Élő Nagyvilág

Drónnal támadták az ukránok Belgorodot

WOJCIECH GRZEDZINSKI / ANADOLU / Anadolu via AFP
Ukrán katonák Csasziv Jar közelében 2024. április 27-én.
WOJCIECH GRZEDZINSKI / ANADOLU / Anadolu via AFP
Ukrán katonák Csasziv Jar közelében 2024. április 27-én.

Az előző nap eseményeiről itt olvashatnak

Olaf Scholz: a zárolt orosz vagyon hozamát fegyverbeszerzésekre kellene felhasználni

A Moszkva elleni szankciók keretében az Európai Unióban zárolt orosz vagyon hozamát a jövőben szerte a világban történő fegyverbeszerzésekre kellene felhasználni Ukrajna számára – jelentette ki hétfőn Olaf Scholz német kancellár Rigában.

A német kancellár, aki a lett fővárosban a három balti állam kormányfőivel tárgyalt, úgy fogalmazott, egyetértés van abban, hogy ezen források 90 százalékát ukrán védelmi célokra kellene fordítani, s nem csak Európán belül. Mint mondta, ezen megállapodást, amely évente több milliárd eurót jelente, épp most véglegesítik.

Hangsúlyozta, hogy a lőszereket és a fegyvereket nemcsak Európában kell beszerezni. „Mert most valóban azon múlik minden, hogy a fegyvereket gyorsan le tudják szállítani, és ne csak akkor, amikor az új gyár felépül” – tette hozzá.

Az orosz vagyon hasznosításával kapcsolatban az uniós tagállamok már február közepén megtették az első lépéseket a vonatkozó jogszabályok elfogadásával. Ezek a többi között azt szabályozzák, hogy az orosz központi bank vagyonának őrzéséből fakadó rendkívüli hozamokat elkülönítve kell vezetni. Most ezen források hasznosításáról kell dönteni.

Mindemellett egyes uniós tagországokban aggályok merültek fel amiatt, hogy Oroszország esetleg pert indíthat, és a befektetők elvesztik bizalmukat.

Az Európai Bizottság szerint mintegy 210 milliárd euró orosz vagyont fagyasztottak be az EU-ban. A brüsszeli székhelyű Euroclear nemzetközi betéti pénzintézet legutóbbi közlése szerint 2023-ban a büntetőintézkedések nyomán mintegy 4,4 milliárd euró hozam halmozódott fel. Az Euroclear kezeli az orosz központi bank EU-ban lévő vagyonának nagy részét.

(MTI)

A csehek bekérették az orosz nagykövetet a kibertámadások miatt

A cseh intézmények és létfontosságú infrastruktúrák ellen feltehetőleg orosz hackerek által elkövetett és a múlt héten nyilvánosságra hozott internetes támadások miatt Ján Lipavsky cseh külügyminiszter bekérette Oroszország prágai nagykövetét – közölte maga a miniszter hétfőn az X közösségi portálon.

Felszólítottuk az Oroszországi Föderációt, hogy hagyjon fel az ilyen magatartás folytatásával, mert az egyaránt ellentétes az ENSZ normáival és saját kötelezettségvállalásaival

– közölte Lipavsky.

Több európai ország, közöttük Németország és Lengyelország is közölte a múlt héten, hogy Moszkva által támogatott orosz hackerek kibertámadásainak célpontja volt.

A fenti országok az orosz katonai hírszerzéssel, a GRU-val szoros kapcsolatokat ápoló APT28, más néven Fancy Bear csoport számlájára írták ezeket a támadásokat.

Berlin azzal vádolta meg az orosz hírszerző szolgálatokat, hogy tavaly kibertámadást indítottak a német Szociáldemokrata Párt (SDP) tagjai ellen. A német külügyminisztériumba pénteken kérették be az ügyben az orosz ügyvivőt.
Vít Rakusan cseh belügyminiszter a múlt héten közölte, hogy nemrégiben többtucatnyi internetes támadás érte a cseh ellátó hálózatokat.

Márciusban a cseh hírszerzés azt állította, hogy felgöngyölített egy Moszkva által finanszírozott hálózatot, amelynek célja oroszbarát propaganda terjesztése volt Európában, mindenekelőtt az Európai Parlamenttel kapcsolatosan a júniusi választásokat szem előtt tartva.

A hackercsoport a prágai székhelyű Európa Hangja információs weblapját használta fel olyan információk terjesztésére, amelyekkel a cél az volt, hogy eltántorítsák az EU-t Ukrajna segítésétől.

(MTI)

Ukrajna felszólított mindenkit, hogy ne ismerjék el Putyin legitimitását

Ukrajna hétfőn felszólította partnereit, hogy ne ismerjék el Vlagyimir Putyin orosz elnök legitimitását.

Ukrajna nem látja jogi alapját annak, hogy elismerjék őt (Vlagyimir Putyint) az Oroszországi Föderáció demokratikusan megválasztott, illetve legitim elnökeként

– áll a kijevi külügyminisztérium állásfoglalásában, amelyet Putyin keddi beiktatására tekintettel adtak ki.

