Változatos eszközökkel próbálja felvenni a harcot több európai nagyváros a tömegturizmus ellen. Van, ahol adókkal vagy napijeggyel védekeznek, de olyan település is akad, amelyben hotelstopot hirdettek a városatyák.
Számos európai település veszi fel a kesztyűt a tömegturizmussal szemben
Egyre nagyobb gondot okoz a tömegturizmus Európa számos pontján. Például a Kanári-szigeteken ezrek vonultak utcára tiltakozásul a tömeges turizmus ellen az elmúlt hetekben. A helyiek a jelenlegi turisztikai normákat fenntarthatatlannak tartják mind környezeti, mind gazdasági szempontból. Úgy látják, emiatt szálltak el a megélhetési költségeik. Azonban a turizmus adja a szigetcsoport GDP-jének jelentős részét. Ebben a helyzetben a helyi kormányzat az idegenforgalmi adó bevezetését fontolgatja.
A Telex megjegyzi, a probléma nem korlátozódik a Kanári-szigetekre. Például Amszterdam is lépéseket tesz a turizmus negatív hatásainak kezelésére. A város nemrég emelte meg az idegenforgalmi adóját, illetve megtiltotta új szállodák építését, így korlátozva a turisták éves számát. Emellett kreatív megoldásokat is alkalmaznak. Például próbálják növelni a környező települések turisztikai vonzerejét.
Barcelonában a helyi aktivisták a Google Maps segítségével korlátozták a turistabuszok hozzáférését a Güell parkhoz, hogy javítsák a helyiek életminőségét. Az idegenforgalmi adót itt is emelték, bár kevésbé drasztikusan, mint Amszterdamban.
Velencében pedig mindezeknél radikálisabb lépéseket tettek: belépődíjat szednek a városba lépő turistáktól. Így csökkentenék a látogatók számát, valamint védenék a világörökségi helyszínt. Emellett korlátozták a turistacsoportok méretét, illetve a sétahajók behajózási lehetőségeit is.
Egyre népszerűbb turistacélpont az Antarktisz
Egyébként arról is írtunk a napokban, hogy egyre több a turista az Antarktiszon is. Annak ellenére növekszik a számuk évre-évre, hogy egy kiruccanás a fagyos déli kontinensre több ezer dollárnál kezdődik.
Jól szemléltetik a friss turisztikai adatok, mennyi embert érdekel az érintetlen táj és a szélsőséges éghajlat. Az előző hónapokban, amikor az északi féltekén tél, a délin pedig nyár volt, több mint 100 ezren keresték fel az Antarktiszt. Ez nagyjából 50 százalékkal több vendéget jelentett, mint egy évvel korábban.
Azonban a turisták áradatának nem mindenki örül. Több szakértő fújt riadót miattuk. Úgy vélik, a helyi turizmus ellentétben áll a globális éghajlatváltozás által leginkább érintett régió érdekeivel.
Az emberi behatások könnyen észrevehetők a kontinensen. A repülőgépek és a hajók is visszafordíthatatlan károkat okoztak az ottani ökoszisztémában. A kipufogógázok lerakódása a hóra pedig felgyorsítja az olvadását. Márpedig az Antarktisznak manapság túl alacsony a jégszintje.
