Álhírnek nevezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azon sajtóhíreket, miszerint kórházak ellen indított volna végrehajtási eljárást.
A NAV hétfő reggeli cikkünk megjelenése után azt közölte, hogy álhír, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal inkasszót hajtott végre a Jászberényi Szent Erzsébet kórház számláján.
Fotó: MTVA/Bizományosi: Róka László
Inkasszóval kellett beszednie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) a Jászberényi Szent Erzsébet kórház mintegy 57 millió forintos közteher-tartozását
– számolt be a hétfőn reggel Népszava, amelyt lapunk is szemlézett. A Népszava szerint emiatt akadozott az intézmény napi fizetési kötelezettségeinek teljesítése.
Cáfol a NAV
Szemlénk megjelenését követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hétfőn közleményben jelezte: álhír, hogy az adóhatóság inkasszót hajtott végre a Jászberényi Szent Erzsébet kórház számláján.
Álhír, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal inkasszót hajtott végre a Jászberényi Szent Erzsébet kórház számláján. A valóság ezzel szemben az, hogy a NAV sem most, sem a korábbiakban nem folytatott végrehajtási eljárást a jászberényi kórházzal szemben
- írta meg szerkesztőségünknek a NAV.
110 milliárd forint volt március végén az egészségügyi intézmények tartozása
Mint arról a Népszava korábban beszámolt: március végén az egészségügyi intézmények tartozása – beleértve az egyetemieket és az egyháziakat is – már csaknem 110 milliárd forint volt. És míg 2023-ban átlagosan havonta 3,7 milliárddal nőtt ez az adósság, 2024-ben már havi 20 milliárddal. A finanszírozási anomáliák miatt a kórházak tavalyi kényszerű szolgáltatás-felfüggesztéseinek hátterében, az esetek 10-15 százalékában eszközellátási zavarok álltak. Korábban Takács Péter államtitkár több fórumon is jelezte az állandó eladósodást a finanszírozás átalakításával szüntetné meg. A lap úgy tudja, hogy az erről szóló tervei a kormány elé kerültek, ám azok 100 milliárd forintos költsége miatt, a kormány egyelőre elvetette ezt a megoldást. Április végén az államtitkár a Világgazdaságnak adott interjúban pedig arról beszélt, hogy csak azután érdemes pénzt önteni az egészségügyi rendszerbe, ha azt előbb már átalakították.
A kormány időről-időre kísérletezik azzal, hogy finanszírozáson kívüli eszközökkel javítson a kórházak katasztrofális gazdasági helyzetén. Korábban próbálkozott, hogy a törlesztésért cserébe, lemondatja a hitelezőket követeléseik egy részéről. Van az a lehetőség is, hogy a beszállítók követeléseit faktorálják, azaz, hogy ezeket az adósságokat csökkent értéken fölvásárolja valamelyik bank, s utóbb az állam azokat elégíti ki. Ilyenre már 2015-ben is volt példa, amit az Exonomx gazdasági portál idézett fel a minap. Miután 2014 év végén elmaradt az adósságrendezés, az egészségügyi intézmények 84 milliárd forintos tartozására az OTP Bank nyújtott faktorálási lehetőséget a beszállítóknak. Azóta megjelent egy másik, immár az OTP-vel is összemérhető pénzintézet a piacon. S mit arról tavaly júliusban a Népszava beszámolt: ebben az üzletben szívesen belépne üzleti alapon a közelmúltban létrejött új magyar tulajdonú szuperbank, az MBH.
Mennyi a minimum pénz amiből talpon tudnának maradni. És azt megadni. A templomok helyett.
Oltári nagy a baj. Törvényileg biztosítani kell az egészségügyi ellátást az államnak minden állampolgárnak. Ez már most nincs így. Nem ellenőrizni kell járni éjjel 3-kor...Kell az ellenőrzés is de nem így és nem most. Két sarkalatos pontja van orbánnak ahol nem tud (nem is akar? ) teljesíteni. Az oktatás és az egészségügy. És a hívei nem látnak nem hallanak. Na nem a gazdag hívei akik VIP ellátást kapnak vagy magánklinikára mennek a gyerekeik pedig nem állami iskolába járnak. Hanem a többi a barom része akinek nincs pénze ezekre, de beájul orbán szagától is.
Ami egyre büdösebb.