Pár hónapon belül újabb kiszervezés valósulhat meg a magyar közfinanszírozott egészségügyben. A kórházakban működő és számtalan alapvető funkciót ellátó intézeti patikák kerülhetnek egy kézbe és a hamarosan létrejövő projekttársaság valódi magán monopóliumként működhet egy 350 milliárd forintos piacon – írja a Portfolio.


Az állami kórházakban működő intézeti gyógyszertárak nagyon leegyszerűsítve két feladatot látnak el: 

  • egyrészt a kórházak osztályai számára biztosítják a megfelelő gyógyszereket a betegek gyógyulása érdekében, 
  • másrészt közel hetven kórháznak van még közvetlen betegellátó részlege is, ahol az érintettek a közforgalmú gyógyszertárakhoz hasonlóan meg tudják vásárolni gyógyszereiket, például ki tudják váltani a receptjeiket.

A rendelet indoklása szerint „az egységes intézeti gyógyszertári tevékenység keretében végzett működtetés célja nagy értékű, többek között az egyéni gyógyszeradagolást lehetővé tevő beruházások megvalósításával az intézeti gyógyszertárak szolgáltatásainak jelentős javulása.” 

Részletes hatástanulmány nem látott napvilágot a döntéssel kapcsolatban, sőt a szakmai egyeztetéseket is mellőzték. 

A Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) szerint  "az egészségügy irányításában semmilyen osztott jogkör nem jön létre". 

Kapcsolódó

Az egészségügy irányítása a Belügyminisztérium kizárólagos joga és kötelezettsége. A kormány a kórházi gyógyszerbeszerzések egységesítése érdekében koncesszió mellett döntött. A koncessziós eljárás lefolytatása a Miniszterelnöki Kabinetiroda feladata, amit a Belügyminisztérium az egészségügy szakmai szempontjainak figyelembevételével végez. 

A koncesszió győztesével természetesen már a  Belügyminisztérium és az OKFŐ is együtt dolgozik, a koncessziós eljárás lezárulása után a Miniszterelnöki Kabinetiroda ezzel kapcsolatos feladatai megszűnnek– közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. 

Részletes választ arra vonatkozóan, hogy milyen tényezők indokolják az átalakítást, megkezdődött-e már a kiválasztás folyamata, figyelembe vették-e a szakmai szervezetek javaslatát, nem válaszolt sem a BM sem a KTK.

Jól működő rendszerbe és nagy piacba nyúlnak bele

Bodrogi József egészségügyi közgazdász azt mondta: a magyar gyógyszerellátási rendszer Európában az egyik legjobb, legbiztonságosabb, megbízhatóságában nagyon magas standardot képvisel. Ezért mindenkinek az az érdeke egészségpolitikai, de társadalmi szempontok alapján is, hogy ez a magas színvonalú rendszer fennmaradjon. Rátérve a konkrét patikai ügyre kiemelte: egy évben körülbelül kétmillió betegéjszaka van a közfinanszírozott kórházakban. Ezen betegek megfelelő gyógyszerellátása kiemelkedően fontos. Másrészt azt sem szabad szerinte elfelejteni, hogy ezek a kórházak bonyolítják le a hazai járóbeteg-forgalom 80 százalékát, és az ezekben az intézményekben található intézeti gyógyszertárak közvetlen betegellátó egységei (patikái) kiszolgálják a járóbetegek közforgalmú gyógyszerigényeit is.

Egy ilyen stabilan működő rendszerbe csak akkor szabad belenyúlni, ha az a működési hatékonyság szempontjából jobb eredményre vezet – emelte ki Bodrogi József, aki a javaslatban nem lát ilyet.

Teljesen váratlanul érkezett ez a javaslat tavaly nyáron, amely lényegében egy kiszervezés – mondta Botz Lajos gyógyszerész, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudomány Karának korábbi dékánja. 

Határozott véleménye, hogy nem szakmai alapon, hanem üzleti szándékkal hozták meg az ezzel kapcsolatos döntést, és ezért vannak a javaslattal kapcsolatban komoly fenntartásai. 

Botz Lajos kiemelte: az IQVIA gyógyszerpiaci adatelemző és szolgáltató cég 2023-as adatai szerint a kórházi gyógyszerforgalom  „listaáron” 350 milliárd forintot tesz ki. Ez a szám már magában foglalja a nagy értékű, tételes finanszírozású gyógyszerkasszát, ami szintén a kórházakon megy keresztül. Ennek értéke tavaly 170 milliárd forint körül volt. 

Ezen kívül van még a 100 milliárd forint körüli, kórházi intézeti gyógyszerértékesítés, valamint 80 milliárd forintnyi közforgalmú gyógyszer, ami például a betegek vénykiváltása.

Bodrogi József annak érdekében, hogy el tudjuk helyezni ezt a 350 milliárd forintos éves forgalmat, kiemelte: tavaly a magyar gyógyszerpiac 1050 milliárd forint volt az értékesítést tekintve (vény nélkül kapható készítmények értékesítésével együtt). Az új projekttársaság felállásával tehát létre jönne egy olyan magán monopólium a magyar gyógyszerpiacon, ami az értékesítés egyharmadát kontrollálja – mutatott rá az  egészségügyi szakember, aki szerint ez veszélyes konstrukció, mert az már más szektorokból jól ismert, hogy ezek a magánmonopóliumok hogyan fogják a sajátos szempontjaikat érvényesíteni, üzemgazdasági érdekeik mentén. Egy ilyen társaság számára nem az ellátásbiztonság lesz az elsődleges, illetve nem csak az – mondta.