szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az Oktatási Hivatal adatai szerint középszinten 73 472 diák érettségizik magyarból, míg emelt szinten ennél jóval kevesebben, 2066-an vágnak neki a feladatoknak.

Reggel kilenctől az új, sok kritikát kapott rendszer szerinti magyar feladatlappal indul a magyarérettségi – írja az Eduline.

Ez lesz az első olyan vizsga, amin már a 2020-as Nemzeti Alaptanterv szerint kérik számon a tanulókat, és aminek a feladatlapjai emiatt máshogy is épülnek fel, mint a korábbi években. Az I. részben eddig megtalálható gyakorlati szövegalkotást például egy irodalmi műveltségi teszt váltja, a II. feladatlapban pedig, míg korábban egy műértelmezés és egy összehasonlító elemzés közül választhattak a vizsgázók, idén az összehasonlító elemzés helyett a második opció egy általános témakifejtő esszé lesz – írja az oktatási szakportál.

Az új rendszer a szakmától is sok kritikát kapott, többek között sokan kifogásolták, hogy kivették az I. részből a gyakorlati szövegalkotást, amiben gyakran például kérvényt vagy motivációs levelet kellett írni. A lexikális tudást mérő műveltségi tesztet, és a szövegértésben visszakérdezhető nyelvtani szabályokat pedig egyenesen évtizedes visszalépésnek minősítették azzal érvelve, hogy ez radikális eltávolodás a 21. század koncepciójától és körülbelül 80 éves visszalépést jelent.

Eddig a helyesírásért és a külalakért plusz pontokat adtak, az új rendszerben azonban a hibákért és a csúnya írásképért már pontokat vonnak le.

A változások a szóbeli vizsga követelményeit is érintik. Az eddigi hat kötelező életműtétel (Kosztolányi Dezső, Arany János, Babits Mihály, József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor) kiegészül további néggyel, Jókai Mórral, Mikszáth Kálmánnal, Vörösmarty Mihállyal és a megint csak sok vitát kiváltó Herczeg Ferenccel.

Utóbbinak a Nemzeti Alaptantervbe való beemeléséről korábban mi is írtunk, mások mellett idéztük Gintli Tibort, az ELTE Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát, aki szerint súlyos aránytévesztés Herczeg beemelése az előbbi táborba, hiszen az irodalmi teljesítménye mneg sem közelíti az előbbi kilenc szerzőét.

Miből áll a vizsga és mennyi idő jut az egyes elemekre?

Ami nem változik, hogy a magyarérettségi megoldására közép- és emelt szinten is összesen 240 percet kapnak a diákok, a maximálisan elérhető pontszám pedig 100.

Az I. rész középszinten egy 40 pontos szövegértés és egy 20 pontos irodalmi feladatlapból tevődik össze.

A 90 perc lejártával a tanár beszedi a feladatlapokat és kiosztja a II. részt, amiben – ahogy azt már említettük – egy 40 pontos műelemzést vagy általános témakifejtő esszét kell írni 500-800 szóban. Erre összesen 150 percet kapnak a vizsgázók.

Az emelt szinten vizsgázók feladatlapja hasonlóképpen épül fel.

Nekik a 90 perces I. részben egy 40 pontos szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsort kell megoldaniuk, ami egy irodalmi vagy nyelvi témájú értekező prózához, esszéhez, vagy annak részletéhez, lírai műhöz, szépprózai alkotáshoz, illetve részletéhez, egy drámához, vagy annak részletéhez kapcsolódik.

A 150 perces II. részben pedig 40+20 pontos szövegalkotási feladatokat: egy műértelmező szöveget és egy reflektáló szöveget kell írnuk.

A műértelmező szövegben vagy egy adott irodalmi művet kell elemezni, értelmezni és értékelni, vagy két irodalmi alkotást összehasonlítani. A reflektáló szövegben pedig egy érvelő vagy véleménykifejtő esszét kell megfogalmazni egy adott irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdésre, jelenségre.

A műértelmezés elvárt terjedelme 600-800 szó, a reflektáló szövegé 250-450 szó.

Segédeszközként emelt- és középszinten egyaránt használható a tantermenként biztosított legalább négy darab helyesírási szótár egyike, továbbá középszinten a II. részhez a tankönyvjegyzékben szereplő irodalmi szöveggyűjtemény.

A szóbeliket idén június 5 és 12 között tartják emelt szinten, míg a középszintű vizsgákat június 17 és július 3 között kell megtartaniuk az iskoláknak.