Hardveres titkosítás: nincs meg a kellő lendület

Továbbra is meglehetősen lassan terjednek a hardveres titkosítással felvértezett adattárolók.
 

Az IBM felmérése szerint globálisan átlagosan 4,45 millió dollárba kerül egy-egy adatszivárgási incidens az érintett vállalatok számára, ami 15 százalékos növekedést jelent három év alatt. Éppen ezért nem mindegy, hogy milyen módszereket és eszközöket használunk az adatok védelme érdekében.
 
Szoftveres titkosítás
 
Sok alkalmazás (például Word, Excel, Adobe Acrobat) lehetővé teszi a jelszóval védett fájlok létrehozását. Ennek során valamilyen szoftveres titkosítást hajtanak végre az állományokon. Esetenként azonban a titkosítás szintjét, típusát nem jelölik, így a felhasználók nincsenek tisztában azzal, hogy ezek a programok a hozzáadott jelszavas védelmen túl milyen mechanizmust alkalmaznak az adatok kódolása során.
 
A fejlesztők általában azért szeretik a szoftveres titkosítást, mert olcsón kivitelezhető, nincs szükség hozzá speciális hardverre, a titkosító szoftver pedig szükség esetén licencelhető. Az előnyei mellett azonban megvannak a hátrányai is: ha a felhasználó jelszava rossz kezekbe kerül, akkor onnantól az adatai teljesen kiszolgáltatottá válnak. Szintén hátrányt jelenthet, hogy a szoftveres titkosítás működéséhez kisebb nagyobb mértékben szükség van a számítógép feldolgozási teljesítményére, tehát ha a felhasználó nagyméretű fájlokat, például képeket, videókat kódol vagy dekódol, akkor az befolyásolhatja a teljes rendszer teljesítményét.
 
Hardveres titkosítás
 
A hardveres titkosítású megoldások robusztusabb és átfogóbb adatvédelmet kínálnak a fontos fájlok védelméhez, mint a szoftveres opciók. A szoftveres változatoktól eltérően a hardver alapú titkosítást egy külön – sokszor erre a célra fejlesztett speciális – processzor hajtja végre, amely kifejezetten a felhasználói hitelesítésre és az adatok titkosítására szolgál.
 
Míg a hagyományos USB-s eszközök egyszerű, biztonsági intézkedések nélküli tárolóeszközök, addig a hardveres titkosítású meghajtókat már az alapoktól kezdve úgy tervezik és fejlesztik, hogy azok az adatok védelmét a lehetővé legnagyobb mértékben legyenek képesek biztosítani.

A hardveres titkosítású meghajtók (például USB-k vagy SSD meghajtók) viszont drágábbak, mint a szoftveres verziók. Ez pedig egy olyan tényező, amely napjainkban is jelentős mértékben hátráltatja ezen adattárolók széles körű terjedését. A Kingston vállalati felhasználók körében végzett felmérése szerint a válaszadók 68,5 százaléka még mindig nem használ titkosított USB-meghajtókat.
 
A jövőre nézve sem várható, hogy drasztikusan megnő a hardveres titkosítású adathordozók iránti kereslet, mivel a felmérés során arra is fény derült, hogy a megkérdezetteknek mindössze a 14,6 százaléka tervezi ezek bevezetését.