Az Egyesült Államok újabb szankciókat vetett ki Oroszországra az ukrajnai invázió miatt a múlt héten: közel 200 céget és magánszemélyt vettek célba. Csakhogy egyre nagyobb a vita arról, hogy mi értelme a nyugati korlátozó intézkedéseknek, ha a háború folytatódik, amelyben már több tízezer ember halt meg és városok pusztultak el teljesen. Az Egyesült Államok és szövetségesei a konfliktus kezdete óta több ezer célpont ellen vetettek ki szankciókat, korlátozott eredményekkel. Éppen ezért a legújabb amerikai intézkedések nagy részének célja nem újabb üzletágak büntetése, hanem a már meglévő szankciók kijátszásának megakadályozása.
A lépések legújabb köre azerbajdzsáni, belga, kínai, orosz, török, egyesült arab emírségekbeli és szlovákiai vállalatok elleni intézkedéseket is tartalmaz. Az érintett entitásokat az USA azzal vádolja, hogy lehetővé teszik Oroszország számára, hogy olyan kettős felhasználású, vagyis hadi célokra használható technológiákat és felszereléseket szerezzen be külföldről, amelyeket maga vagy képtelen lenne legyártani, vagy nem tudna belőlük elég nagy mennyiséget előállítani.
A célpontok között van egy olyen kínai székhelyű vállalat, amely drónok gyártásához szükséges termékeket exportált Oroszországba, valamint más az ázsiai országban és Hongkongban működő technológiai beszállítók is tiltólistára kerültek.
A lépés része az Egyesült Államok szélesebb körű erőfeszítéseinek, amelyek célja, hogy ellensúlyozza azt, amit Kína Oroszország háborús erőfeszítéseihez nyújtott támogatásának tekint. Az ország az orosz védelmi ipari bázis vezető beszállítója lett a háború kezdete óta, főkén a kritikus fontosságú alkatrészeknél, és az USA úgy véli, hogy ha Kína beszüntetné támogatását, Moszkva nehezen tudná fenntartani háborús erőfeszítéseit. Peking azonban visszautasította az USA vádjait, mondván, hogy a kettős felhasználású termékek exportját a törvényeknek és rendeleteknek megfelelően, a szankciók megsértése nélkül folytatja, összhangban a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival.
Az Egyesült Államok szerint – valamint több vizsgálat alapján – a kínai cégek valójában közvetítőkön keresztül szándékosan kijátssza a szabályozásokat és a szankciókat.
Ráadásul amiatt is aggódhatnak a Fehér Házban, hogy a szankciók legújabb körének bevezetésére akkor kerül sor, amikor Oroszország Kínával folytatott kereskedelme 2023-ban történelmi csúcsra, 240 milliárd dollárra emelkedett, ami 26,3%-os növekedést jelent az előző évhez képest. Oroszország és Kína szinte teljesen felhagyott az amerikai dollár használatával a az elszámolásoknál, azok több mint 90%-át a két ország saját valutájában bonyolítják le. Ez a korlátozásokat nem sértő kereskedelem is bőven segített Oroszországnak újjáépíteni a hadseregét, amelyet súlyosan meggyengítettek a több mint két éve tartó ukrajnai harcok.
Sovány vigasz, hogy az előző szankciós kör után már látszott némi visszaesés a közvetlen termékcserében is: a Reuters szerint márciusban az ázsiai gazdaság Oroszországba irányuló exportja visszaesett, ami az első év/év alapú csökkenés 2022 közepe óta. Csaknem 16%-kal zsugorodott az egy évvel korábbihoz képest a termékforgalom, ráadásul az a hónap kifejezetten gyenge volt 2023-ban is.
Nem kell egy kínai-amerikai konfliktus Ukrajna mellé?
Mindez pedig azzal fenyeget, hogy a Washington és Peking közötti feszültségek egyre csak fokozódnak. Az USA és Kína között számos kérdésben, többek között a világkereskedelem, a dömpingáruk, az emberi jogok és Tajvan kapcsán alakult ki ellentét. A Peking Oroszországnak nyújtott támogatásával kapcsolatos legújabb vita azzal fenyeget, hogy tovább feszíti a világ két legnagyobb gazdasága közötti kapcsolatokat – írja elemzésében a Think China kutatóközpont.
Eközben az ukrajnai háború továbbra is súlyos áldozatokat követel: a konfliktus miatt több millió ember kényszerült elhagyni lakóhelyét, és még többen szorulnak humanitárius segítségre. A nemzetközi közösség elítélte Oroszország agresszióját, és az erőszak befejezésére szólított fel, de a konfliktus békés megoldása továbbra is várat magára.
