés még abban sem, hogy a külső határokat meg kell védeni.

A miniszter szerint Európa az orosz-ukrán háborúnak is vesztese, „függetlenül attól, hogy mi lesz annak a kimenetele”.

Gulyás Gergely felidézte, hogy 2004-2010 között Magyarország teljesített a legrosszabban a régióban, 2010 után azonban kimagasló eredményeket ért el, most már a közép-európai térségben a legmagasabb a gazdasági növekedés. Közép-Európa tartja magát, és meg tudott őrizni olyan előnyöket, mint a szociális ellátások, a jóléti rendszer, a magas fizetések vagy a gazdag kultúra – mondta.

Jelezte azt is, hogy Magyarország az átlagos uniós életszínvonal 80 százalékánál tart jelenleg, és „jó esély van arra, hogy 2030-ra a 90 százalékot is el tudjuk érni”.

A miniszter az év második felében esedékes magyar uniós elnökségről közölte: „mi teszünk szívességet az Európai Uniónak”, mert egy olyan ország biztosít korrekt, kiegyensúlyozott közvetítő szerepet, „ahol a normalitás még irányadó, ahol a józan észnek többsége van”.

„Bízunk benne, hogy valamivel jobb lesz Európának, mintha más tagállam látná el ezt a feladatot” – fogalmazott. Magyarország segít az EU-nak, hogy „fél évig kicsit jobban menjen” – tette hozzá.

(MTI)

Kapcsolódó
Magyarország uniós tagságára az a legveszélyesebb, amikor annak gazdasági hasznát kérdőjelezik meg
Magyarország európai uniós tagságának huszadik évfordulója alkalomból jelent meg Bíró-Nagy András és Medve-Bálint Gergő szerkesztésében az a tanulmánykötet, amely arra keresi a választ, hogy mennyire élt hazánk azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az uniós tagság kínált. Interjúnk a szerkesztőkkel.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik