Ezért boldogabbak a dán gyerekek: az iskolai mindennapok nagyon másképp alakulnak, mint itthon

Az északi országok, így Dánia oktatási rendszere is sokban különbözik a magyartól. Az adatok magolása helyett gondolkodni tanítja a gyerekeket, akik a nemzetközi felmérők élén szoktak végezni. 

A dán iskolákban boldogabbak a gyerekek

Egy Londonból Dániába költöző és több mint tíz éve ott élő angol háromgyerekes anya osztotta meg tapasztalatait az ottani iskolákról és nevelési rendszerről, ami még az angoltól is sokban különbözik. A skandináv országokban nagy szerep jut ugyanis a játéknak, ami igazából sokféle aktivitást jelent, legyen az sport, hangszeren játszás vagy társasjáték. A játékos küzdelmet is biztatják a gyerekek között, ami nagyban befolyásolja a gyerekek fejlődését, és megtanítja őket a másokkal való együttműködésre.

Hazánkhoz hasonlóan a skandináv gyerekek is hatéves korban kezdik az iskolát (Finnországban csupán hétévesen), de egészen 11 éves korukig könnyített oktatásban részesülnek. Rövidebb napokkal, jegyek, dolgozatok és házi feladat nélkül. Az egyik dán tanárt idézve a gyerekeket gondolkodásra tanítják, nem csupán a vizsgákon való átjutásra. Mindenkit az érdeklődésének megfelelően tanítanak, a nyilvánosság előtti beszédek viszont már az iskola elejétől a mindennapok részei. Olvasásra viszont csak később, nyolcéves korban tanítják őket. 

Rengeteg időt töltenek a szabadban, és énekléssel

Szintén fontos eleme az oktatásnak a sok szabadban töltött idő. A kinti programok csökkentik a stresszt, segítenek a koncentrációban, és eltüntetik a jól és kevésbé jól tanuló diákok közötti különbségeket. Lehet bármilyen hideg, a skandináv gyerekek szívesen töltik a szabadban az időt, és az ehhez szükséges megfelelő ruházattal is rendelkeznek. Már egészen kis kortól a hideghez szoktatják őket, ahogy erről ebben a cikkben is olvashatsz. 

Az éneklés is az iskolai mindennapok részét képezi, amivel szintén csökkenthető a stressz. Az Aarhus Egyetem kutatói szerint az éneklés a közösséghez tartozást és a szociális összetartozás érzését is erősíti. A dán kórusvezető, Phillip Faber szerint pedig a csoportos éneklésben is maga az élmény számít az eredmény helyett. Egy kórusban énekelve mindenki egyenlő, és senki nem vág fel, ami a dán életfilozófia egyik alapköve. 

Kiemelt szerepet kap a család 

A skandináv országokban a család is különösen fontos, a legtöbb dán család közösen, egy asztalnál fogyasztja el a vacsorát mindennap. Hetente egyszer azok is összegyűlnek egy közös családi étkezésre, akik messze laknak egymástól. Ilyenkor sokan főznek, de igazából nem az ételen, hanem az együttléten van a hangsúly. A család fogalma viszont nagyon sokszínű, Dániában 37-féle családmodellt különböztetnek meg.

Svédországban, Norvégiában és Izlandon több gyerek születik házasságon kívül, mint belül, Izlandon ez az arány 67 százalék. A finn miniszterelnököt két női szülő nevelte fel, míg a dán miniszter egyedülálló kétgyermekes anya. A skandináv gyerekek viszont azt tanulják már egész kis kortól kezdve, hogy mindegy, hogyan is néz ki egy család. Mindegyik különbözik a másiktól, de gyakran épp ugyanazok az erősségei és hibái, mint a többinek. 

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

• iskola
• dánia
• skandináv
• oktatás
• család
• Gyerek