A kijevi diplomáciai tárca ezt azzal indokolta, hogy az orosz elnökválasztáskor a voksolást Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék orosz ellenőrzés alá került térségeiben is megtartották, valamint az elcsatolt Krím félszigeten is. A minisztérium állítása szerint „ukrán állampolgárok millióit vették rá kényszerrel és fenyegetéssel” a voksolásra.

Az orosz belügyminisztérium szombaton körözést adott ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen. Indokként az orosz büntetőtörvénykönyv megsértését tüntették fel, de azt nem, hogy milyen bűncselekményekkel gyanúsítják. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint az utóbbi napokban több más ukrán politikus ellen is körözést adtak ki Oroszországban.

A március közepén megtartott orosz elnökválasztást a hivatalos végeredmények szerint a leadott szavazatok 87,28 százalékával nyerte meg Vlagyimir Putyin, aki újabb hatéves ciklusát kedden kezdi meg. Zelenszkij már akkor is úgy fogalmazott, hogy „semmilyen legitimitása sincs” Putyin elnök újabb választási győzelmének.

Mindemellett az ukrán elnök tavaly novemberben kijelentette, hogy felelőtlenség lenne választások megtartásáról beszélni most Ukrajnában. Noha Zelenszkij mandátuma május 20-án lejár, az ukrán alkotmány szerint hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani.

(MTI)

Scholz a támogatásáról biztosította a balti államokat

Németország katonai támogatásáról biztosította baltikumi NATO-szövetségeseit Olaf Scholz német kancellár, aki hétfőn a Balti-tenger térségébe látogatott.

Németország szilárdan áll a balti államok mellett

– jelentette ki Scholz, aki Gitanas Nauseda litván elnökkel együtt a litvániai Pabradban, a NATO hadgyakorlatán a német hadsereg katonáival is találkozott. A kancellár hozzátette: a NATO-hoz való tartozás azt jelenti, hogy “megvédjük egymást, és minden tagország számíthat ránk abban, hogy megvédjük területének minden centiméterét”.
Litvánia, Lettország és Észtország Ukrajna legelszántabb támogatói közé tartozik, miközben mindhárom állam határos az Ukrajnában háborút folytató Oroszországgal.

Németország mintegy 4800 katonából álló, állandó Bundeswehr-hadtest Litvániába telepítésére készül. Az egység a tervek szerint 2027-re érné el a teljes hadkészültséget, de előkésztő különítménye már korábban Litvániába érkezett.

A német hadsereg 10. páncélos hadosztályának katonái jelenleg egy NATO-gyakorlaton vesznek részt a balti országban.
Scholz emlékeztetett rá, hogy Németország szándékai szerint már ettől az évtől hazai össztermékének két százalékát évente katonai célokra fordítja, és kiemelte az Ukrajnának nyújtott további német katonai támogatás jelentőségét is, példaként említve egy harmadik Patriot légvédelmi rendszer átadását, amivel Ukrajna a légvédelmét erősítheti.

Scholz útjának következő állomása a lett főváros, Riga lesz, ahol a három balti állam kormányfőivel tárgyal egyebek között biztonsági és védelmi kérdésekről.

(MTI)

Oroszország figyelmeztette a briteket

Oroszország figyelmeztette a moszkvai brit nagykövetet, hogy a brit fegyverrel orosz területre mért ukrán csapásokra válaszul célponttá válhat bármely brit katonai objektum és hadfelszerelés Ukrajna területén, és az ország határain túl is – közölte hétfőn az orosz diplomáciai tárca.

Az orosz külügyminisztériumba bekéretett misszióvezetőt arra szólították fel, gondolkozzon el, milyen elkerülhetetlenül katasztrofális következményekkel járnak London ellenséges lépései.

A nagykövetnek a moszkvai tájékoztatás szerint felhívták a figyelmét arra, hogy David Cameron brit külügyminiszternek az Oroszországra mérendő csapásokra vonatkozó szavai ellentmondanak London korábbi álláspontjának, miszerint a nagy hatótávolságú rakétákat nem vetik be Oroszország területe ellen.

(MTI)

Az ukrán külügy felszólította a nyugati szövetségeseket, hogy ne ismerjék el Putyint Oroszország elnökének

Az ukrán külügyminisztérium felszólította Ukrajna nemzetközi szövetségeseit, hogy ne ismerjék el Vlagyimir Putyint Oroszország legitim elnökének.

„Ukrajna nem lát jogi alapot arra, hogy Putyint az Oroszországi Föderáció demokratikusan megválasztott és legitim elnökeként ismerje el” – olvasható a tárca közleményében, amelyet Putyin keddi beiktatása előtt tett közzé.

(The Guardian)

Orosz dróntámadások okoztak áramkimaradásokat Szumiban

Orosz dróntámadások okoztak áramkimaradásokat hétfőre virradóra az észak-kelet ukrajnai Szumi régióban, jelentették be hétfőn az ukrán hatóságok.