A háború elhúzódásával az USA-ra és szövetségeseire egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy tegyenek többet Oroszország agressziójának megállítása érdekében. A szankciók legutóbbi köre része az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozására irányuló szélesebb körű erőfeszítésnek, de még nem tudni, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy megváltoztassa Moszkva viselkedését. Egyes elemzők keményebb intézkedéseket sürgetnek, beleértve egy repüléstilalmi zóna bevezetését Ukrajna felett, mások azonban arra figyelmeztetnek, hogy
egy ilyen lépés azzal a kockázattal járna, hogy a konfliktus Oroszország és a Nyugat közötti szélesebb körű háborúvá eszkalálódna.
Egyes elemzők szerint a Nyugatnak többet kell tennie az olyan feltörekvő hatalmakkal való kapcsolatépítésben, mint Kína és Oroszország, és meg kell találnia az együttműködés módját a közös kérdésekben. Mások szerint a Nyugatnak keményebb álláspontot kell képviselnie értékei és érdekei védelmében, és határozottan fel kell lépnie a nemzetközi rendet aláásni kívánó autoriter rezsimekkel szemben.
Az ukrajnai helyzet is rávilágít arra, hogy nagyobb befektetésre van szükség a diplomáciába és a konfliktusmegelőzésbe – vélik a Think China elemzői, akik szerint nem az erős kínai–orosz, hanem a gyenge amerikai-kínai kapcsolatok miatt segít Peking a szankciók kijátszásában. Ha a két fél a viszonyrendezésére koncentrálna, Kína nem lenne érdekelt Vlagyimir Putyin és rezsimje támogatásában.
A szakértők úgy látják, hogy bár a szankciók és más kényszerítő intézkedések bizonyos körülmények között hatékonyak lehetnek, gyakran nem elegendők a konfliktusok kiváltó okainak kezeléséhez. A nemzetközi közösségnek többet kell tennie az ukrajnaihoz hasonló konfliktusok hátterében álló sérelmek és bizonytalanságok kezelése érdekében, valamint meg kell találnia a bizalomépítés és az ellenfelek közötti párbeszéd előmozdításának módját.
Főként azért is kellene a Nyugatnak – így az Egyesült Államoknak – intenzívebb párbeszédet folytatnia Kínával, mert jól látszik, hogy Peking egyébként egyáltalán nem foglalkozik az orosz érdekekkel: ahol tudja, az oroszokat kiszorítja a hagyományos piacaikról.
Úgy tűnik, ezt a Kreml nehezen tudja elfogadni, hogy Oroszország lemaradt Kína mögött a közép-ázsiai kereskedelemben. Ez nyilvánvaló volt egy nemrégiben Taskentben tartott kereskedelmi vásáron, ahol Oroszország kereskedelmi képviselőjének helyettese, Igor Kamynin azt állította, hogy Oroszország és Kína egyenrangú partnerek Üzbegisztánnal folytatott kereskedelemben. Kamynin állítása azonban nem a jelenlegi adatokon, hanem a 2030-ra kitűzött kereskedelmi célokon alapult.
A statisztikák ugyanis jelentős különbséget mutatnak Oroszország és Kína között: az üzbég-kínai kereskedelmi forgalom 13,7 milliárd dollár, ami közel 30 százalékkal magasabb, mint az üzbég-orosz kereskedelmi forgalom 9,8 milliárd dollár. Kína jelenleg vezeti az Üzbegisztánnal folytatott kétoldalú kereskedelmi forgalmat 2024 első negyedévére vonatkozóan, Oroszország pedig még veszített is a pozíciójából. Ez a minta nem csak Üzbegisztánra jellemző, mivel a 2023-as hivatalos statisztikák szerint Kína mind az öt regionális közép-ázsiai állammal – Tádzsikisztánnal, Kazahsztánnal, Türkmenisztánnal és Kirgizisztánnal – folytatott kereskedelmi forgalomban megelőzi Oroszországot – írja az Eurasianet kutatóközpont.
Emiatt elképzelhető, hogy Kína érdekeit figyelembe véve a Nyugat ajánlatot tenne Pekingnek, akkor Hszi Csin-ping elnök hamar elfordulhatna Putyintól. Viszont kérdés, hogy mennyire békülhet ki Washington vagy az Európai Unió a kínaiakkal, amikor mindkét gazdasági hatalom egyre jobban érzi az ázsiai ország felől érkező fenyegetést.
Címlapkép: Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök a pekingi Övezet és Út kezdeményezésről szóló nemzetközi fórumon a kínai fővárosban, a Nép Nagy Csarnokában 2023. október 18-án. A fotó forrása: Kyodo News via Getty Images.