A közlemény szerint a 13 iráni gyártmányú harci drón a régió három kerületének mintegy 400 ezer háztartást felölelő részét, és a fővárosát, Szumit támadta.

Noha 12 drónt sikeresen lelőtt az ukrán légvédelem, az energetikai infrastruktúrában keletkezett károk 1325 településen okoztak áramszünetet. Az áramszolgáltatást a nap folyamán 1234 településen és Szumi nagy részén is sikerült már helyreállítani – közölte Telegram csatornáján az Ukrenerho ukrán energetikai vállalat, illetve a régió katonai vezetése.

(MTI)

Német nagykövet: Ukrajna Patriot, IRIS-T és Skynex légvédelmi rendszereket kap

Martin Jaeger ukrajnai német nagykövet a Harkiv megyében tett látogatása során bejelentette a Patriot, IRIS-T és Skynex légvédelmi rendszerek átadását Kijevnek – közölte hétfőn az ukrán infrastrukturális minisztérium.

A minisztérium Facebook-oldalán közzétett információk szerint a nagykövet az ukrán infrastrukturális miniszterrel, Olekszandr Kubrakovval együtt látogatott a területre. A minisztérium Németországot Ukrajna egyik stratégiai partnereként nevezte meg a katonai segítségnyújtás terén, és közölte, hogy a nagykövet „további Patriot, IRIS-T és új Skynex rövid hatótávolságú légvédelmi rendszerek küldését jelentett be”.

Kubrakov azt is elmondta, hogy Németország kész csatlakozni Ukrajna energetikai infrastruktúrájának helyreállításához.

Közös stratégiánk az energiarendszer maximális decentralizációja – mobil kazánházak, kapcsolt energiatermelő erőművek, gázturbinák. Gyors döntéseket várunk partnereinktől ezen a téren. Magunk részéről előkészítjük a vonatkozó kormányhatározatokat

idézte a sajtószolgálat a tárcavezetőt.

Az ukrán hatóságok rendszeresen felszólítják a Nyugatot, hogy szállítson Kijevnek légvédelmi rendszereket és rakétákat, különösen ragaszkodva a Patriot rendszerekhez.

Korábban Kijev további 5-7 ilyen eszközt szeretett volna kapni, de április elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, „kívánatos, hogy Ukrajnának 25 Patriot rendszere legyen”.

(MTI)

Oroszország atomfegyvereket tesztel

A Kreml közlése szerint Oroszország taktikai atomfegyverek bevetését gyakorló hadgyakorlata válasz a Nyugat Ukrajnába való csapatküldéseiről szóló kijelentéseire. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő idézte brit és amerikai képviselők megszólalásait, valamint Macron nyilatkozatát katonák Ukrajnába küldésének lehetőségéről.

Az orosz szakszolgálatok ellenőrzik a francia idegenlégió ukrajnai bevetéséről szóló jelentéseket, jegyezte meg Peszkov.

(Guardian)

Több mint nyolcezren érkeztek Ukrajnából vasárnap

Az ukrán-magyar határszakaszon 4223-an léptek be Magyarországra vasárnap, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 3844-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Ukrán dróntámadás érte az oroszországi Belgorod régiót

Legalább hat ember meghalt és 35 megsebesült hétfőn kora reggel egy ukrán dróntámadásban az Ukrajnával határos oroszországi Belgorod régióban, amely a kijevi erők rendszeres célpontja – közölte a helyi kormányzó az MTI szerint.

Két kisteherautót (…), amelyek dolgozókat szállítottak munkahelyükre, és egy személygépkocsit támadott meg az ukrán hadsereg kamikaze drónokkal

részletezte Vjacseszlav Gladkov a Telegram közösségi oldalon. „Hat ember meghalt és 35 megsebesült” – mondta. A támadás az ukrán határhoz közeli Berjozovka település közelében történt.

A sérülteket, akiket „a repeszek többé-kevésbé súlyosan megsebesítettek, mentőautók szállították el a régió egészségügyi központjaiba”. Egy ember állapota súlyos, két gyermeknek felületi sérüléseik vannak – tájékoztatott a kormányzó. A regionális hatóságok szerint a járművek egy helyi húsipari vállalathoz tartoztak, és alkalmazottakat szállítottak.

Oroszországban a hatóságok a náci Németország felett aratott győzelem emléknapjához kötődő ünnepségek egy részét, amelyek általában nagy tömegeket vonzanak országszerte, biztonsági okokból, különösen az ukrajnai konfliktushoz kapcsolódóan törölték.

Tavaly december 30-án Belgorodot, a régió azonos nevű fővárosát, amely Berjozovka településtől 60 kilométerre fekszik, a leghalálosabb támadás érte orosz földön azóta, hogy Moszkva 2022 februárjában offenzívát indított ukrán szomszédja ellen. A halálos áldozatok száma 25 volt, továbbá mintegy százan megsebesültek, több száz embert pedig kimenekítettek lakhelyéről.

Olvasói sztorik